Holb Éva

KRTK, BCE

Az ELTE Közgazdaság és Regionális Tudományi Kutatóközpont (KRTK) Közgazdaságtudományi Intézetének (KTI) tudományos segédmunkatársa és a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) doktorjelöltje.
Cikkeinek a száma: 3
Jobban tanulunk, ha veszíthetünk? Meglepő erővel bír a veszteségkerülés az oktatásban

2026. június 30. 11:00 | Ertl Antal, Holb Éva, Bakó Barna

Jobban tanulunk, ha veszíthetünk? Meglepő erővel bír a veszteségkerülés az oktatásban

Mi motivál jobban: ha pontokat nyerhetünk, vagy ha pontokat veszíthetünk? A viselkedési közgazdaságtan régóta tudja, hogy az emberek az azonos nagyságú veszteséget erősebbnek élik meg, mint a nyereséget: ezt nevezzük veszteségkerülésnek. Tudjuk-e ezt az oktatás során hasznosítani? Ezt teszteltük egy hazai kutatás során egyetemi környezetben.

Borzasztó hatásokkal jártak a COVID-járvány miatti iskolabezárások

2022. augusztus 19. 15:00 | Holb Éva, Kisfalusi Dorottya

Borzasztó hatásokkal jártak a COVID-járvány miatti iskolabezárások

A COVID-19-járvány kitörése óta az általános és középiskolákat több alkalommal bezárták, melynek során a tanulók távolléti oktatás keretében, elsősorban online vettek részt az oktatásban. Cikkünkben bemutatjuk egy 2022 első hónapjaiban lezajlott kérdőíves adatfelvétel eredményeit, amiben iskolaigazgatók és pedagógusok véleményét, tapasztalatait kérdeztük a járvány oktatásra, tanulókra gyakorolt hatásairól. Az intézményvezetők és a pedagógusok szerint a jelenléti oktatásból kiesett jelentős tanítási idő a tanulók egyes csoportjai esetében nagymértékű lemaradást okozott a tantervhez képest. A hátrányos helyzetű diákokat nagy arányban oktató iskolák számára gyakran problémát okozott a távolléti oktatás tárgyi és személyi feltételeinek biztosítása, így ezekben az iskolákban a lemaradás különösen nagy. Célzott beavatkozások lennének szükségesek ahhoz, hogy a járvány időszaka alatt kialakult tanulási veszteségek csökkenjenek, és hosszú távú negatív hatásuk elkerülhető legyen. A nemzetközi szakirodalomra támaszkodva áttekintjük ezek lehetőségeit.

Kevesebben jelentkeznek Magyarországon egyetemre, mint három éve: ez állhat a háttérben

2022. április 30. 18:00 | Vit Eszter, Holb Éva

Kevesebben jelentkeznek Magyarországon egyetemre, mint három éve: ez állhat a háttérben

A felsőoktatási jelentkezőszámok a 2020-as visszaesést követően stabilizálódni látszanak egy, a 2019-es értékektől és az azt megelőző évek tendenciáitól elmaradó szinten. Tanulmányunk alapján azt mutatjuk be, hogy makroszintű adatok fényében ez a trend összefüggésbe hozható az emelt szintű érettségi és a minimumponthatár követelményének bevezetésével.

Részletes keresés