A helyi élelmiszerrendszerek révén nemcsak friss, jó minőségű termékek kerülhetnek az asztalra: arra is megoldást nyújthatnak, hogy kevesebb élelmiszer vesszen kárba. Kutatásunk a kistermelők hétköznapi gyakorlatai és közösségi megoldásai mentén azt vizsgálja, hogy miként lehet a veszteségből fenntartható működés.
A bevásárlóközösségek egyre népszerűbb alternatívát kínálnak a hagyományos élelmiszer-kereskedelmi csatornákkal szemben. Egy friss kutatás azonban feltárta, hogy az elkötelezettség szintje alapján a vásárlók jelentősen különböznek egymástól, nemcsak motivációikban, de vásárlási szokásaikban és attitűdjeikben is. Az eredmények olyan tanulságokkal szolgálnak, amelyek hozzájárulhatnak a helyi élelmiszerrendszerek hatékonyabb működéséhez és fejlődéséhez.
Az agrárszektor kényes egyensúlyozás előtt áll: növelnie kell az élelmiszer-termelést a növekvő globális kereslet kielégítése érdekében, miközben csökkentenie kell a mezőgazdaság által okozott környezeti károkat. Az Európai Unió Közös Agrárpolitikájának (CAP) keretében megvalósított agrár-környezetvédelmi programok (AKG) az elsődleges eszközök arra, hogy a gazdálkodókat környezetbarát gyakorlatok bevezetésére ösztönözzék. De vajon ezek a programok valóban növelik az öko-hatékonyságot, segítve a gazdákat abban, hogy kevesebb erőforrás felhasználásával és kisebb környezeti hatással termeljenek többet? Legújabb tanulmányunk ezt a kérdést vizsgálja a magyar szántóföldi gazdaságok példáján keresztül.
A klímaszorongás egyre többeket sarkall életmódjuk zöldítésére, ennek pedig egy kiemelkedően fontos területe az élelmiszervásárlási- és fogyasztási szokások megváltoztatása. Akár a csomagolásmentesség, akár a kisebb karbonlábnyom elérése, akár a közvetlen termelő-kapcsolatok erősítése a cél, a bevásárlóközösségek a helyi termékek megbízható, és egyre népszerűbb beszerzési forrásai. De vajon milyen szerepe lehet e közösségeknek a növekedési kényszer meghaladásában, és hol tart ma a bevásárlóközösségek hazai mozgalma?
A COVID-19 világjárvány terjedése példátlan módon befolyásolta a fogyasztói magatartást. A kutatás célja az volt, hogy felmérjük, a COVID első hullámához kapcsolódó zárlat milyen hatással volt a fogyasztói magatartásra, különös tekintettel a helyi élelmiszerekkel és egyéb élelmiszer-vásárlásokkal kapcsolatos attitűdökre és a fizikai aktivitásra egy 1000 magyar fogyasztóból álló reprezentatív minta felhasználásával.
A helyi élelmiszerekkel kapcsolatosan számos pozitív vélekedés él a közvéleményben. Sokan úgy gondolják, hogy a helyi élelmiszerek frissebbek, egészségesebbek és alacsonyabb a környezet terhelésük. Mások szerint azért kell helyi élelmiszereket vásárolni, mert ez által segíthetjük a helyi termelőket és rajtuk keresztül a helyi gazdaságot is. Kutatásunkban azt a kérdést vizsgáltuk meg, hogy a rendelkezésünkre álló vizsgálatok mennyiben támasztják alá azt a népszerű vélekedést, hogy a helyi élelmiszerek vásárlása jótékony hatással van a helyi gazdaság növekedésére?
"Fight or flight" - ez lett a jelenkor egyik legnagyobb dilemmája. Küzdjünk tovább (magyarul: éljünk tovább),... 
A globális gazdasági és geopolitikai környezet gyökeres átalakuláson megy keresztül, ezzel pedig új lehetőségeket...
A 2024. évi LXIX. törvény 2025. május 31-én hatályba lépett módosításai fontos változásokat hoztak, NIS2... 
HitelesAndrás - Keress, kövess, költözz! Változások a költözési jogban: Mit jelent ez a gyakorlatban? Mi történik...
Mivel nagyon sokaknak célja, álma, hogy saját ingatlanban lakhassanak, összeszedtem pár tipikus módszert, amivel próbálkozni...
Az év első 4 hónapjában nagyságrendileg 20 ezren vették fel a Munkáshitelt mintegy 77 milliárd forint összegben....
Mit várhatunk ebben a konfliktusban?
A brent ára a 100 dollárt is elérheti.
92 milliárd forinttal csökkent a magyar agrárium hitelállománya, ami 10 éve nem látott mértékű csökkenést jelent.
