Évközi fejlesztési adókedvezmény szabályok - mit kell tudni? (x)

2014. július 4-ei hatállyal módosultak társasági adó és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény ("Tao") fejlesztési adókedvezményhez kapcsolódó rendelkezései, továbbá 2014. július 18-án hatályba lépett a fejlesztési adókedvezményről szóló 165/2014. (VII.17) Kormányrendelet. Ezt követően bejelentett beruházásokra / benyújtott kérelmekre már az új szabályokat kell alkalmazni.

Az alapkoncepció változatlan maradt: az adókedvezményre kedvezményezett régióban 1 milliárd forint feletti, más régióban 3 milliárd forint feletti beruházás jogosít. Egyes speciális jogcímeken (pl. K+F, környezetvédelmi , film- és videogyártás) 100 millió forint feletti beruházás is elegendő, míg munkahelyteremtés esetében nincs ilyen összeghatár. Továbbra is be kell jelenteni a beruházást annak megkezdése előtt az adópolitikáért felelős (gazdasági) miniszternek illetve bizonyos beruházási volumen felett az adókedvezményt előzetesen kérelmezni kell. A figyelembe vehető adókedvezmény kiindulási alapjául továbbra is a beruházásra elszámolható költség és az érintett településre érvényes támogatási intenzitás szorzata szolgál és az adókedvezmény a fizetendő adó 80%-ig érvényesíthető.

Az alapkoncepción túl azonban számos részletszabály változott, kiemelnénk a fontosabbakat.

Módosultak a támogatási intenzitások, a legnagyobb változás Pest megyében történt: Budapesten és Pest megye nem támogatott részeiben az intenzitás nullára csökkent, azaz KKV-nak nem minősülő vállalkozások számára nem érhető el adókedvezmény az ezen településeken végrehajtott beruházásaik után. A támogatási térkép részletes változásait, a kedvezményezett települések körét a 2014/V. hírlevelünkben mutattuk be.

Módosulnak a támogatott beruházási célok:

• Támogathatóvá válnak az 1000 négyzetmétert meghaladó nagykereskedelmi célt szolgáló beruházások, amennyiben nem kapcsolódik bevásárlóközpont működtetéséhez.
• Az energiahatékonyságot szolgáló beruházás ezentúl vagy önálló környezetvédelmi beruházásként vagy az általános célú (1 illetve 3 milliárd forintos összeghatárú) beruházásként jogosítanak adókedvezményre.
• Megszűntek a mezőgazdasági termékek feldolgozására és forgalmazására irányuló beruházásokra vonatkozó az általánostól eltérő rendelkezések.
• Nem vehető igénybe adókedvezmény például a következő célokra: az energiatermelést, energiaszolgáltatást és energetikai célú infrastruktúra létrehozására; szélessávú internetszolgáltatásra; személy- illetve áruszállítási szolgáltatásokra.

Változik az "újdonsági kritérium". Eddig csak olyan beruházás jogosított kedvezményre, amely új létesítmény létrehozatalát, meglévő létesítmény felújítását, meglevő létesítmény bővítését vagy az előállított termék, nyújtott szolgáltatás, illetve a termelési, szolgáltatási folyamat alapvető változását eredményezze. Ezentúl KKV-k és a Közép-Magyarországi régión kívüli nagyvállalkozások számára egyes esetekben már nem csak az új létesítményt, terméket vagy folyamatot létrehozó beruházásokra érhető el adókedvezmény. Az új szabály szerint ezen vállalkozások már meglévő létesítmény és annak eszközeinek az eladótól független beruházó felvásárlásával végrehajtott beruházására is igénybe vehető adókedvezmény, még akkor is, ha a létesítmény bezárásra került vagy bezárásra került volna.

Pontosításra került több, az adókedvezményre jogosultság megítéléséhez szükséges fogalom és kritérium, így a beruházás megkezdésének napja, nagyberuházások meghatározása, az elszámolható költségek köre, valamint az is, hogy be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásánál mely esetben szűnik meg az adókedvezményre jogosultság.

A változások nyertesei a kis- és középvállalkozások. Egyrészt maradt a kedvezményes általános 500 millió forintos értékküszöb az adókedvezményre jogosító beruházások esetében, valamint ők továbbra is a nagyvállalkozásoknál 20 illetve 10 százalékponttal magasabb támogatási intenzitás alkalmazására jogosultak (a támogatási intenzitások változásáról lásd részletes júniusi hírlevelünket).

Emellett a KKV-k esetében felére csökkent az (500 millió forintos értékküszöb alapján járó) adókedvezmény első igénybevételétől számított négy évre vonatkozó foglalkoztatási kritérium: a foglalkoztatottak átlagos állományi létszámát kisvállalkozások esetén már nem 20, hanem 10 fővel; középvállalkozások esetén nem 50, hanem 25 fővel szükséges növelni. Amennyiben a vállalkozás a foglalkoztatási kritérium teljesítésénél a bérköltséget veszi alapul, úgy pedig ezt az ebben az időszakban kisvállalkozások esetén a minimálbér ötvenszerese helyett annak huszonötszörösével; középvállalkozások esetén annak százszorosa helyett ötvenszeresével kell növelnie.

Jelentős társasági adókedvezményt vehet igénybe, gondolkodott már rajta?

• Nagyvállalkozás vezetőjeként legyen körültekintő tekintve, hogy sok, a fejlesztési adókedvezményhez kapcsolódó fogalom került pontosításra (pl. nagyberuházás, elszámolható költségek), emellett bizonyos fogalmak nem kerültek definiálásra (pl. bevásárlóközpontok). Ezek meghatározóak lehetnek az adókedvezmény igénybevételénél, így javasoljuk, hogy kérje ki a szakértője véleményét.
• Kis- vagy középvállalkozása van és beruházást fontolgat? Pest megye bizonyos településein (pl. Budaörs, Törökbálint, Biatorbágy, Dunakeszi, Göd, Mogyoród vagy Szentendre), ahol a támogatási intenzitás drasztikusan, 0 %-ra csökkent, a kis- és középvállalkozások még mindig igénybe tudnak venni fejlesztési adókedvezményeket. Más régiókban bekövetkezett támogatási intenzitások vizsgálatát is egyedileg, személyre szabottan érdemes elvégezni. Amennyiben kérdése van ebben a témában, szívesen állunk rendelkezésükre.

Az elemzések szerzői igyekeztek olvasmányos, ugyanakkor szakszerű általános információval szolgálni. A leírtak általános jellegéből adódóan, valamint az esetleges jogszabályi változások miatt kérjük, hogy a leírtak személyre szabott értelmezésével kapcsolatban lépjenek kapcsolatba velünk.

(x)

• Címkék:
• üzletfejlesztés,
• prémium