Brüsszel továbbra sem enged az orosz pénzekből, áthidaló kölcsönre kényszerülhetnek az uniós vezetők
Uniós források

Brüsszel továbbra sem enged az orosz pénzekből, áthidaló kölcsönre kényszerülhetnek az uniós vezetők

Alig több mint három hét van csak hátra a soron következő uniós csúcstalálkozóig, ahol mindenképpen döntést kell hozni ahhoz, hogy Ukrajna még időben finanszírozáshoz jusson. Enélkül az ország jövő év tavaszára teljesen kifogyhat a forrásokból, amely a védekezés folytathatóságát és az ország maradék stabilitását is meglehetősen kérdésessé teszi. Bár mindenki arra számít, hogy a Belgiumban zárolt orosz pénzeket előbb-utóbb feloldja az ország, a megfelelő garanciák nélkül úgy látszik nem változik az álláspontjuk.

A legtöbb uniós tagállam vezetője már az októberi csúcstalálkozón döntést remélt arról, hogy fedezetként használhatják a belga Euroclear pénzintézet által immobilizált orosz vagyoneszközöket, egy úgynevezett "jóvátételi hitelhez", amelyet Ukrajna további fegyverkezésre, és mindennapi működésének finanszírozására használhatna.

Bart de Wever belga miniszterelnök azonban gyorsan keresztülhúzta a várakozásokat, mivel bár volt terv arra, hogyan működne a konstrukció, az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság akkor még nem prezentált semmiféle alternatívát az orosz pénzek felhasználására.

Tette ezt azért, mert ezt látták az egyetlen módjának annak, hogy ne kelljen az uniós költségvetések terhére folytatni a támogatást, azonban a belga vezetés szerette volna látni az alternatív opciókat is.

Ezekről a megoldásokról korábban már részletesen beszámoltunk, de mindegyik olyan, amely előbb-utóbb garantáltan költségeket ró a tagállamokra.

Ezzel szemben az orosz eszközök felhasználása elméletileg jogilag biztonságos, azonban a belga vezetés szerint az Oroszország mindent elkövetne, hogy visszaperelje azokat, így azt várják, hogy ha ez sikerülne, akkor minden EU-s ország legyen kész a felhasznált összeg megtérítésére kamatostul.

Bár így feltételesek a költségek, egyelőre egyik tagállam sem lelkesedik az ilyen típusú garanciák miatt, hiszen a 140 milliárd eurós jóvátételi hitel kiengedéséhez a belgák korábban azt kérték, hogy

180 milliárd euró álljon rendelkezésre arra az esetre, ha az oroszok esetleg kompenzációt nyernek.

Mindebbe a tervezésbe most egy újabb csavart rakott a sok szempontból oroszoknak kedvező amerikai béketerv és annak európai változata. Előbbi felszabadítaná azokat, majd Oroszországban és Ukrajnában kötelezné a felhasználást olyan befektetésekben, amelyekből az USA is profitál, míg utóbbi csak annyit ír, hogy a pénzeszközök befagyasztva maradnak, ameddig az oroszok nem kompenzálják Ukrajnát a károkért.

Az EB gazdaságért és produktivitásért felelő biztosa, Valdis Dombrovskis szerda reggel Euronewsnak adott nyilatkozatában azt mondta:

Eljött az ideje, hogy abbahagyjuk a különböző lehetőségek latolgatását, és lépjünk végre.

Szerinte egyértelműen az orosz források felhasználása mellett kéne dönteni, mivel a többi megoldás költségesebb lenne a tagállamoknak, különösen, hogy Ukrajna magától nem lenne képes visszafizetni egy újabb hitelt.

Ugyan egyes uniós tisztviselők azt kommunikálják, hogy a béketervek közelebb hozhatják a jóvátételi hitel megvalósulását, annak konstrukcióját és céljait várhatóan jelentősen át kéne írni, hiszen az összeg nagyobb részét Ukrajna fegyverkezésére fordítanák, és

a tervezet azzal számol, hogy csak 2026 legvégén reális valamiféle tűzszünet vagy béke.

Ettől függetlenül az idő sürget, mivel a következő uniós csúcstalálkozó december 18-19-én esedékes, és ha akkor nem döntenek valamilyen finanszírozási konstrukcióról, akkor Ukrajna márciusra kifogyhat tartalékaiból.

Két, Politicónak nyilatkozó uniós diplomata szerint ezért most egy áthidaló hitelben gondolkodik a Bizottság, amellyel az ukrán védekezés kihúzhatja addig, amíg valódi döntés születik az orosz vagyonokról.

Az áthidaló finanszírozást elvileg egy újabb közös hitelfelvétellel oldaná meg az EU, amelyet azonban

rögtön megtérítene Ukrajna, amint hozzájut az immobilizált orosz vagyonelemekkel fedezett 140 milliárdos hitelhez.

A tervvel csak ott látnak problémát, hogy ha ezek a támogatások továbbra is felhasználhatóak lennének Ukrajna további fegyverkezésére, akkor a magyar kormány vétója ellentarthat az egyhangú megállapodást igénylő hitelezéshez.

Bár várhatóan készül majd olyan konstrukció is, amelyben Magyarországnak nem kell részt vállalnia, már most felmerült az is, hogy az áthidaló kölcsönt érdemes lenne úgy keretezni, hogy az csak újjáépítésre, illetve napi működtetésre használhatná Ukrajna, nem pedig a védekezés finanszírozására.

Ugyan Európának nem érdeke, hogy Oroszország úgy érezze megérte Ukrajna megtámadása, a megszállás alatt levő ország újjáépítésére adott támogatások sokkal jobban eladhatóak számos tagállam választóközönségének, mint egy fegyverekre is fordítható finanszírozás.

Bár még egy esetleges béke után is jelentős katonai kiadásai lennének Ukrajnának, a költségvetési hiány és az új béketerv által keltett nyomás könnyen ebbe az irányba terelheti a jóvátételi hitel funkcióját.

Címlapkép forrása: EU

Ez is érdekelhet