20-25 év lemaradásban van a magyar élelmiszeripar: be lehet ezt hozni?

A Portfolio Agrárszektor 2025 Konferencián Siófokon Demeter Zoltán, a K&H Csoport agrárüzletág vezetője tartott előadást „Kulcs a versenyképességhez az élelmiszeriparban - támogatások, fejlesztések, hatékonyságnövelés” címmel. A szakember hangsúlyozta, hogy az élelmiszeriparban komoly fejlesztési lehetőségek nyíltak meg, amelyekre a szektor készen áll.

A hatékonyság minden szekcióban kulcsfontosságú, versenyképességet kell növelnünk, ellenállóképességet kell erősítenünk

- mondta el. Kiemelte, hogy Magyarország az uniós összehasonlítás végén szerepel energiahatékonyságban, miközben az energiaárak rendkívül volatilisek, ezért a következő 2–3 év beruházásainak energiahatékonyabb iparággá kell formálniuk a szektort. A bankszektor helyzetét elemezve rámutatott, az élelmiszeripar bedőlési rátája 3,5-4 százalék körül alakul, ami nem tér el jelentősen más iparágaktól.

A bankszektor biztosan hitelezni fogja ezeket a beruházásokat

 - hangsúlyozta.

A külkereskedelemben szerinte a versenyképesség növelése a legfontosabb cél, hiszen az exportpiacképesség euróbevételeket generál, ami stabil forrást jelenthet a jövőben. Demeter kiemelte a finanszírozási konstrukciók előnyeit is:

Fix kamaton fog futni a hitel, és plusz 10 százalék támogatási intenzitás is igénybe vehető. Magyarul biztonságos és olcsó hitelről van szó.

Hozzátette, hogy december 10-ig újabb élelmiszeripari támogatásra lehet pályázni, amely kisebb beruházásokra szól.

Mindenkit buzdítok a pályázatra, a beruházásra, mert a cél az, hogy a rendelkezésünkre álló forrást hatékonyan használjuk fel. A bankszektor ott lesz mögöttünk

- zárta előadását.

Az élelmiszeripar kitörési lehetőségei

A következő előadást Felkai Beáta Olga, az Agrárminisztérium helyettes államtitkára tartotta „Az élelmiszeripar kitörési lehetőségei - fókuszban a Kiváló Minőségű Élelmiszer védjegy” címmel. A helyettes államtitkár rámutatott, hogy az élelmiszeripar mintegy 4000 vállalkozást foglal magába, árbevétele meghaladja a 6000 milliárd forintot, és az ágazat foglalkoztatása az elmúlt években növekedett, eredményessége javult. Ugyanakkor visszatérő problémák nehezítik a működést: az alapanyag-ellátottság, az innováció hiánya, a munkaerőhelyzet és a fogyasztói szokások gyors változása.

A kormányzati támogatások mellett a szabályozás és a „soft eszközök” is fontosak. Ennek egyik példája a 2018-ban létrehozott Kiváló Minőségű Élelmiszer (KMÉ) védjegy, amely szigorú feltételrendszer alapján tanúsítja a minőséget.

A fogyasztó számára megnyugtató, ha valami állami van mögötte

 - hangsúlyozta Felkai. Az elmúlt öt évben több mint 200 termék pályázott a védjegyre, de nem mindenki nyerte el, hiszen a rendszer célja a minőség kiemelése. A KMÉ védjegy segít a fogyasztóknak eligazodni, a gyártóknak pedig inspirációt adhat. A program fókuszában a rövid ellátási láncok és a fenntarthatóság állnak, és bizonyos pályázatoknál plusz pontot jelentett a részvétel. A kampányok eredményeként a felnőtt lakosság 90 százalékát elérték, és a megkérdezettek több mint fele előnyben részesítette a KMÉ-s termékeket, sőt 15–20 százalékos felárat is hajlandóak voltak fizetni értük.

Szeretnénk tovább növelni az ismertséget, megtartani az egyensúlyt, és bővíteni a termékköröket

- mondta Felkai Beáta Olga, hozzátéve, hogy a gyártók, fogyasztók és az igazgatás közös együttműködésével lehet előrelépni.

