42%-nak fogalma sincs! - az euró bevezetésének feltételei (I.) (x)

‹ 1 2 3 4 5 6 ›

Amint a bevezetőben is említettük, az előnyök minél teljesebb kihasználása érdekében szükség van bizonyos felkészülésre, strukturális átalakulásra, melyet a konvergencia (felzárkózás) fogalmával jellemezhetünk. A felzárkózási folyamat lényege a közös pénz bevezetése szempontjából, hogy egy olyan gazdasági szerkezetet hozzunk létre, olyan fejlettségi szintet érjünk el, mely hasonlatossá teszi a hazai gazdaságot rugalmasságában a monetáris unió fejlett gazdaságaihoz. Ez annyit jelent, hogy hazánk az euró-zóna jelenlegi országaival ún. optimális valutaövezetet alkosson. Ennek hiányában később akár komolyabb gazdasági károk érhetik Magyarországot (a nemzeti gazdaságpolitika pl. nem képes az árfolyam vagy a kamatszint befolyásolásán keresztül egyes ágazatok vagy az egész gazdaság problémáit kezelni rövid távon sem, mely csődöket, csökkenő foglalkoztatást okozhat).

Mi is szükséges tehát ahhoz, hogy a korábban felsorolt előnyök realizálhatók legyenek, milyen feltételekre, átalakulásra van szükség ahhoz, hogy hazánk része legyen egy, az euró-zónával közös optimális valutaövezetnek.

A központi kérdés, hogy milyen feltételek megléte esetén csökkenthető az aszimmetrikus, azaz a valutaövezet különböző régióit eltérő módon érintő sokkok jelentkezésének esélye (pl. egy olajár robbanás gazdasági hatásai miképpen tompíthatók az eltérő országokban), illetve amennyiben ilyen sokkok mégis bekövetkeznek, léteznek-e elégséges mechanizmusok ezek kezelésére. Az elmélet szerint azon országok között érdemes valutauniót létrehozni, ahol a gazdaságok egymásra nyitottak (szoros és intenzív a külkereskedelem), hasonló a tagországok fejlettsége, a munkaerő, a tőke, a technológia szabadon áramlik. Hazánk esetében a külkereskedelem kb. 80%-a folyik az európai uniós országokkal.

A termelési tényezők áramlásán túl az alkalmazkodás másik formája a belső relatív árszintek változása. Áralkalmazkodásra mind a termékek, mind a termelési tényezők (munka esetében pl. munkabér) részéről szükség van.

A munkaerőpiac rugalmasságát a munkaerő vállalatok közötti mobilitásával, az új munkahelyek teremtésével, a bérek rugalmasságával és a munkaerő-felvétel és elbocsátás adminisztratív szabályozásával lehet mérni. Az új munkahelyek teremtése terén Magyarország helyzete kedvezőtlen nemzetközi összehasonlításban. A foglalkoztatás színvonala alacsony, az aszimmetrikus sokkok kezelésének lehetőségeit javítaná minden olyan intézkedés, amely a foglalkoztatást javítja (aktív munkaerő-piaci politikák, a bérek közterheinek mérséklése stb.) Ezzel szemben a fejlettségi szinthez képest mért bérköltség különösebb elmaradást nem mutat.

Összességében azt mondhatjuk, hogy areálkonvergencia tekintetében nincs olyan jelentős elmaradás az euró-övezettől, hogy a közös pénz bevezetésével jelentősebb károktól kelljen tartani.

A fiskális politika megnövekedett felelőssége a sokkok kezelése szempontjából

A közös pénz bevezetése esetén a nemzeti monetáris politika elveszti önállóságát, és ehhez kapcsolódóan a fiskális politika szerepe a sokkok kezelése szempontjából megnövekszik. A sokkok hatásainak tompításában a költségvetési politika fontos szerepet játszhat egy hatékony (és engedélyezett) támogatási rendszeren, a nyújtott transzfereken keresztül. A költségvetési transzferek enyhítik, esetleg meg is oldhatják a regionális eltéréseket, és megosztják a régióspecifikus sokkok kezelésének költségeit. A kormányzatnak azonban vigyáznia kell arra, hogy ne okozzon tartós torzulást a gazdálkodási körülmények változtatásán keresztül (pl. árszabályozás, direkt és indirekt támogatások).

A gazdaságpolitikai alkalmazkodásban megnő a jövedelempolitika szerepe is. A bér-versenyképesség szempontjából döntővé válik a bérmegállapodások tartalma és azok pontos végrehajtása. A versenyképesség elvesztése munkahelyek megszűnésében, költségvetési bevételek kiesésében mutatkozik meg, s ez árfolyam-politikai eszközökkel nem korrigálható. Cégek csődje esetén az állam nem, vagy csak szigorú feltételekhez kötött és hosszú eljárások után megadott EU jóváhagyással tehet valamit.

• Euró: pénz az egységes piacon.
• Miért jó az euró?.
• Felzárkózás, de hogyan?.
• Reál- vs. nominális konvergencia: ellentétben?.
• Konvergencia-program: ami volt és ami maradt.
• Mit tegyünk az árfolyamrendszerrel amíg nincs euró?.