Tanács Zoltánék felráznák a magyar kutatást: több pénz, új missziók és teljes rendszerátalakítás jön

2026. szeptember 04. 19:00 | Debreczeni Réka

Tanács Zoltánék felráznák a magyar kutatást: több pénz, új missziók és teljes rendszerátalakítás jön

A GDP jelenlegi mintegy 1,3 százalékáról 2030-ra 2, 2035-re pedig 3 százalékra emelné a kutatás-fejlesztésre és innovációra (KFI) fordított magyarországi kiadásokat a Tudományos és Technológiai Minisztérium. A tárca közben az egész finanszírozási rendszert átalakítaná: az egészség, a technológia és a környezeti kihívások lennének a fő missziók, ezeket a társadalmi jólét és a biztonság horizontális szempontjai egészítenék ki. Már jövőre több tízmilliárdos új programok indulhatnak, a következő két évben pedig 210 milliárd forintnyi még fel nem használt uniós pénzt is kutatásra és innovációra költenének. A minisztérium háttérbeszélgetésen beszélt a 4iG-szerződések átvilágításáról, az EU-val való kapcsolat újraépítéséről és a kutatóhálózat átalakításáról is.

Véget ér az adminisztrációs rémálom? Fontos adóreformot mutattak be az EU-ban

2026. augusztus 26. 11:59 | Portfolio

Véget ér az adminisztrációs rémálom? Fontos adóreformot mutattak be az EU-ban

Átfogó jogalkotási csomagot terjesztett elő az Európai Bizottság a közvetlen adózás európai uniós szabályainak egyszerűsítésére. A javaslat célja az adminisztratív terhek csökkentése, az adójogszabályok közötti átfedések megszüntetése, valamint a határokon átnyúló üzleti tevékenységek megkönnyítése az úgynevezett Omnibus-irányelv bevezetésével, továbbá a közigazgatási együttműködési szabályok felülvizsgálatával – írja közleményében a Deloitte.

A KEKVA-modell átalakításával több mint 110 milliárd forint vándorol vissza az államhoz

2026. augusztus 24. 18:38 | Portfolio

A KEKVA-modell átalakításával több mint 110 milliárd forint vándorol vissza az államhoz

A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványi (KEKVA) modell átalakításával több mint 110 milliárd forintnyi állami vagyon és eszközállomány kerül vissza a Tudományos és Technológiai Minisztériumhoz (TTM). A döntés értelmében a Zalazone és az Élvonal alapítványok megszűnnek, feladataikat a jövőben az állam látja el, ami évente 800 millió forintos megtakarítást eredményez. A lépésről Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter számolt be Facebook-bejegyzésében.

Nőnek az európai K+F-források, Magyarország viszont az uniós mezőny végén áll

2026. augusztus 09. 11:00 | Müller András

Nőnek az európai K+F-források, Magyarország viszont az uniós mezőny végén áll

Egy évtized alatt több mint 60 százalékkal nőtt az Európai Unióban a kutatás-fejlesztésre, vagyis K+F-re elkülönített kormányzati költségvetési előirányzatok összege. Magyarországon is látszik nominális javulás, de az ország 2025-ben egy főre vetítve és GDP-arányosan is az uniós mezőny alsó részében maradt. A legnagyobb magyar sajátosság azonban nemcsak a források alacsony szintje, hanem azok szerkezete: az általános egyetemi alapokból finanszírozott K+F statisztikai aránya a 2010-es évek eleji 30 százalék körüli szintről 2025-re gyakorlatilag eltűnő, 0,2 százalékos szintre zsugorodott.

Történelmi lehetőség előtt áll Magyarország: egyetlen merész fordulattal újra felpörgethető a magyar gazdaság

2026. június 16. 16:00 | Turzó Ádám Pál

Történelmi lehetőség előtt áll Magyarország: egyetlen merész fordulattal újra felpörgethető a magyar gazdaság

A magyar gazdaság eddigi, a foglalkoztatás bővülésére épülő növekedési modellje elérte a határait, így a jövőbeli fejlődés kulcsa a termelékenység radikális javítása. Ebben történelmi lehetőséget kínál a mesterséges intelligencia, amely 2030-ig 15 milliárd eurós, a GDP 6-7 százalékát kitevő automatizációs potenciált jelenthet. A gazdasági felzárkózás sikere azon múlik, hogy a hazai vállalatok – különösen a lemaradásban lévő kkv-szektor –, valamint az állami rendszerek milyen gyorsan és átfogóan képesek beépíteni az új technológiát a mindennapi működésükbe - vélik a McKinsey szakértői a ma kiadott "Prompt Magyarország" című tanulmányban.

