Tavaly sem nőtt a GDP-arányos kutatás-fejlesztési ráfordítás Magyarországon. A K+F utoljára 2017-ben volt ennél alacsonyabb a bruttó hazai termékhez képest.
Felemás képet mutat az Európa Bizottság új jelentése az EU versenyképességéről: míg az államszövetség a világ legnagyobb exportőre, addig - különösen a hightech technológiák terén - jelentősen lemaradt az Egyesült Államoktól a kutatás-fejlesztésben és az innovációban. Emellett a tőkepiaci befektetésekben is komoly hátránya van. Magyarország több mutatóban is lefelé lóg ki az uniós rangsorokban, például kirívóan alacsony a bejegyzett szabadalmak száma, valamint a szabályozói környezettel is több problémája van Brüsszelnek. Viszont a magyar gazdaságban magas az EU-n kívüli árukereskedelem GDP-hez viszonyított aránya, valamint sok a jól képzett szakember. A jövő viszont kihívásokkal teli lesz az egész unió számára.
Jakab Rolandot nevezte ki a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat vezérigazgatójává január 1-jei hatállyal Gulyás Balázs, a HUN-REN elnöke - közölte a szervezet. Jakab Rolandnak új pozíciója mellett megmarad a HUN-REN Irányító Testületében 2023. július 15. óta betöltött tagsága is.
A kutatás-fejlesztési beruházásokra adható maximális támogatás értéke 15 millió euróról 25 millió euróra növekszik, emellett a jelenlegi 25 helyett akár már 50 százalékos maximális támogatási intenzitást ítélhetnek oda a vállalatoknak - írta a külgazdasági és külügyminiszter vasárnap a Facebook-oldalán.
Új 5G alapú helymeghatározási szolgáltatást fejlesztett az Ericsson Magyarország Kft., a fejlesztés a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs (NKFI) Alapból több mint 497 millió forintos támogatáshoz jutott - közölte a vállalat az MTI-vel.
A kutatás-fejlesztésre fordított összeg nemzetgazdasági szinten közel 887 milliárd forint volt tavaly, amely a bruttó hazai termék (GDP) 1,33%-át tette ki. Ez 0,3%-pontos visszaesés egyetlen év alatt.
Erősen lemaradt a magyarországi tudományfinanszírozás és teljesítmény régiós összehasonlításban az Akadémiai Dolgozók Fórumának elemzése szerint. Az állami K+F ráfordítások Magyarországon alig nőttek az elmúlt évtizedekben, miközben a ráfordítás ezekre a célókra az EU-átlag több mint négyszerese a hazainak.
Bár még mindig nem talált teljeskörű megoldást az Európai Unió, hogyan vegye fel a harcot az Egyesült Államok inflációcsökkentő törvénye által biztosított befektetési programmal, de Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének beszédéből kiderült, talált egy olyan területet, ahol felveheti a versenyt az amerikaiakkal. A kritikus nyersanyagok ellátásán túl, a k+f programok fejlesztése lehet a titkos európai adu. Van olyan terv, amelynek a magyar kormány is örülhet.
2022 tavasza izgalmasnak ígérkezik: összességében több mint 350 milliárd forint vállalati támogatást számolt össze a Via Credit az év első félévében. Idén a GINOP Plusz program fog dominálni, beindul a DIMOP Plusz program, ami az informatika területén kínál támogatásokat, illetve sokan várják az NKFIH hiánypótló KKV START Innováció kiírását.
