Innováció: felkészült hazánk a nagy dobásra (x)

Talán sosem volt még ennyire aktuális a kutatás-fejlesztés (K+F) és az innováció kérdése, mint a koronavírus évében.

A hazai innovációs ökoszisztéma, amely az elmúlt évek megújító törekvései nyomán 2020-ra jelentősen megerősödött, jól bírta a COVID-helyzetet. A válságra a Hivatal is azonnal reagált, a kutatás-fejlesztési és innovációs projektek helyzetét a beszámolási határidők kitolásával, az előlegek gyorsabb kifizetésével könnyítette meg.

A vírus elleni küzdelemben a szereplők az apró startup cégektől az egyetemeken, kutatóintézeteken át, a mamutvállalatokig villámgyorsan összefogtak.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) kezdeményezésére létrehoztunk egy 3 milliárd forintos COVID Alapot, ebből indultak hazai virológiai kutatások, maszk- és lélegeztetőgép-gyártás, gyógyszerfejlesztés. Ezek piacra segítésére, további hasonló projektek elindítására újabb 7 milliárd forintot különítettünk el.

Miben változott meg a Hivatal szerepe az elmúlt években?

Az innováció témája az ITM 2018-as megszületésével sosem látott kormányzati támogatást kapott. A Hivatal pedig tavaly minden eddiginél több pénzzel gazdálkodhatott: 2017-hez képest közel kétszer annyi támogatást, 150 milliárd forintot juttatott a piacra.

Ezzel ötször annyi pályázót tudott megszólítani, és háromszor többen kaphattak támogatást kutatás-fejlesztési és innovációs projektek megvalósításához. Mára a Hivatal olyan szolgáltató központtá vált, amely ezer szállal kötődik az innovációs ökoszisztéma szereplőihez.

Kikre fókuszálnak ezekkel a támogatásokkal, szolgáltatásokkal?

Az utóbbi két évben sikerült elérni, hogy Magyarországon ma a mikrovállalkozástól a nagyvállalatig, az egyetemtől a kutatóintézetig, az ifjú tehetségtől a senior tudósig minden szereplő talál támogatási formát, pénzügyi és szakmai értelemben egyaránt. Kiemelten fontosnak tartom a következő generáció, a kutatói és vállalkozói utánpótlás kinevelését. Az Új Nemzeti Kiválóság Programban évről évre 4 milliárd forintot fordítunk ösztöndíjakra, de kiemelném a Kooperatív Doktori Programot is, ahol a hallgatók kutatása közvetlenül hasznosul a vállalati szférában.

Elindítottuk Magyarország első egyetemi szintű startup képzését, amelyhez 21 egyetem csatlakozott, és több mint 2000 hallgató vette fel a kurzust az első félévben. Eközben az egyetemeket, kutatóintézeteket a specializálódásban segítjük, hogy amiben a legjobbak, azt más kulcsszereplőkkel összefogva európai színvonalra tudják emelni. Ezt célozza a nemzeti laborok, az egyetemi kompetencia központok és a tudományos parkok országos hálózata is.

Hogyan járulnak hozzá a megújuló ökoszisztémához ezek az új kezdeményezések?

Ebben a rendszerben az egyetemek központi szereplők. Zala és Veszprém térségében például a Pannon Egyetem vezetésével jön létre a körforgásos gazdasággal és a fenntarthatósággal foglalkozó kompetencia központ, amelyben a MOL és helyi vállalkozások, kutatóintézetek is együttműködnek. Emellett egy hasonló fókuszú tudományos park is épül. Itt  születhet meg a jövőnket meghatározó új tudás és technológia, többek közt a hulladékkezeléssel, vízgazdálkodással, fenntartható várostervezéssel kapcsolatban.

Ehhez hasonló tematikus kezdeményezésből az egyetemi együttműködéseknek köszönhetően egyre több születik országszerte. A nemzeti laboratóriumok szintén egy-egy nagyon fontos téma köré felépített tudásközpontok, amelyek összefogják az adott terület kulcsszereplőit Magyarországon.

A lényeg, hogy nemzetközi szinten is látható legyen, itthon kik értenek legjobban egy adott témához, kik képesek akár határokon átnyúló projektekbe is bekapcsolódni.

Összesen 17 nemzeti laboratórium született tavaly, és továbbiak is formálódnak. Kiemelt téma többek között az agrártechnológia, a biotechnológia, a klímaváltozás, a kvantuminformatika, vagy a napjainkban különösen aktuális víruskutatás, ahol osztrákok partnerekkel összefogva koronavírus elleni vakcina fejlesztése is zajlik.

Mi a célja a nemzetközi láthatóságnak?

Ha vannak nagyléptékű nemzeti ügyeink, könnyebben találunk nemzetközi partnereket, velük együttműködve pedig a közvetlenül pályázható európai források megszerzésére is sokkal nagyobb az esély. Mi úgy tudunk nemzetközi szinten is érdekesek lenni, ha az adott témában meglévő szakértelmünket és erőforrásainkat egyesítjük, ha egységesen mutatkozunk meg a térképen.

A 2021-től kezdődő Horizont Európa program minden eddiginél jelentősebb pénzt fordít kutatásra és innovációra. A hazai szereplők nemzetközi kapcsolatépítését a tudományos és technológiai attasék hálózata segíti a világ számos magyar külképviseletén. A Hivatal pedig tanácsadás, szolgáltatások és hazai rásegítő pályázatok formájában itthon ad meg minden segítséget a pályázóknak, az egyéni kutatótól az egyetemen át a nagyvállalatig.

Dr. Birkner Zoltán (1971), a Pannon Egyetem docense, annak nagykanizsai kampuszán volt kampuszigazgató és a kutatóközpont vezetője is. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Innovációs Kollégiumának tagja 2017-től, majd 2018. július 1-től az NKFIH elnöke. 2018-ban a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjével tüntették ki.

(x)