Magyarok a globális pénzvilág frontvonalában: így dolgoznak a Morgan Stanley budapesti kockázatkezelői (x)

A kockázat mindenfajta pénzügyi tevékenység természetes velejárója. Noha az átlagember számára a szónak negatív kicsengése lehet, a bankok nem arra törekednek, hogy teljesen eltüntessék a kockázatot működésükből – céljuk, hogy úgy termeljenek profitot, hogy közben a kockázatokat elfogadható szinten tartják. A kockázatkezelés éppen ezért minden bank számára kulcsterület, és három lényeges funkciót lát el: független részlegként féken tartja az üzleti egységek kockázatvállalását, informálja a döntéshozókat az észszerűen vállalható kockázatokról, és biztosítja, hogy a bank megfeleljen a felügyeleti szervezetek és jogszabályok követelményeinek.

A Morgan Stanley életében Magyarország fontos szerepet játszik ennek a kritikus funkciónak az ellátásában. A befektetési bank 12 éve, a 2008-2009-es pénzügyi válság hajnalán hozta létre budapesti kockázatkezelési részlegét; ez egy egyedülálló történet kezdete volt, hiszen az akkor alig 10 fős létszám mára 400 fölé emelkedett.

Modellezés: a jövőt meghatározó jeleket keresik

A korszerű kockázatmenedzsment alapját a modellezés jelenti. Kőnig Erika több mint öt éve foglalkozik kockázati modellekkel a Morgan Stanley kötelékében. Gyakornokként került a bankhoz, amikor pénzügyi matematikát tanult a Budapesti Műszaki Egyetemen, és mivel élvezte, hogy az iskolapadban elsajátított tudást egy nemzetközi, nyitott csapat tagjaként kamatoztathatja, a diploma megszerzése után is a vállalatnál maradt. Munkája során rengeteg adatból táplálkozó, összetett regressziós modellek és idősoros elemzés segítségével azonosítja azokat az információkat, amelyek kockázatokat jelenthetnek valamilyen területen.

Jelenleg olyan pénzügyi termékeknek az árazásával foglalkozik, amelyek teljesítményét a devizaárfolyamok változása határozza meg. A modellek ez esetben azt vizsgálják, hogy milyen hatása lehet az árfolyamok vagy más makrogazdasági tényezők, például a kamatlábak változásának a pénzügyi termékek árára. Ezt megelőzően a banki működésből származó kockázatokat modellező csapatban dolgozott, amelynek során olyan szélsőséges helyzetek hatását vizsgálta a bank működésére, mint például a természeti katasztrófák – a cég ezeket az eredményeket is számításba veszi akkor, amikor meghatározza, mekkora tőkére van szüksége a működéshez.

„A bankok korábban is foglalkoztak kockázatelemzéssel, de kisebb szervezettel kevesebb féle kockázatot vizsgáltak, mint most. Ma a hitel- és partnerkockázat mellett foglalkozunk piaci, likviditási, működési kockázattal, tőkemegfeleléssel is, és mélyebben, mint korábban” – mondja Kőnig Erika.

A szakember a napi munkája mellett részt vesz egy olyan vállalaton belüli munkacsoportban is, amely

középiskolás és egyetemista diáklányoknak tart nyílt napokat azzal a céllal, hogy még több fiatal nő válassza a természettudományos, mérnöki, technológiai és matematikai (STEM) területeket

, a sokszínűség ugyanis a Morgan Stanley öt alapértékének egyike.

Modellezik a jövőt, de a jelent sem hagyják figyelmen kívül

Bármennyire is fontosak a modellek, nem mindenhatók. A Morgan Stanley-nél ezért számos szakember dolgozik azon, hogy kvalitatív elemekkel egészítsék ki a modellezés eredményeit. A Budapesti Műszaki Egyetemen gazdaságelemzőként végzett Józsa Enikő 9 éve dolgozik kockázatelemzőként a bank budapesti központjában, és ma már 30 fős, többségében közgazdászokból és pénzügyesekből álló, partnerkockázatokkal foglalkozó csapatot vezet. Feladatuk, hogy felmérjék azoknak a bankoknak és biztosítóknak a hitelképességét, amelyekkel a Morgan Stanley kapcsolatba kerül, hogy a cég eldönthesse, milyen feltételekkel kereskedik velük vagy nyújt nekik hitelt.

