Hazánkban egyre több vállalkozásnak kell ESG-jelentést készítenie, hiszen az üzleti szférában már inkább elvárás, hogy a hazai vagy nemzetközi beszállító pozitív ESG-értékeléssel rendelkezzen. A pénzügyi szektort figyelve látszik, hogy hitelkérelemkor előnynek számít, ha a vállalat képes az ESG direktívákat átültetni vállalati működésében. Megnéztünk, hogy az IT szoftverek hogyan tudják támogatni a vállalatok ESG-törekvéseit.
Az ESG egy európai uniós direktíva, amely arra sarkallja a kis-, közép-, és nagyvállalkozásokat, hogy olyan vállalatműködési ökoszisztémát alakítsanak ki, amely támogatja a zöld energiára való átállást, promótálja a társadalmi felelősségvállalást, valamint munkavállalói számára átlátható vállalatirányítási működést tesz lehetővé. Az Európai Unió NFRD irányelve szerint, 2018 óta minden tőzsdei nagyvállalatnak, banknak, valamint az 500 főnél több dolgozót foglalkoztató cégeknek kötelező a jelentéstétel. 2024-től már a vállalati fenntarthatósági direktíva (CSRD) lép érvénybe, amely további 50 000 európai vállalatra terjeszti ki a jelentéstételi kötelezettséget, átláthatóvá téve a vállalat környezetre gyakorolt hatását, illetve bevételeik és költségeik alakulását a zöld, fenntartható kezdeményezések kapcsán.
Ha a kisvállalkozási szférát nézzük akkor azt mondhatjuk, hogy bár számukra nem kötelező jelenleg az ESG-riportálás, mégis számos előnnyel jár a fenntarthatóság felé való nyitás. Egyrészt nagyobb hozzáférést kaphatnak a zöld kötvényekhez, valamint az ún. zöld finanszírozáshoz, ahol zöld tevékenységek elvégzéséhez igényelhetnek hiteleket. Másrészt értékesítési és marketing szempontból jelentős előnyhöz juthatnak a folyamatosan éleződő versenypiaci helyzetben, számos európai nagyvállalat azon beszállítókat helyezi jobb pozícióba az üzleti kapcsolatok kialakításakor, akik elkötelezettséget mutatnak például a CO2-kibocsátásuk csökkentésében vagy zöld megoldásokat alkalmaznak például a villamosenergia előállítására.
“Ahhoz, hogy a vállalkozások adaptálhassák az ESG keretrendszer irányelveit, először adatok begyűjtésére van szükség. Ha az ESG környezeti aspektusát nézzük, ilyen adat például a karbonsemlegességhez kapcsolódó üvegházhatású gázkibocsátás mértéke, az energia- és vízfelhasználás, de az épületek energiahatékonysági mutatói is”
- fejti ki Kerekes Sándor a Grape Solutions Zrt. szoftveres energetikai megoldásokkal foglalkozó tanácsadója.
“Ezen adatok egy része azonnal elérhető, gondoljunk csak a vállalatok gépjármű flottájára, ahol a károsanyag kibocsátásra vonatkozó adatokat maga a gyártó szolgáltatja felénk. Viszont ahhoz, hogy mélyreható elemzéseket készíthessünk az energiafelhasználásról, a vízgazdálkodásról vagy a létesítmény, irodaház megfelelő hűtési, fűtési hatékonyságáról, okos eszközök telepítésére, vagy a meglévő BMS rendszerből érkező adatok, mélyebb és hatékonyabb feldolgozására van szükség, ehhez pedig mindig társul egy szoftveres IoT megoldás, amely gyűjti és elemzi a beérkező adatokat valós időben” - teszi hozzá.
A klasszikus IoT megoldások mellett az üzemeltetők már a speciálisabb energetikai szoftverek felé is nyitnak, amelyek más rendszerekkel, például épületenergetikai, időjárás előrejelző vagy termelési adatokat rögzítő rendszerekkel is integrálódnak. A környezeti adatok harmonizációjával a vállalatok részletesebb és pontosabb betekintést nyerhetnek, hiszen egyes rendszerek önmagukban korlátozott adatmennyiséget képesek fogadni, az adatbázisok konszolidációjával pedig sokoldalúbb képet kaphatunk fenntarthatósági teljesítményünkről. A CSRD-hez való alkalmazkodásban nagy szerephez juthatnak a rendszerek összehangolása, hiszen a nagyobb mennyiségű adatok segítik a vállalatokat új folyamatok és gyakorlatok kialakítására a fenntarthatóság érdekében.
“Fontos ilyenkor azt is szem előtt tartani, hogy a rendszerek nem végezhetnek módosítást egymás működésében, tehát lehatárolt területeken szabad csak működniük. Jelenleg is aktív projektünkben egy 20 000 fő befogadására alkalmas létesítmény energiahatékonysági működését vizsgáljuk, ahol szoftveres megoldásunk a meglévő épületfelügyeleti rendszerrel integrálódik. A két rendszernek párhuzamosan kell működnie egymás mellett, hogy a létesítmény üzemelése és az energetika adatok gyűjtése, elemzése zökkenőmentesen mehessen”
- meséli.
“Az imént említett projekt tökéletes példa arra, amikor egy létesítmény fenntarthatóbb és költséghatékonyabb módon kíván működni, csökkentve negatív hatásait a környezetre. Szoftverünk a belső és külső környezeti hatásokat figyelembevéve automatizált módon működteti egyes helyiségek (például: közösségi helységek, meeting room) hűtését és fűtését. Ezáltal még egy új, 2-3 éve épült, épületgépészetileg modern épület esetében is elérhető 15% feletti megtakarítás a szoftveres megoldás segítségével” - fejti ki.
KAPCSOLÓDÓ CIKK
Ennyit takaríthatnak meg szoftveres megoldásokkal az épületek
Egyre inkább az a best practice körvonalazódik, hogy a vállalatok is igyekeznek önellátásra berendezkedni, például a napenergia segítségével törekszenek energiaszuverenitásukat növelni. Jelenleg azt tekinthetjük a legolcsóbb energiának, amelyet helyben termelnek meg és helyben is használnak fel, ebben pedig az iparosodás, a vállalatok ökotudatos szemlélete nagy hatással lehet iparági versenytársaikra, valamint követendő példát mutathatnak a társadalom számára is. “A vállalkozásoknak abszolút kiemelt szerepe van abban, hogy a lakosság mennyire tudatos az energiahordozókat tekintve. A hazai villamosenergia-hálózat egyelőre nincs arra felkészülve, hogy hosszabb ideig tudja tárolni a helyben megtermelt zöld energiát. Szoftveres megoldásokkal követni lehet a várható termelést és a várható felhasználást, így a vállalkozások tudni fogják, hogy milyen időszakban mekkora villamosenergiára lesz szükségük a központi hálózatról. Szoftver portfóliónkban számos ESG-törekvéseket támogató megoldással rendelkezünk még, hogy a vállalatok a zöld energia és az adatalapú döntéshozatal segítségével érhessenek el pozitív besorolást az ESG direktíva környezeti aspektusát tekintve“ - egészítette ki.
(x)
