Prémium

Bizalmatlanság, vagy a bizalom záloga? (x)

Portfolio
Feltűnően sokszor halljuk a házassági vagyonjogi szerződésekkel kapcsolatban hangoztatott vélemények között a "bizalmatlanság" kifejezést. A házas vagy házasulandó felek sokszor úgy gondolják, hogy a házassági vagyonjogi szerződésnek még a gondolata is az egymás iránti bizalmatlanság jele, mintha valaki már előre a kapcsolat megszakadására számítana.


Bizalmatlanság, vagy a bizalom záloga?
Mindenesetre a házasságok túl nagy százaléka (hazánkban valamivel több mint a fele ) végződik válással ahhoz, hogy a válás lehetőségét a felek a saját kapcsolatukban csak úgy elvessék, és ha már válásra kerül a sor, az ekkor kialakuló legbonyolultabb, legindulatosabb és leghosszadalmasabb viták éppen a közös vagyon megosztásával kapcsolatban alakulnak ki, fej-fej mellett haladva a közös gyermek sorsával kapcsolatos vitákkal.

Azoknak tehát, akik a házasságuk valamelyik fél haláláig tartó fennállására számítanak legalább 50 %-a téved. Ha pedig a bizalom oldaláról közelítjük meg a dolgot, vajon nincs-e bizalom erősítő hatása annak, ha a felek szerződésben, tehát bármikor számon kérhető módon, kifejezik egymás irányában azt a szándékukat, hogy például semmire sem tartanak igényt abból amit a másik a saját munkájával, tehetségével szerez, kivéve azt amit a másik önként ad nekik.

Röviden, ha a házas felek között nincs házassági vagyonjogi szerződés, minden amit a házassági életközösségük során szereznek, közös vagyonná válik, a munkabértől kezdve az osztalékig. Ez alól csak néhány törvény által említett vagyonelem kivétel, mint például az ajándék, vagy az örökölt vagyon és néhány további vagyonelem. Természetesen a házasságkötés előtt megvolt vagyonelemek külön vagyonban maradnak, és ezt a tulajdonságukat néhány kivétellel a házasság fennállta során is megőrzik. Arra azonban ügyelni kell, hogy ha a házasságkötést élettársi viszony előzte meg, a közös vagyon keletkezésének kezdő időpontja szempontjából már nem a házasságkötés, hanem az élettársi életközösség megkezdésének időpontja lesz az irányadó.

A házassági vagyonjogi szerződésben a házas vagy házasulandó felek a jövőre, tehát a szerződés megkötését követő időszakra nézve gyakorlatilag teljesen szabadon dönthetnek szerzeményi vagyonuk sorsáról (a Polgári Törvénykönyv e szerződések három alaptípusát is meghatározza), de rendelkezhetnek benne még a közös lakás használatáról, vagy a gyermekeik lakáshasználatáról, költségeik fedezéséről is, minden elképzelhető esetre. Az ilyen szerződés egyértelműbb helyzetet teremt a felek halálát követő öröklés során is, az öröklődő vagyon pontosabb meghatározhatósága miatt. Fontos tudni azt is, hogy a házassági vagyonjogi szerződést sokszor összetévesztik a házas felek vagyonjogi megállapodásával. Ez utóbbi esetben a felek a már meglévő közös vagyont osztják el egymás között, illetve megállapítják és kölcsönösen elismerik, hogy ki milyen külön vagyonnal rendelkezik, azaz ez utóbbi esetben nem a jövőben keletkező vagyonról rendelkeznek.
Ha valakit olyan felelősség terhel, amiért a vagyonával is helyt kell állnia, mert mondjuk szerződésszegéssel vagy egyéb módon kárt okoz, és ez a kárt okozó fél a házassági vagyonközösség alanya, házasságban él, akkor bizony a vagyoni felelőssége valamilyen formában a közös vagyon tárgyait is érintheti, még akkor is, ha adott esetben a házastársa nem vett részt mondjuk a követelés alapjául szolgáló szerződés megkötésében vagy a károkozó cselekményben. A házassági vagyonjogi szerződés ezekben az esetekben is kiszámíthatóbb helyzetet teremt.

A házassági vagyonjogi szerződés tehát több szempontból is hasznos intézmény. Ahhoz, hogy az ilyen szerződésre a felek ne csupán az egymás közötti viszonyban, hanem mindenki mással szemben is hivatkozhassanak, arra van szükség, hogy minden velük szerződő felet külön - külön tájékoztassák a vagyonjogi szerződés fennállásáról, vagy a szerződést a Magyar Országos Közjegyzői Kamara által vezetett Vagyonjogi Szerződések Nyilvántartásába bejegyeztessék. Ez utóbbi megoldás sok kellemetlenségtől és félreértéstől kíméli meg a feleket.

Fontos kiemelni azonban, hogy ez a terület szerteágazó, bonyolult és egy emberi élet számára alapvető fontosságú jogviszonyokat rejt, ehhez mért a vonatkozó szabályozás is, és erre utal az is, hogy az új Polgári Törvénykönyv ezeknek a szerződéseknek az érvényességét jogászi közreműködéshez, közjegyző vagy ügyvéd közreműködéséhez köti, ezért ha kérdésük merül fel a témával kapcsolatban forduljanak szakértőkhöz!

Bizalmatlanság, vagy a bizalom záloga?
(x)
Díjmentes online előadás

Kereskedés külföldi részvényekkel

Kezdő vagy, de külföldi részvényekkel kereskednél? Megmutatjuk, mire figyelj a kiválasztásnál, melyik platformunk a legjobb ehhez, és hogyan segít tanácsadó szolgáltatásunk, hogy magabiztosan lépj a nemzetközi piacokra.

FIN-CON 2025

FIN-CON 2025

2025. szeptember 3.

Portfolio Sustainable World 2025

2025. szeptember 4.

Sikerklub hazai kkv-nak

2025. szeptember 16.

Követeléskezelési trendek 2025

2025. szeptember 16.

Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Ez is érdekelhet