42%-nak fogalma sincs! - az euró bevezetésének feltételei (I.) (x)

Portfolio

2005. október 28. 18:00

Konvergencia-program: ami volt és ami maradt.

Az euró-zónához csatlakozni kívánó országok mindegyike konvergencia programot készített, melyben egy olyan hiteles középtávú gazdasági pálya kell hogy bemutatásra kerüljön, mely az euró bevezetéséhez szükséges kritériumok teljesítésére koncentrál. Hazánk esetében a program azon túl, hogy makrogazdasági előrejelzéseket tartalmaz részletesen kitér arra, hogy az államháztartás hiányát milyen mértékben és ütemezéssel kell csökkenteni a kitűzött céldátum teljesítéséhez. Egyelőre a hivatalos kormányzati prognózis hazánk esetében 2010, ugyanakkor igen kicsi a valószínűsége, hogy 2008-ra az államháztartás hiányát a 2006-ra prognosztizált 10% körüli szintről a GDP 3%-a alá lehessen csökkenteni (a 2010-es bevezetéshez 2008-ra kell a deficitkritériumnak megfelelni). Az eredetileg benyújtott konvergencia-program 2004-es változata 2006-ra 3.1%-ot irányzott elő.

Látható tehát, hogy a költségvetési gazdálkodás tekintetében letértünk arról a pályáról, amit a 2006-os, 2008-as, majd 2010-es céldátumok megjelölésekor megfogalmaztunk. A 2006-os választások miatt kicsi az esélye, hogy rövid időn belül olyan reformok induljanak meg, melyek a költségvetési hiányt középtávon tartósan csökkentik. A költségvetés érdemi konszolidációjára, a kiadások szükséges visszafogására már csak a 2007-es költségvetésben nyílhat lehetőség, a 2008-as 3%-hoz évente több mint 2%-os hiánylefaragás lenne szükséges. Ilyen mértékű megszorításra aligha számíthatunk, emiatt az euró bevezetésének reális időpontja 2012-13-ra tehető.

Már mindennapjaink része az euró

Bár az euró bevezetés reálisan még 7-8 évre van, az euró mégis mindennapjaink részévé vált. A relatív magas hazai kamatkörnyezet mellett az elmúlt időszakban rohamosan emelkedett az olcsó devizahitelek aránya. Ma már szinte alig akad olyan, aki lakáshitelt forintban vesz fel vagy autójának lízingkonstrukcióját nem euróban vagy svájci frankban intézi. Jelenleg a vállalati hitelállomány mintegy 45%-a devizában (részben euróban áll fenn), a lakossági hiteleknél ez már 25% körüli.

A hiteltermékek mellett számos szolgáltatás is euróban árazódik. A raktár- és irodabérleti díjakat elsősorban a fővárosban és a nagyobb logisztikai központokban euróban határozzák meg, a fizetés forintban történik, de az árfolyamkockázat vállalásával. A turizmus esetében hasonló jelenség látható, a külföldiek miatt a hotelárak márkában, majd euróban kerültek meghatározásra

Az euroizáció (euró elterjedése) tehát spontán módon is gyorsan halad előre, a folyamat megállíthatatlannak tűnik. Mindez csökkenti a monetáris politika befolyásoló szerepét, hiszen a forint kamatok változtatása már csak kevéssé tud hatni a beruházások szintjére (még leginkább a kis és középvállalatoknál, a mezőgazdaságban és a lakásfinanszírozásnál - noha éppen ezeken a területeken az állami kamattámogatás is szerephez jut). Az euró egyoldalú átvételét viszont az EU nem engedi meg.