• Megjelenítés

Köböl-Benda Vivien

elemző , Energiastratégia Intézet

Cikkeinek a száma: 6
Fokozódik a feszültség: újabb vasfüggöny ereszkedett Európára, csak most karbonból van

2026. február 09. 10:30 | Köböl-Benda Vivien

Fokozódik a feszültség: újabb vasfüggöny ereszkedett Európára, csak most karbonból van

Egy átmeneti időszakot követően 2026. január 1-jével életbe lépett az EU szén-dioxid kiigazítási rendszere, melynek értelmében meghatározott, nagy kibocsátással járó termékek importálása esetén karbonvámot kell fizetni. Ennek célja a karbonszivárgás, vagyis a gyártási tevékenység kevésbé szigorú szabályozási háttérrel rendelkező országba történő átszervezésének megelőzése. E termékek körébe tartoznak bizonyos trágyázószerek is, melyekre az EU-s agrárium továbbra is nagyban támaszkodik, így több tagállam és szakmai szereplő is felszólalt a mechanizmussal szemben, különös tekintettel arra, hogy nem biztosított az európai előállítás megfelelő üteme. Ennek hatására a Bizottság javaslatot terjesztett elő, melynek elfogadása lehetővé tenné a rendelkezések alkalmazásának átmeneti felfüggesztését bizonyos termékek – így a műtrágyák – vonatkozásában, amennyiben az uniós piacra gyakorolt súlyos negatív hatás merülne fel. E lépés ugyan kedvezhet a gazdáknak, de egyúttal alááshatja az éghajlati célokat, különösképp a karbonszivárgással szembeni fellépést, fokozva a piaci bizonytalanságot.

Ambícióból ötös, végrehajtásból elégséges? A COP30 megmutatta, hogy ideje a tettek mezejére lépni

2025. december 07. 16:00 | Debisso Kinga, Köböl-Benda Vivien

Ambícióból ötös, végrehajtásból elégséges? A COP30 megmutatta, hogy ideje a tettek mezejére lépni

Tíz évvel a Párizsi Megállapodás elfogadása után továbbra is látványos a különbség a klímapolitikai célkitűzések és a tényleges kibocsátáscsökkentési eredmények között. A Megállapodás értelmében minden részes állam saját klímavállalást (NDC-t) nyújt be az ENSZ felé, amelyek együtt határozzák meg a globális kibocsátási pályát. A jelenlegi vállalások azonban messze nem elegendők ahhoz, hogy a felmelegedést a párizsi cél szerinti jóval 2 °C alatt, lehetőleg 1,5 °C-on tartsák: a mostani pálya inkább 2,3–2,8 °C közötti melegedés kockázatát vetíti előre, ami súlyos hatással lenne a természetre, a gazdaságra és az emberek életminőségére. A 2025-ös év ebben a helyzetben több szempontból is fordulópontot hozott: miközben a hágai Nemzetközi Bíróság tanácsadó véleménye megerősítette az államok jogi felelősségét az éghajlatváltozás elleni fellépésben, a belémi COP30 klímacsúcs inkább a politikai cselekvés halogatására világított rá. Az Energiastratégia Intézet háromrészes NEKT-kritikájának harmadik része.

Csúnya vége lehet, ha egy kulcsfontosságú témában nem tudnak kiegyezni az uniós tagállamok

2025. október 20. 15:00 | Debisso Kinga, Köböl-Benda Vivien

Csúnya vége lehet, ha egy kulcsfontosságú témában nem tudnak kiegyezni az uniós tagállamok