Így oldaná meg a Tisza-kormány Magyarország legsúlyosabb problémáját?

2026. május 05. 10:36 | Hornyák József

Így oldaná meg a Tisza-kormány Magyarország legsúlyosabb problémáját?

Az új kormány alig egy hónappal hivatalba lépése után felfüggeszti az unión kívüli vendégmunkások behozatalát, ami éles fordulatot jelent az Orbán-kormány munkaerőpiaci politikájához képest. A lépés illeszkedik a Tisza Párt programjához, amely a külföldi dolgozók jogi kereteinek felülvizsgálatát és a gazdaság magasabb hozzáadott érték felé terelését ígéri. A helyzet érdekessége, hogy több nagyvállalat működése és folyamatban lévő beruházások is külföldi munkaerőre alapoznak, ám az új kabinet nem szeretne az "összeszerelő-üzemekre" alapozni. Ilyen éles fordulatot valójában a évtizedek óta nem láttunk, ám nem ok nélküli: a magyar gazdaság növekedési képessége olyan gyenge, hogy alapvető változásokra lesz szükség.

Történelmi pillanat: mínusz 20 fokos fagyos pokolba küldték az amerikai csúcsfegyvert, az eredmény magáért beszél

2026. április 21. 14:38 | Portfolio

Történelmi pillanat: mínusz 20 fokos fagyos pokolba küldték az amerikai csúcsfegyvert, az eredmény magáért beszél

A General Atomics Aeronautical Systems sikeresen lezárta az MQ-9B drón úgynevezett FIKI (Flight Into Known Icing, azaz ismert jegesedési körülmények közötti repülés) tesztrepülését. Ez kulcsfontosságú lépés a sarkvidéki és extrém hideg időjárási viszonyok közötti bevethetőség tanúsítása felé - írta meg az Army Recognition.

Váratlan fordulat az EU-pénzeknél: 18 százalékos ugrás, mégis valami nagyon hiányzik

2026. január 10. 12:00 | Szabó Dániel

Váratlan fordulat az EU-pénzeknél: 18 százalékos ugrás, mégis valami nagyon hiányzik

Az Európai Unió évtizedek óta jelentős összegeket fordít kutatás-fejlesztési támogatásokra, hogy érdemben javítsa a kontinens versenyképességét, ám a hatékonyság kérdése a Mario Draghi nevével fémjelzett jelentés óta különösen élesen merül fel. Egy friss, másfél évtizednyi utóvizsgálatos bizottsági elemzés most konkrét vállalati adatokkal vizsgálta meg, hogy valóban működik-e ez a modell. A 2007–2013 közötti, 50 milliárd eurós FP7 program tapasztalatai szerint a támogatott cégek árbevétele és termelékenysége átlagosan mintegy 18 százalékkal magasabb volt a hasonló, de forráshoz nem jutó vállalatokénál. Ugyanakkor az adatok azt is megmutatják, hogy az innovációs támogatások rövid távon nem jártak együtt érdemi munkahelyteremtéssel, ami új kérdéseket vet fel az uniós k+f politika hatékonyságáról és eszközeiről.

Hídemberekkel segítenék, hogy a hazai innováció a magyar gazdaságot erősítse

2025. december 08. 09:00 | Varga Szabolcs

Hídemberekkel segítenék, hogy a hazai innováció a magyar gazdaságot erősítse

Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalának (EUIPO) felmérése szerint a szellemitulajdon-védelemmel rendelkező európai vállalatok jelentős versenyelőnyt élveznek az erről nem gondoskodó versenytársaikkal szemben: átlagosan 23,8%-kal magasabb bevételt termelnek, illetve 22%-kal magasabb béreket is fizetnek. De hogy állnak ebben a versenyben a magyar vállalkozások, hol áll Magyarország az innovációs rangsorban? Farkas Szabolcs, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SZTNH) elnöke szerint vannak területek, amelyeken az ország különösen jól teljesít – például a high-tech iparágak, orvostechnológiai vagy a gyógyszeripari fejlesztések – ugyanakkor még nem alakult ki annak a gyakorlata, hogy az egyetemi kutatók munkájuk eredményét a piacon próbálják meg hasznosítani. Ezért a hivatal létrehozta a "szabadalmi gyorsítósáv" szolgáltatását, amelynek segítségével 2 hónap alatt információt lehet kapni egy megoldás szabadalmazhatóságáról, 2026 szeptemberétől pedig szellemitulajdon-menedzsment mesterszak indul a Corvinuson, ahonnan olyan szakemberek kerülhetnek ki, akik segíthetnek a piaci szereplőknek gazdasági értéket teremteni az innováció jogi védelméből fakadó előnyökből.

Ez lehet a magyar gazdaság új kitöréspontja

2025. december 05. 15:00 | Szász Péter

Ez lehet a magyar gazdaság új kitöréspontja

A magyar gazdaság egyik nagy lehetősége, ha az egyetemeken és kutatóintézetekben születő tudományos eredményekre épülő innovatív technológiákat sikerrel viszik piacra deep tech vállalkozások. Ebben a műsorban kiderül, hogy mit takar ez az elnevezés és hogyan tudnak az élettudományi vagy AI-alapú fejlesztések áttörni a globális piacon. Szó volt arról is, hogy Magyarországon milyen oktatási és finanszírozási programok segítik a tudományos eredményekből kinövő technológiai cégeket, miért vonzza Magyarország a nemzetközi nagyvállalatok K+F központjait, milyen szerepe van az egyetemeknek ebben a folyamatban és miért fontos a KKV-k számára is, hogy innovatívvá váljanak. Vendégünk volt Bódis László, innovációért felelős helyettes államtitkár, a Nemzeti Innovációs Ügynökség vezérigazgatója.

K+F támogatás és adókedvezmény: két legyet egy csapásra

2025. november 27. 10:30 | Gondi Anilla

K+F támogatás és adókedvezmény: két legyet egy csapásra

Sokan vesznek igénybe állami és EU-s forrásokból finanszírozott támogatásokat K+F projektekre. Nem mindenkinek jut azonban eszébe, hogy a vállalkozás a támogatás mellett egyszersmind adókedvezményeket is érvényesíthet. Ráadásul, a támogatáshoz kapott K+F minősítés az adókedvezményeknél is jól jöhet.

Hihetetlen átalakulás: így lett a világ egyik legszegényebb országából gazdasági nagyhatalom

2025. november 15. 06:00 | Vara Bálint

Hihetetlen átalakulás: így lett a világ egyik legszegényebb országából gazdasági nagyhatalom

A 20. század egyik legnagyobb – máig tartó – gazdasági felemelkedését Dél-Korea produkálta. Az ország lényegében a nyomorból vált a világ egyik legfontosabb technológiai központjává, ehhez viszont hosszú évtizedeken át kitartó politikát kellett folytatni. Mindezt úgy, hogy a félsziget energiahordozókban és nyersanyagokban nem gazdag, szóval valami mást kellett kidolgozni, és ez sikerült is, méghozzá elég látványos eredményekkel. A gazdasági fókusz ma egyértelműen a világ vezető hatalmai közé emelte Dél-Koreát, de ez egyáltalán nem maradt más területeken áldozatok nélkül.

Hatalmas beruházást hajt végre Magyarországon az amerikai multi

2025. november 13. 17:55 | Portfolio

Hatalmas beruházást hajt végre Magyarországon az amerikai multi

A Procter & Gamble összesen 72 milliárd forintos fejlesztést jelentett be Magyarországon, amely négy külön projektet foglal magában. A beruházások két helyszínre koncentrálnak: Gyöngyösre és Csömörre – jelentette be csütörtökön Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

Részletes keresés