A belföldi összesítő jelentéssel kapcsolatos kihívások (x)

A belföldi összesítő jelentést első ízben azon tranzakciókra kell alkalmazni, amelyek esetében az adómegállapítási időszak kezdete 2013. január 1-jére, vagy azt követő időpontra esik. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy azt a számlát is szerepeltetni kell a belföldi összesítő jelentésben, amelynek kibocsátására 2013. január 1. előtt került sor, azonban a fizetendő adó megállapítására 2013. január 1-jén, vagy azt követő időpontban kerül sor, illetve a törvényben meghatározott lehetőséggel élve az adózó a levonási jogát 2013-ban gyakorolja.

Az adott időszaki belföldi összesítő jelentésben azon számlákat kell eladói minőségben tételesen, illetve vevői minőségben tételesen és partnerenként összevontan jelenteni, amelyeknél az áthárított adó eléri vagy meghaladja a 2 millió forintot. Arról, hogy a vevői illetve eladói minőségben eljáró adóalany milyen adatokat köteles feltüntetni a tételes illetve összevont jelentésben, a NAV honlapján megjelent tájékoztató, illetve kitöltési útmutató részletes információkat tartalmaz.

Tekintsük át a legérdekesebb adózói felvetésekre reflektáló adóhatósági álláspontokat:

1. Nem javasolt, hogy az adózók a bevallás benyújtás "megkönnyítése" érdekében a teljes áfa-analitikájukból beküldjék az összes számla-adatot. Nincs lehetőség arra, hogy az adóalany az összes, értékhatárt el nem érő számláit a belföldi összesítő jelentésben szerepeltesse, ezt a belső feldolgozó program figyeli is. Az ilyen jellegű hibák hibajavítási egyeztetések során lesznek rendezhetők, amelynek keretében az értékhatár alá eső tételes adatsorok a jelentésből törlésre kerülnek. Ha a bevallásban kiutalási kérelem szerepel, úgy a kiutalásra nyitva álló határidő a hiba kijavításának napjától kezdődik.

2. Amennyiben egy eredeti számlához több módosítás tartozik, akár a korábbi bevallási időszakokban, akár a tárgyidőszaki adómegállapítási időszakban, akkor a teljes számlasorozatot meg kell adni, azaz az eredeti számla és az aktuális módosító számla/számlák mellett (között) a közbülső módosító számlákat is fel kell tüntetni, célszerű kiállításuk sorrendjében.

3. A rontott, ezért a vevő felé el sem indított számlákat nem kell szerepeltetni az összesítő jelentésben.

4. Amennyiben egy adott bevallási időszakon belül az értékesítő az általa kibocsátott számlát még ugyanabban a bevallási időszakban módosítja (helyesbíti), és mindkét számlát megkapja a partner (a számla rendelkezésre állásának adóalap csökkentés esetén lehet jelentősége), és az egyik vagy akár mindkét számlában áthárított áfa 2 000 000 Ft összeghatár feletti, akkor ebben a bevallási időszakban mindkét számlát be kell tenni az áfa bevallás belföldi összesítő jelentés részébe.

5. Gyűjtőszámla esetén az abban felsorolt egyedi teljesítések bármelyikének a napját fel lehet tüntetni teljesítési időpontként, célszerű a számlázott időszak legutolsó teljesítésének a napját megjelölni.

6. Előfordulhat olyan eset is, hogy van egy 2 000 000 Ft-ot meghaladó adó összeget tartalmazó számla, melyet a tételes összesítőben egyedileg szerepeltetni kell (feltéve, hogy az adott számla alapján az adóalany bármilyen összegben adólevonási jogot gyakorol), és amellett vannak az adott partnertől egyedileg a 2 000 000 Ft-nál kisebb adóösszeget tartalmazó beszerzési számlák is. Ilyen esetben előfordulhat, hogy az összevonással eléri az összesítő jelentés-tételi összeghatárt az adóalany. Ekkor a 2 000 000 Ft adóösszeget elérő egyedi számlát a tételes lapon és a 1365M főlap 04. sorában kell feltüntetni, és a maradék, "kis összegű" számlákon szereplő áthárított adó adatát kell összevontan a 1365M főlap 6. sorában szerepeltetni.

7. Abban az esetben, ha az előleg számlában is és a végszámlában is eléri az azokban feltüntetett áfa összege a 2 000 000 Ft-ot, az Art. 31/B. §-ának megfogalmazásából levezethetően - amennyiben az adott adómegállapítási időszakban az adott számlával érintett ügyletet az adóelszámolásban figyelembe vette az adóalany - az előleg számlát is és a végszámlát is fel kell tüntetni az összesítő jelentésekben.

Tekintettel arra, hogy a belföldi összesítő jelentést első ízben 2013. február 20-ig kell összeállítani, ezért az eddig megjelent cikkekben tárgyalt problémák is csak a várhatóan felmerülő problémákra reflektálnak. Az igazi kihívás azonban a normál üzletmenet során felmerülő egyedi, gyakorlati problémák kezelése lesz.

Kétséges továbbá, hogy mennyiben szolgálja a belföldi összesítő jelentés az adóhatóság ellenőrzéseinek célzottabbá, hatékonyabbá tételét, és mennyiben alkalmas a fizetendő és a levont adó közötti eltérések nyomon követésére tekintve például azt az alapvető eltérést, mely abból adódik, hogy a fizetendő áfát a számlakibocsátónak a teljesítés időszakában kell szerepeltetni, míg a levonási jog tényleges gyakorlásának időpontja a számlabefogadó döntésétől és elszámolási időszakától függ.

Az elemzések szerzői igyekeztek olvasmányos, ugyanakkor szakszerű általános információval szolgálni. A leírtak általános jellegéből adódóan, valamint az esetleges jogszabályi változások miatt kérjük, hogy a leírtak személyre szabott értelmezésével kapcsolatban lépjenek kapcsolatba velünk.

(x)

• Címkék:
• adó