Amikor 2019 végén az Európai Bizottság bemutatta az Európai Zöld Megállapodást, nem pusztán környezetvédelmi stratégiát hirdetett: ez a keretrendszer az EU gazdasági és iparpolitikai jövőjének is irányt kívánt szabni. A cél az volt, hogy 2050-re Európa a világ első klímasemleges kontinensévé váljon, melyet kötelező erővel erősített meg az első Európai Klímarendelet. E hosszú távú cél elérése nem valósulhat meg világos, hiteles középtávú célkitűzés nélkül, ennek jegyében a Bizottság 2040-re az üvegházhatású gázok (ÜHG-k) 90%-os csökkentését javasolta, és hangsúlyozta, hogy a tagállamok Nemzeti Energia- és Klímatervei (NEKT-ek) jelentik a végrehajtás keretét. A középtávú célkitűzés nemcsak a 2030–2050 közötti időszak alatti kötelezettségek világos kijelölését szolgálja, hanem azt is, hogy a dekarbonizációhoz kapcsolódó szabályozási, beruházási és iparpolitikai döntések hosszú távon is kiszámítható keretek között születhessenek meg. A bizottsági javaslat értelmében az uniós klímacélok részben nemzetközi karbonkreditek kereskedelme által is teljesíthetők lennének. Azonban egyre több eset kerül napvilágra, ahol az önkéntes piacon vásárolt kreditek ténylegesen nem járultak hozzá az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez, sőt szélsőséges esetekben épp a természet kizsákmányolását, vállalati zöldre mosást, illetve emberi jogi sérelmeket eredményeztek. A politikai döntés önmagában nem elég, a 2040-es cél sorsa azon is múlik, hogy a NEKT-ek mennyire megalapozottak, és hiteles eszközrendszer támasztja-e alá a végrehajtást. Az Energiastratégia Intézet háromrészes NEKT-kritikájának második része.

Nem is túl rég egy olyan környezeti katasztrófa fenyegette a Földet, amiről ma már alig beszélnek

2025. szeptember 16. 15:00 | Köböl-Benda Vivien

Nem is túl rég egy olyan környezeti katasztrófa fenyegette a Földet, amiről ma már alig beszélnek

Az ózon világnapja arra emlékeztet, hogy a világ képes összefogni egy közös környezeti probléma ellen. Az 1987-ben elfogadott Montreali Jegyzőkönyv nyomán fokozatosan betiltották az ózonkárosító anyagokat, ennek köszönhetően az a létfontosságú ózonréteg lassan helyreáll. A tudósok szerint 2040 körül a legtöbb térségben már visszatérhet a korábbi állapotába. Ez az egyik legsikeresebb nemzetközi környezetvédelmi megállapodás, amely azt bizonyítja, hogy közös cselekvéssel kézzelfogható eredmények érhetők el.

Egyszerűbb, ha elfogadjuk: az emberiség egy hármas planetáris válsággal néz szembe

2025. augusztus 22. 18:30 | Debisso Kinga, Köböl-Benda Vivien

Egyszerűbb, ha elfogadjuk: az emberiség egy hármas planetáris válsággal néz szembe

Az elmúlt hónapokban soha nem látott lendületet kapott a klímaváltozás jogi értelmezése: több nemzetközi és regionális bírói fórum – köztük a hágai Nemzetközi Bíróság, a Tengerjogi Bíróság és az Amerikaközi Emberi Jogi Bíróság – is tanácsadó véleményben fejtette ki, hogy milyen kötelezettségek terhelik az államokat a klímavédelem terén. Ezek a bírói vélemények egymással párhuzamosan, de részben eltérő hangsúlyokkal rajzolják fel a klímajog új irányait: míg egyes bíróságok az emberi jogi vagy ökológiai szempontokat hangsúlyozzák, mások a jogi kötelezettségek természetét, a fenntartható fejlődés elvének vagy az érintett közösségek érdekeinek érvényesülését helyezik előtérbe. A nemzetközi bírói fórumok legújabb jogfejlesztő lépései új távlatokat nyithatnak a klímafelelősség érvényesítésében, a kötelezettségek pontosításától a jogi számonkérhetőség erősödéséig.

Történelmi döntés született: bíróság elé citálhatják a klímabűnös országokat

2025. augusztus 12. 16:21 | Debisso Kinga, Köböl-Benda Vivien

Történelmi döntés született: bíróság elé citálhatják a klímabűnös országokat

A hágai Nemzetközi Bíróság 2025. július 23-án kihirdette régóta várt tanácsadó véleményét az államok klímaváltozással kapcsolatos kötelezettségeiről. Ez egy két éven át zajló nemzetközi folyamat lezárását jelenti, amelybe korábban soha nem tapasztalt mértékben kapcsolódtak be államok, nemzetközi és regionális szervezetek, valamint a civil társadalom szereplői. A döntés mérföldkő lehet a klímavédelemben, hiszen először fogalmaz meg átfogó, jogi kötelezettségeket a kormányok számára, és világossá teszi: a tétlenség súlyos következményekkel is járhat.

Részletes keresés
–

Portfolio Blogger

Fórum

Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility