Csak magadra számíthatsz? (x)

Érzékenyen érinti mind az önkéntes nyugdíjpénztárakat, mind az egészségpénztárakat a cafeteriarendszer átalakítása: jövőre ugyanis a munkáltatói befizetések utáni adóteher 49,98 százalékra emelkedik. Hogyan érinti mindez a pénztárakat?

A pénztári szektort közvetlenül nem érinti, továbbra is biztonságos és stabil, a tagi megtakarítások azonban jelentősen csökkenhetnek, többszázezer magánszemély jövője a tét. A pénztártagok érdeke azt diktálja, hogy a munkáltatói szerepvállalás ne erodálódjon, hanem erősödjön. Bár az új szabályozást valóban elfogadták, az csak jövőre lép életbe. Addig még van idő a változtatásra, és abban bízunk, hogy ez meg is fog történni. Látni kell tehát, hogy nem elsősorban a pénztárakról, hanem a tagokról van szó. Friss kutatásunk szerint az ÖPOSZ-hoz tartozó pénztárak tagjai nem értenek egyet a pénztári megoldások munkáltatói terheinek emelésével, mert azt az előtakarékosság ellen ható lépésnek tartják. Ezért nekünk is lépnünk kell. Szeretnénk elérni, hogy az öngondoskodás egyik legjobb alternatíváját jelentő pénztári megoldások továbbra is kiemelt szerepet kapjanak, mégpedig úgy, hogy az adókörnyezet a munkáltatókat és a tagokat egyaránt ösztönözze a pénztári megtakarításra.

Ezek szerint tárgyalásokat folytatnak a szabályok enyhítéséről. Hogy áll az ügy? Mi a cél?

Korábban is együttműködtünk, azonban most minden eddiginél aktívabb konzultációt kezdeményezünk a témában a kormányzattal és bízunk a sikerben. Számos szakmai szervezet is osztja véleményünket és úgy véljük, a helyzet magáért beszél. Tulajdonképpen két különösen fontos célunk van. Egyrészt fontos célunk, hogy a munkáltatóknak tovább is legyen lehetőségük dolgozóik egészség- és nyugdíjcélú megtakarításainak, azaz a pénztári megoldások kedvezményes támogatására. Másrészt azt is szeretnénk elérni, hogy a tagok érdekében az egyéni pénztári befizetésekre vonatkozó adó-jóváírás mértéke 20 százalékról 10 százalékponttal, azaz 30 százalékra emelkedjen.

Hány embert érint ez a történet?

Jelenleg az ÖPOSZ-hoz tartozó pénztáraknak körülbelül 2 millió tagja van, a pénztárak pedig több mint 1000 milliárd forintos vagyont kezelnek. Mindkét szám tekintélyes, ráadásul a pénztárak sikere, a nyugdíjpénztáraknál az elmúlt években elért kiemelkedő vagyongyarapodás, az egészségpénztáraknál pedig a finanszírozott szolgáltatások kiugró népszerűsége miatt további jelentős gyarapodással számolunk. A tagságon belül az egészségpénztárakban támaszkodnak jobban a munkáltatókra. Az öngondoskodásra azonban mind nyugdíj, mind az egészség területén egyértelműen szükség van, éppen ezért az állami ösztönzésre is. Öngondoskodás nélkül ugyanis sokan - elsősorban a munkáltatókra jobban támaszkodó az egészségpénztári tagok - már ma is rosszabb helyzetbe kerülhetnek, a jövő nyugdíjasairól nem is szólva. Ők pénztári megoldások segítségével az egészségüket megőrizve, biztosíthatnak megfelelő életszínvonalat maguknak idős korukra. Minden túlzás nélkül mondom: a pénztárak úgy látják, hogy a pénztári megoldásokon alapuló öngondoskodás alapvetően meghatározhatja az ország és az emberek jövőjét.

Egy friss kutatásunk alapján a pénztártagok több mint 82 százaléka egyértelműen elutasítja a változásokat, ami nem véletlen. A több, mint 30 ezer pénztártag válaszaiból az derült ki, hogy a munkavállalók több mint negyede kizárólag úgy tudott takarékoskodni, hogy ebben a munkáltatója segítette. Ennél is beszédesebb, hogy több mint hatoduk az eddigi munkáltatói hozzájárulást annak megszűnése esetén nem tudja majd pótolni, egyharmaduk pedig csak részben tudja ezt megtenni...

Na igen, az öngondoskodás valóban fontos, de megtakarítani nem mindenki képes...

Épp ezért nyújtanak kivételesen jó alternatívát ezen a piacon a pénztári megoldások, és ebből a szempontból kiemelkedő jelentőségű a munkáltatói befizetésekre eddig biztosított kedvezmény, amely jövőre a jelenlegi szabályok szerint emelkedik, bár mint említettem, igyekszünk elérni, hogy jövőre is kedvezményes maradhasson. Akár önkéntes nyugdíjpénztárról vagy egészségpénztárról van szó, a pénztári tagság munkáltatói támogatása azok számára is lehetővé teszi a munkavállalók jövőjét alapvetően meghatározó öngondoskodást, akik alacsonyabb jövedelemmel rendelkeznek, esetleg nincs folyamatos munkaviszonyuk. Minél korábban, annál kisebb összeggel lehet elérni a kívánt célkitűzést.

Visszatérve a tárgyalásokra. A tagok álláspontja egyértelmű, szeretik a pénztári megoldásokat, de döntéshozók számára mi lehet a legfontosabb érv?

A kormány a korábbi nyilatkozataiban egyértelművé tette, hogy az önkéntes nyugdíjpénztárakat tekinti a nyugdíjrendszer második pillérének és kiemelten számít a magánszemélyek öngondoskodására. Kulcsfontosságú továbbá hogy amellett, hogy az önkéntes nyugdíjpénztárak hozzájárulnak az állam belső finanszírozásának javításához, egyben folyamatosan gyarapítják a tagok vagyonát. Az egyéni öngondoskodás folyamatos ösztönzésével, az egészségügyi kiadások és nyugdíj-előtakarékosság munkáltatói támogatásának a cafeteriarendszeren kívüli ösztönzése révén több millió munkavállaló tekinthet a mostaninál biztosabban a jövőbe. Fontos, és talán kevesen tudják azt, hogy a magyar egészségügyi rendszer finanszírozása 35 százalék feletti arányban magánforrásokra támaszkodik. Ez Európában kiugróan magas arány. Az egyetlen jelenleg értelmezhető méretű, egészségügyi öngondoskodásra alkalmas intézményi finanszírozó pedig az egészségpénztár.

(x)

• Címkék:
• cafeteria,
• prémium,
• önkéntes pénztárak országos szövetsége