Közösségépítés a védelmi innovációban (x)

Először is, hogyan került Ön a védelmi innovációs területre?

2007 óta dolgozom a honvédelemben, és az első tíz évben védelmi tervezéssel foglalkoztam. A NATO követelményekkel összefüggő tervezés és megfelelés volt a feladatom, amely különösen fontossá vált a Védelmi Beruházási Kötelezettségvállalás magyar elfogadását követően. Ez azt jelenti, hogy vállaltuk GDP 2%-ának védelmi célokra történő felhasználását és a dinamikusan növekvő forrásokat tíz éves távlatban kellett letervezni. Ebből és más elemekből született a haderőfejlesztési program, ahol a hosszútávú haderőkép kialakításáért feleltem a Honvéd Vezérkarnál. Aztán volt szerencsém támogatni a megvalósítást is a nemzeti fegyverzeti igazgató nemzetközi kapcsolatokért felelős helyetteseként. Az egyik legnagyobb eredményünk az volt, hogy a NATO csatlakozás óta első ízben, 2017-2018 során a magyar védelmi fejlesztési tervek „nagyon jó” minősítést kaptak.

Ebből a beosztásból kerültem át a védelempolitika élére, ahol a Nemzeti Biztonsági Stratégia és a Nemzeti Katonai Stratégia szakmai kialakításáért és tárcák közötti összehangolásáért voltam felelős. Ezen stratégiák újdonsága, hogy hosszú távra tekintettek előre, figyelembe véve a stratégiai és technológiai környezet változásait. Innen logikus út vezetett a NATO stratégiai előrelátási, vagy másként jövőkutatási csoportja élére, ahol a NATO jövőbeni stratégiai környezetét vizsgáló tanulmányt készítettünk el, húsz éves kitekintéssel. Ez támogatta egyébként a Szövetség technológiai és innovációs tevékénységét, alapdokumentumként. Ezt a tanulmányt azóta a legtöbb NATO tagországban használják és sok vezérkari akadémián tanítják is. Innen (Norfolk, Egyesült Államok) hívott haza Honvédelmi Miniszter Úr azzal, hogy segítsek a Védelmi Innovációs Kutatóintézet kutatási lábának megerősítésében és a VIKI innovációs fejlesztéseinek honvédelmi igényekkel történő összehangolásában. Az én beosztásaimban az volt a közös pont, hogy minden esetben a haderő igényeire koncentráló, hosszú távú  projekteket kellett elindítanom, vagy sikerre vinnem és az ezek végrehajtásához szükséges szakmai konszenzus kialakítását kellett elérnem. Ilyet először a Vezérkar és a Minisztérium „civil” része között értünk el a védelmi tervezésben, aztán minisztériumok között a stratégiák alkotásában, végül pedig 32 tagállam között a NATO projektek során. Azt remélem, hogy minden esetben egy kicsit jobbá tettem a rendszert, amellyel dolgozni kezdtem, és minden esetben sikeres struktúrákat és együttműködési rendszereket alakítottam ki. Ehhez persze partnerek is kellenek, de eddig szerencsém volt. A lényeg, hogy sohasem egyedül, hanem szakmai közösségek részeként lehet sikert elérni. Ezért is, amit én hozok a védelmi innovációba az három szóval írható le: közösség, vízió, változás. Talán ez hozott engem a magyar védelmi innovációba, ahol azt hiszem a közösségépítés a legfontosabb feladatunk, hogy a helyenként széttöredezett innovációs szigeteket és kutatói hálózatokat egymás, és az ország védelméért felelős honvédség céljainak szolgálatába állítsuk.

Adódik a kérdés, mi a Védelmi Innovációs Kutatóintézet, mi a küldetése és hogyan segíti a védelmi ipar szereplőit?

A VIKI 2023-ben jött létre, tehát egy igen fiatal szervezetről beszélünk. Alapfeladata a hazai és határon átnyúló védelmi innovációs folyamatok feltétel- és kapcsolatrendszerének kialakítása és a szereplők védelmi innovációs tevékenységének összehangolása. Ezen túl számtalan más feladatunk is van, de az előzőekre visszatérve, számomra az a legfontosabb, hogy a VIKI egy híd szerepet töltsön be a kutatói hálózatok, a védelmi innovációs megoldások és vállalatok és a haderő között. Segítenünk kell abban, hogy a szereplők megismerjék egymást, megismerjék a hazai és nemzetközi együttműködésben rejlő lehetőségeket. Ezen túl, mi magunk is végzünk alapkutatásokat és a Magyar Honvédség kijelölt szerveivel együtt igyekszünk modellezni a változó technológiai környezetet és annak hadviselési hatásait. Másrészt folynak kutatás-fejlesztés és innovációs projektek, elsősorban azzal a céllal, hogy új technológiákat, technológiai megoldásokat teszteljünk és képet alkossunk azok alkalmazhatóságáról és hazai bázison történő gyárthatóságáról. Végül pedig, ahogy már hangsúlyoztam, közösséget építünk a hazai védelmi innovációs szereplőkkel és sokat dolgozunk azon, hogy kinyissuk a nemzetközi lehetőségeket. Utóbbi esetében a VIKI az Európai Védelmi Alap magyarországi közfeladatait is ellátja, együttműködve olyan állami szervekkel, mint a Honvédelmi Minisztérium, és a Magyar Fejlesztésösztönző Iroda, továbbá számos kiváló polgári céggel és innovátorral. Itt már most jó eredményeink vannak, de sok még a munka. Megint csak, sohasem vagyunk egyedül, mindig keressük az új együttműködéseket és a régiek elmélyítését, mi nem domináljuk a piacot, hanem biztosítjuk és elősegítjük az információ áramlását, hogy minél több szereplő legyen képes értékhozzáadó együttműködésre.