Élelmiszeripari pályázatok, támogatások és árréstop

A két előadás után a kerekasztalbszélgetést hallgathattak meg a résztvevők „Az élelmiszeripari vidékfejlesztési pályázatok megvalósítási lehetőségei, további támogatási és korszerűsítési tervek - Árréstop az élelmiszerkereskedelemben, az iparág beszállítói kapcsolatai” címmel. A moderátor Friedrich László, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem intézetigazgatója volt. Csatlakozva az előbbi előadásra, Éder Tamás, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetségének elnöke szerint a KMÉ védjegy bevezetése szerencsétlen időszakra esett, hiszen

infláció idején a fogyasztó első három szempontja az ár, az ár és az ár.

Úgy vélte, hosszú távon kampányok sorozatára lesz szükség, hogy a védjegy valóban beépüljön a köztudatba.

Ruck János, a Gallicoop vezérigazgatója hozzátette: a vásárlók az elmúlt években háttérbe szorították a minőséget, de fontos, hogy legyen egy közös védjegy, amely mögé mindenki odaállhat. Felkai Beáta Olga, az Agrárminisztérium helyettes államtitkára ismét hangsúlyozta:

Nem szeretnénk abbahagyni, hisszük és valljuk, hogy a védjegytudatosság fontos.

Kozák Tamás, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára felvetette a saját márkás termékek kérdését, amelyek megítélése sokat változott, míg Nagy Ádám, a Nádudvari Élelmiszer ügyvezetője úgy vélte, a védjegy a gyártót illeti, nem a márkatulajdonost.

A résztvevők egyetértettek abban, hogy a túlzsúfolt csomagolás kontraproduktív. Felkai Beáta Olga kiemelte: sok felirat törvényellenes, például a „mandulatej” megnevezés. Éder Tamás szerint a piac maga egyszerűsíti a csomagolást, míg Nagy Ádám hozzátette:

Nyugat-Európában sokkal modernebb, ízlésesebb csomagolások vannak, ebben lemaradásban vagyunk.

Árrésstop hatásai

Ezután a résztvevők áttértek az árrésstop ágazati hatásaira. Kozák Tamás keményen fogalmazott:

Az árrésstop 8 napon túl gyógyuló sérülést okozott, elszakadtunk a normál piaci logikától.

Szerinte az intézkedés 400–500 milliárd forintos veszteséget jelentett az ágazatnak, lassítva a fejlesztéseket és innovációkat. Boros Zoltán, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának igazgatója arra volt kíváncsi, kimutatható lesz-e a fogyasztóknál megtakarítás. Már csak azért is, mert elmondása szerint

az évközi adatok alapján az élelmiszeripari cégek eredményessége nem romlott, sőt javulhat is.

Éder Tamás szerint a kiskereskedelmi forgalom nőtt, de az importtermékek aránya emelkedett. Nagy Ádám arról beszélt, hogy a brand és saját márkás termékek közti árkülönbség eltűnt, ami átrendezte a piacot.

Támogatások és fejlesztések

Felkai Beáta Olga ismertette az élelmiszeripart támogató programokat: több száz milliárd forintnyi pályázat fut, amelyek az élelmiszeripar versenyképességét hivatottak erősíteni. Boros Zoltán hangsúlyozta:

Óriási lehetőség ez, a beérkező pályázatok 70 százaléka nagyvállalatokhoz kötődik, és ezek a beruházások mélyítik a vertikális integrációt.

A magyar élelmiszeripar 20-25 év lemaradásban van, de részpiacokat meg tud célozni az ország. Ruck János szerint az exportorientáció kulcsfontosságú: a magyar agráriumnak hosszú távon exportcentrikusnak kell lennie. A beszélgetés végén a résztvevők egyetértettek abban, hogy az élelmiszeripar előtt álló kihívások - az árréstop hatásai, a fogyasztói szokások változása, a versenyképesség és az exportpiacok erősítése - csak közös felelősségvállalással kezelhetők. A támogatások és fejlesztések új korszakot nyithatnak, de a hosszú távú sikerhez szükség van arra, hogy a termelők, feldolgozók, kereskedők, a pénzügyi szektor és a kormányzat együttműködve építsék a jövő élelmiszeriparát.

Címlapkép forrása: Portfolio/Hajdú D. András