Hiánypótló elemzés érkezett: kevés a hely Magyarországon, mégis óriási a megújulóenergia-potenciál

Ezeket az eszközöket a WWF Magyarország, a HUN-REN Energiatudományi Kutatóközpont, valamint román és bolgár partnerek részvételével zajló EUKI RENewLand projekt dolgozta ki, amely a megújulóenergia-átállás felgyorsítását szolgáló, gyakorlatban is alkalmazható módszertan létrehozását tűzte ki célul.

A könnyített térségek – az EU RED III. Irányelvének minden tagországra vonatkozó elvárása szerint – olyan területek, ahol

a nap- és szélenergián alapuló beruházások biztonságosan, a természetvédelmi és társadalmi szempontokat tiszteletben tartva valósíthatók meg

- olvasható a közleményben.

A projekt ezen a téren hiánypótló, hiszen az energiapolitikai célok és az ökológiai korlátok összehangolása eddig csak részlegesen történt meg, most azonban egy többdimenziós, összehangolt szempontrendszert sikerült kidolgozni.

A RENewLand projekt egyik legnagyobb eredménye egy részletes térinformatikai elemzési koncepció kidolgozása, ami több szempontból is vizsgálja az ország területét.

Egyebek mellett figyelembe veszi

• a táj- és természetvédelmi védettséget,
• a fajvédelmi szempontokat,
• a talajtani adottságokat,
• földhasználati viszonyokat,
• a lakott területek közelségét és
• az elektromos hálózat elérhetőségét is.

A modell célja, hogy kiszűrje azokat a régiókat, ahol környezeti kockázatokat okozna a napelempark vagy szélerőmű telepítése, és megmutassa azokat a térségeket, ahol a beruházások alacsony természetvédelmi kockázattal valósíthatók meg.

Az előzetes eredmények alapján – a jelenlegi szabályozási környezetben –

Magyarország területének alig 1-2 százaléka bizonyulhat alkalmasnak könnyített térségek kijelölésére.

Ez a potenciál nem tűnik jelentősnek, ám a WWF és a HUN-REN Energiatudományi Kutatóközpont szakértői által készített térképek tanúsága szerint ezen területek töredékén az ország jelenlegi rendkívül alacsony szélerőművi kapacitásának (330 MW) hússzorosát (akár 7 000 MW) lehetne elméletben létrehozni a következő évtizedben, de a fejlesztési potenciál hosszabb távon akár több 10 000 MW-os kapacitás bővítés is lehet.

A térinformatikai elemzések mellett fontos kiemelni a projekt eredményeként elkészített szakpolitikai ajánláscsomagot, amely konkrét javaslatokat fogalmaz meg a jogszabályi környezet módosítására, fejlesztésére.

Ezek közé tartozik például

• a szélerőművek telepítését korlátozó műszaki követelmények életszerűbbé tétele,
• a megújulóenergia-projektek engedélyezési folyamatainak ésszerűsítése, valamint
• olyan szabályozási keretek bevezetése, amelyek kifejezetten ösztönzik a degradált területek energetikai célú hasznosítását.

A dokumentum hangsúlyozza, hogy a helyi közösségek számára biztosítani kell a tényleges bevonódást - akár energiaszövetkezeti formában -, ami hozzájárulhat az efféle energetikai fejlesztések társadalmi támogatottságának növeléséhez.

A projekt eredményeit jelentő térinformatikai elemzést és a szakpolitikai ajánláscsomagot széleskörű szakmai konzultációs folyamat alapozta meg, melyben minisztériumok, kutatóintézetek, önkormányzatok, civil és szakmai szervezetek, energetikai vállalkozások és helyi közösségek vettek részt. Elmondhatjuk, hogy a fenntartható energiarendszer kialakításának egyik legfontosabb hazai mintaprojektjét valósítottuk meg

- mondta Csontos Csaba, a WWF Magyarország klímavédelmi programjának vezetője.

Hozzátette: "reméljük, hogy az elkészült tudásanyag a jövőben hozzájárul majd ahhoz, hogy Magyarország úgy bővítse megújulóenergia-kapacitását, hogy közben nem csak gazdasági és energetikai, hanem ökológiai és társadalmi szempontból is felelős döntéseket hoz".

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images