Debisso Kinga

elemző , Energiastratégia Intézet

Cikkeinek a száma: 4
Csúnya vége lehet, ha egy kulcsfontosságú témában nem tudnak kiegyezni az uniós tagállamok

2025. október 20. 15:00 | Debisso Kinga, Köböl-Benda Vivien

Csúnya vége lehet, ha egy kulcsfontosságú témában nem tudnak kiegyezni az uniós tagállamok

Amikor 2019 végén az Európai Bizottság bemutatta az Európai Zöld Megállapodást, nem pusztán környezetvédelmi stratégiát hirdetett: ez a keretrendszer az EU gazdasági és iparpolitikai jövőjének is irányt kívánt szabni. A cél az volt, hogy 2050-re Európa a világ első klímasemleges kontinensévé váljon, melyet kötelező erővel erősített meg az első Európai Klímarendelet. E hosszú távú cél elérése nem valósulhat meg világos, hiteles középtávú célkitűzés nélkül, ennek jegyében a Bizottság 2040-re az üvegházhatású gázok (ÜHG-k) 90%-os csökkentését javasolta, és hangsúlyozta, hogy a tagállamok Nemzeti Energia- és Klímatervei (NEKT-ek) jelentik a végrehajtás keretét. A középtávú célkitűzés nemcsak a 2030–2050 közötti időszak alatti kötelezettségek világos kijelölését szolgálja, hanem azt is, hogy a dekarbonizációhoz kapcsolódó szabályozási, beruházási és iparpolitikai döntések hosszú távon is kiszámítható keretek között születhessenek meg. A bizottsági javaslat értelmében az uniós klímacélok részben nemzetközi karbonkreditek kereskedelme által is teljesíthetők lennének. Azonban egyre több eset kerül napvilágra, ahol az önkéntes piacon vásárolt kreditek ténylegesen nem járultak hozzá az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez, sőt szélsőséges esetekben épp a természet kizsákmányolását, vállalati zöldre mosást, illetve emberi jogi sérelmeket eredményeztek. A politikai döntés önmagában nem elég, a 2040-es cél sorsa azon is múlik, hogy a NEKT-ek mennyire megalapozottak, és hiteles eszközrendszer támasztja-e alá a végrehajtást. Az Energiastratégia Intézet háromrészes NEKT-kritikájának második része.

Botrány a bíróságokon: mesterséges intelligencia gyártott hamis jogi hivatkozásokat

2025. szeptember 29. 20:30 | Debisso Kinga

Botrány a bíróságokon: mesterséges intelligencia gyártott hamis jogi hivatkozásokat

Az Egyesült Államokban először fordult elő, hogy egy szövetségi bíró kénytelen volt visszavonni döntését, miután kiderült, hogy az indokolásban szereplő jogi hivatkozásokat feltehetően mesterséges intelligencia generálta, méghozzá tévesen. Az eset nemcsak az érintett bíró számára kínos, hanem rávilágít egy gyorsan terjedő, de kevéssé szabályozott jelenségre: a jogi anyagokban egyre gyakrabban bukkannak fel MI-hallucinációk, vagyis meggyőzőnek tűnő, ám téves vagy fiktív hivatkozások – jogszabályokra, ítéletekre és forrásokra –, amelyek nem találhatók meg a hivatalos jogtárakban és bírósági nyilvántartásokban. Ha a bírósági dokumentumokban a tények és a fikció közötti határ elmosódik, annak nemcsak egy-egy ügy, hanem a jogbiztonság és az igazságszolgáltatás hitelessége láthatja kárát.

Egyszerűbb, ha elfogadjuk: az emberiség egy hármas planetáris válsággal néz szembe

2025. augusztus 22. 18:30 | Debisso Kinga, Köböl-Benda Vivien

Egyszerűbb, ha elfogadjuk: az emberiség egy hármas planetáris válsággal néz szembe

Az elmúlt hónapokban soha nem látott lendületet kapott a klímaváltozás jogi értelmezése: több nemzetközi és regionális bírói fórum – köztük a hágai Nemzetközi Bíróság, a Tengerjogi Bíróság és az Amerikaközi Emberi Jogi Bíróság – is tanácsadó véleményben fejtette ki, hogy milyen kötelezettségek terhelik az államokat a klímavédelem terén. Ezek a bírói vélemények egymással párhuzamosan, de részben eltérő hangsúlyokkal rajzolják fel a klímajog új irányait: míg egyes bíróságok az emberi jogi vagy ökológiai szempontokat hangsúlyozzák, mások a jogi kötelezettségek természetét, a fenntartható fejlődés elvének vagy az érintett közösségek érdekeinek érvényesülését helyezik előtérbe. A nemzetközi bírói fórumok legújabb jogfejlesztő lépései új távlatokat nyithatnak a klímafelelősség érvényesítésében, a kötelezettségek pontosításától a jogi számonkérhetőség erősödéséig.

Történelmi döntés született: bíróság elé citálhatják a klímabűnös országokat

2025. augusztus 12. 16:21 | Debisso Kinga, Köböl-Benda Vivien

Történelmi döntés született: bíróság elé citálhatják a klímabűnös országokat

A hágai Nemzetközi Bíróság 2025. július 23-án kihirdette régóta várt tanácsadó véleményét az államok klímaváltozással kapcsolatos kötelezettségeiről. Ez egy két éven át zajló nemzetközi folyamat lezárását jelenti, amelybe korábban soha nem tapasztalt mértékben kapcsolódtak be államok, nemzetközi és regionális szervezetek, valamint a civil társadalom szereplői. A döntés mérföldkő lehet a klímavédelemben, hiszen először fogalmaz meg átfogó, jogi kötelezettségeket a kormányok számára, és világossá teszi: a tétlenség súlyos következményekkel is járhat.

Részletes keresés
RSM Blog

KIVA 2025 - Mi változott?

A többi adónemhez hasonlóan a kisvállalati adó (KIVA) szabályok is változtak az elmúlt évek során. A KIVA mértéke 2025-ben is 10 százalék, de van egy fontos KIVA-változás is, amit a 2025 ta