A hosszú távú gazdasági növekedés legfőbb tényezői a technológiai fejlődés és a tudás felhalmozása, amelyekhez a gazdasági szereplők közötti együttműködés érdemben hozzájárul. Az együttműködésben résztvevők információkat osztanak meg egymással és ezáltal beindul egy tanulási folyamat, amely végső soron hatékonyabb termelési folyamatokhoz vezet. A témához köthető újabb szakirodalom azt hangsúlyozza, hogy a térbeli közelségből fakadó tudás-terjedés mellett (részben annak alapjaként) fontos tényező a szereplők közötti „valódi kapcsolatok” kialakulása, például kutatási együttműködési projekteken keresztül. Ebben a cikkben azt mutatjuk be, hogy az egyes európai és magyar régiók milyen intézményeken keresztül férnek hozzá a régión kívüli tudáshoz, illetve a régiókon belül mely intézmények között alakultak ki intenzívebb kapcsolatok.
Nem fest túl rózsás képet a K&H innovációs indexe, mely a hazai vállalatok innovációs szintjét igyekszik feltérképezni- derült ki Németh Balázs, a K&H innovációs vezetője és Bacher János, az Impetus Research ügyvezető partnere közös sajtótájékoztatójából. Németh Balázs szerint a magyar vállalkozások innovációs szintje mindössze egy "gyenge közepes" értékelésre elég.
Az Európai Unió tudomány- és innovációs politikájának fontos célkitűzése, hogy a tagállamok térségei együttműködjenek az új technológiai tudás létrehozása során, amelytől társadalmi és gazdasági célkitűzések elérését reméljük. Ezért a következő években az EU jelentős közösségi forrásokat szentel Európa-szerte a tudományos és technológiai kiválóság támogatására, valamint az Európai Kutatási Térségben folyó együttműködések elmélyítésére. Ezekhez a célokhoz kapcsolódóan a budapesti KRTK ANET Lab munkatársai új tanulmányukban a szabadalmak létrehozására irányuló feltalálói hálózatok európai térbeli mintázatait és az együttműködések ösztönzőit vizsgálták. A vizsgálat hangsúlyozza, hogy azok a régiókon átívelő feltalálói együttműködések, melyek ismétlődnek és így újabb szabadalmakhoz vezetnek, nagyon ritkák és földrajzi értelemben erősebben koncentráltak.
Csaknem 30 milliárd forinttal segítette a magasan képzett szakemberek munkahelyeinek megőrzését a kutatók és fejlesztők innovatív bértámogatása, a kormány programjának köszönhetően mintegy 1500 cég tarthatta meg mérnökeit és informatikusait a járványhelyzetben - jelentette be Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a hétfőn záruló programot.
Orbán Viktor miniszterelnök nemrég bejelentette, hogy hadiipari és energetikai megállapodás jött létre Nagy-Britannia és Magyarország közt, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pedig egy kicsit több részletet is elárult arról, hogy mit tartalmaznak az egyezmények.
Nyolc nappal tovább, az ágazati bértámogatáshoz hasonlóan május 31-ig nyújthatják be bértámogatási kérelmeiket a kutatás, fejlesztés, innováció területén dolgozó munkavállalóik után a munkáltatók - mondta Bodó Sándor. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára a minisztérium pénteki közleménye szerint hozzátette, a Kutatók és fejlesztők innovatív bértámogatási programjában idén több mint 1300 cég vagy intézmény kért segítséget több mint 17 ezer munkahely megőrzéséhez összesen 13 milliárd forint értékben.
Az Európai Parlament (EP) brüsszeli plenáris ülésén elfogadta a Horizont Európa nevű kutatási programot és 2021-2027-es időszakra szóló, 95,5 milliárd eurót kitevő költségvetését, amely az innovatív vállalkozások támogatása mellett segíteni fogja a felkészülést a jövőbeli járványokra, az iparnak pedig a klímabarát megújulásban és a digitalizációban - közölte az uniós parlament kedden.
Közel 1 százalékot ermelkedett a Dow Jones Index.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Minden eddiginél jobban túltolták a sufnituningot.
Kemény válaszcsapást ígért Moszkvának.
Fontos jelentés érkezett.
De van azért kényelmetlenség.
A politikus a költségvetési bizottság kérdéseire válaszolt – miniszterként lehet, hogy utoljára?