„A modellek beárazzák a kockázatot, mi pedig további kvalitatív elemekkel egészítjük ki a modelleket. Ilyen lehet például a menedzsment összetétele vagy a partner saját kockázati politikája, amelyet egy tőzsdei cég esetében az éves beszámolóból nyerünk ki. Ha szükségesnek érezzük, akár felül is bírálhatjuk a modellt, vagyis az elemzők tapasztalata, tudása is sokat nyom a latba” – magyarázza Józsa Enikő. A szakember elsősorban azért szereti a munkáját, mert rajta tarthatja az ujját a világgazdaság ütőerén, és egy remek nemzetközi csapatot vezethet.

Az irodában egy világtérkép is lóg a falon, ahol a csapat tagjai bejelölhetik azt a több mint tucatnyi országot, ahonnan Budapestre érkeztek.

„A Morgan Stanley egyik alapértéke, hogy mindig igyekszünk helyesen cselekedni. Ennek fontos része a kockázatkezelés. A terület szerepe megnőtt az elmúlt évtizedben, a munkamennyiség megsokszorozódott, a szabályozói elvárások szigorúbbá váltak. Ennek köszönhetően a bankrendszer egésze stabilabban működik, az amerikai és európai bankok is több tőkével rendelkeznek, mint tíz évvel ezelőtt” – teszi hozzá a szakember.

Stresszhelyzetekkel tesztelik a pénzügyi stabilitást

A 2008-2009-es pénzügyi válság nyomán a kockázatkezelési eljárások jelentősen megváltoztak, hogy megfeleljenek a szabályozói környezet és a belső döntéshozatal új elvárásainak. Az egyik fő változás a stressz-tesztelés nevű eljárás elterjedése. Korábban az egyik legelterjedtebb eszköz a VaR (Value at Risk) analízis volt: ezek a modellek azt mondták meg, hogy például 95%-os valószínűséggel milyen tartományon belül marad egy portfolió értéke adott időtávon belül.

„A stressz-tesztelés ezzel szemben azt mutatja meg, mi történik azokban a szélsőséges helyzetekben, amikor a maradék 5% valósul meg. Amikor nem egy múltbeli esemény megismétlődését modellezzük, feltesszük a kérdést, hogy mi történik akkor, ha valami váratlan, precedens nélküli történik. Olyan forgatókönyvekre kell gondolni, mint például a klímaváltozás vagy az amiatt bevezetett eddig nem tapasztalt szabályozás hatása egyes szektorok teljesítményére” – mondja Sziklai Péter, aki a piaci kockázatokkal és stressz-teszteléssel foglalkozik a Morgan Stanley budapesti irodájában. Emellett pedig a kockázatkezeléssel foglalkozó szakemberek globális szervezete, a GARP magyar tagozatának vezetője.

A kivételes ötletek felhasználása elvárás és rutin a Morgan Stanley-nél, és szükség is van ezekre, hiszen nem könnyű olyan forgatókönyveket kiötleni, amelyekre nincs predecens – de pont ez a terület szépsége Sziklai Péter szerint. A közgazdász 2018-ban már rutinos szakemberként került a globális pénzintézethez. Korábban több mint öt évig dolgozott egy hazai kereskedelmi banknál treasury vezetőként, de új kihívást keresett, ezért váltott a kockázatelemzésre, bevállalva, hogy több szervezeti szintet visszalépve újra operatív feladatokat fog végezni.

„A Morgan Stanley a világ egyik legnagyobb pénzintézete, ahol az „első vonalban” dolgozva éljük át a globális pénzügyi szektort alakító trendeket. Az elmúlt évtizedben a szigorodó szabályozói követelmények, valamint a technológia és a rendelkezésre álló adatmennyiség szédületes fejlődése rendkívüli változásokat hozott az iparágban, ezért tapasztalt szakemberként is minden nap tanulok valami újat és találok érdekes kihívásokat” – fogalmaz Sziklai Péter. A szakember munkája mellett részt vesz a Morgan Stanley jótékonysági programjaiban is, önkéntes munkát végzett egy árvaházban, és tehetséges roma fiataloknak segít állásinterjúkra felkészülni és a munka világában érvényesülni az Integrom nevű szervezet kötelékében.

Bizonytalan világunkban a kockázatkezelés várhatóan a közeljövőben is kulcsfontosságú marad a pénzügyi szektorban, és a Morgan Stanley budapesti központja fiatal tehetségek és a tapasztalt szakemberek jelentkezését is várja.

„Azon túl, hogy részesei lehetünk ennek a fontos területnek a fejlődésében és alakításában, egy olyan szervezet tagjaiként tehetjük ezt meg, ahol folyamatos tanulás és fejlődési lehetőségek várnak minket, és egy aktív, globális közösség tagjai lehetünk” – jelentette ki Kőnig Erika.

https://www.morganstanley.com/people/

(x)