Milyen csatornákon és módszereken keresztül segíti a VIKI a tudásátadást és az információmegosztást?

Ezt úgy szoktam mondani, hogy mi megfordítjuk a párbeszéd irányát. Elsősorban kérdezünk, kutatunk, felmérünk, tájékozódunk, kapcsolatokat építünk annak érdekében, hogy a védelmi innovációs folyamatok feltétel- és kapcsolatrendszere tovább erősödjön. Ennek keretében rengeteg cég- és partnertalálkozónk van, megkezdtük az országjárásunkat, hogy felmérjük az innovációs képességeket és ennek során tájékoztatunk is a lehetőségekről. Az információk átadása kapcsán, a honlapunk új verziója heteken belül elindul, e-learning képzést indítunk nyáron, amely mindenki számára elérhetővé teszi a védelmi innovációs folyamatokkal és lehetőségekkel kapcsolatos alaptudást és információs napot szervezünk az Európai Védelmi Alap kapcsán.  Kérés esetén közvetlen partner találkozókon tájékoztatunk, innovációs megoldásokat hozunk össze, és ha kell, pályázati anyagokban is segítünk, persze a saját kapacitásainkhoz mérten. Az utóbbi évekhez képest, idén például drasztikusan sikerült növelni azon cégek számát, akik innovációs pitch-ben mutathatják be a megoldásaikat Európában, de ez csak egy a sok apró, de fontos eredmény közül. A lényeg, hogy az ügyfél orientált megközelítésünk nagyon rövid idő alatt elkezdett beválni.

Milyen hatást remélhetünk a VIKI munkájától a következő években és hogyan járul hozzá mindez a haderő fejlődéséhez és modernizációjához?

A VIKI akkor lesz sikeres, ha a fő partnerei, az érintett szaktárcák, a nemzeti innováció állami intézményei és a kettős, vagyis védelmi hasznosíthatóságú megoldásokat fejlesztő kutatók és vállalkozások értik, hogy miben támaszkodhatnak ránk, és ami a legfontosabb; megbíznak bennünk, együttműködnek velünk. Ennek hatására kell, hogy együtt növeljük a védelmi innovációs termékek piaci sikerét idehaza és külföldön egyaránt.

A haderő modernizációjához, amelyre én tizenöt évet tettem az életemből, jó és rossz időszakban egyaránt, hitelesen hozzá kell tudnunk járulni a VIKI keretein belül folytatott technológiai megoldásokkal és a jövő technológiai és hadviselési környezetét tükröző követelményekkel, segíteni a Magyar Honvédséget, mert ahhoz, hogy ma a legjobb döntéseket tudjuk meghozni egy akár tíz-tizenöt éves időszakot felölelő haderőfejlesztési program kapcsán, igenis folyamatosan törekedni kell a mélyebb és szélesebb körű technológiai és hadviselési kutatásokra. Ennek hiányában, a haderő fejlődése tíz év múlva egy „rossz jövőbe” érkezik, egy olyanba, amire nincs felkészítve.

Hogyan lehet ezt elkerülni?

Úgy, hogy folyamatosan figyelünk a technológiai trendekre és azok hadviselési hatásaira. Ezek miatt is foglalkozunk kutatási, de egyben fejlesztési szempontból is a pilótanélküli rendszerekkel, a védett kommunikációs megoldásokkal, a szenzorok és az effektorok integrálásának kérdéseivel, és persze olyan, kevésbé fókuszban lévő ügyekkel is, mint az anyagtechnológia, vagy az akusztikus szenzor rendszerek. A VIKI-nek még európai viszonylatban is előrehaladott az XR kutatási portfóliója, vagyis jól állunk a kiterjesztett valóság alapú kutatásokban és az azokra épülő technológiai megoldásokban. Ezeknek köszönhetően a SAAB is fő partnerként tekint ránk és a magyar és svéd védelmi tárcák együttműködése keretében közös programokat is futtatunk. Mindezt úgy, hogy a kutatás-fejlesztési folyamat beszállítói lánca szinte kizárólag kis- és közepes méretű, magyar cégekből áll, akik versenyképes innovatív technológiai megoldásokat hoznak. Ezek az XR alapú megoldások aztán széleskörűen használhatók például a tartalékos rendszerben, ahol a kiképzés és felkészítés egyes feladatai növekvő módon végezhetők szintetikus környezetben, vagyis a fizikai infrastruktúrát és kiképző létszámot kevéssé terhelő virtuális valóságban.

Mikor lehet sikeresnek tekinteni a VIKI tevékenységét?

Számomra akkor, ha a nemzeti innováció állami szereplőivel együttműködésben, az innovációba bevonható, versenyképes vállalatok körét sikerül bővíteni, ha növelni tudjuk az magyar innovációs potenciált és ha mindez a Magyar Honvédség szolgálatába állítható és erősíti a jövőbeni katonai képességeket. Vagyis közösségben, sikeres együttműködésekkel, egy hosszú távú vízió mellett együtt dolgozunk az ország védelme érdekében.

(x)

Képek forrása: Védelmi Innovációs Kutatóintézet