
Haragszol rám
Magyarországon 13 éve léteznek a jogilag szabályozott egészségügyi várólisták. Az ellátási sorrend betartása nemcsak a korrektséget szolgálja: a halasztható beavatkozásokat sem lehet a végtelenségig húzni; sok betegség gyógyítása bizonyos idő elteltével nehézkesebbé vagy akár lehetetlenné válik, így ha valakit sokan beelőznek, előfordulhat, hogy túl későn kerül sorra.
A módszer lényege, hogy ha nincs ezt felülíró (elsősorban a beteg állapotából fakadó) szempont, akkor a jelentkezés sorrendjében kapják meg a betegek az ellátást a korábban a legfeljebb az orvos noteszében vezetett, hálapénz és protekció alapján machinált besorolás helyett. Az új, átlátható rendszerben a beteg időről időre követheti a listán saját haladását, az anonimizálit listák – és velük együtt a várakozási idők – pedig mindenki számára nyilvánosak. A módszer műtétekre és komolyabb vizsgálatokra optimalizált, így a hétköznapi szakrendelői ellátásra a „várólista lite” megoldásként jellemezhető úgynevezett betegfogadási listát vezették be, jóval alacsonyabb szintű transzparencia mellett.
Jól mutatta a Noteszes Rend sumákolás felszámolására tett kísérlethez való hozzáállását az, hogy egy akkori orvosvezető a változások miatt neheztelve úgy nyilatkozott, hogy korábban minden jól működött, a betegellátást éppen a bevezetett várólisták bénítják meg – amiben van igazság, ha a betegellátás alatt a betegek orvos által megválasztott időpontban elvégezhető műtétjét és a sorrendet befolyásoló kenőpénzek bezsebelését értjük.
Gyakran írj
Az újonnan előállt várólista-adatokra rászabadultak az elemzők, és a híradásokban is rendszeressé váltak a várólistákkal kapcsolatos, rendszerint félinformációkon alapuló vélt vagy valós igazságok. Az ellenzék és a kormány közötti várólistaügyi matekozás kedvelt fegyverneme lett az, hogy az egyik a jellemzően hosszabb tervezett, míg a másik a rövidebb tényleges várakozási időkre hivatkozott. A túlközpontosított, egyenirányított állami egészségügyben különösen visszatetsző jelenségként a nemzetközi összehasonlításban normálisnak mondható átlagos várakozási idők mellett iszonyatos különbségek alakultak ki az egyes kórházak várólistái között: előfordult, hogy ugyanarra a műtétre az egyik intézményben néhány napot, másutt éveket kellett várni. A koncepciótlan, az eseményekkel sodródó egészségpolitika kampányszerű várólista-csökkentési programokkal (összességében tízmilliárdos nagyságrendű pluszpénzzel) igyekezett felgyorsítani az ellátás ütemét, de mivel az oki terápia elmaradt, a listák rendre újratermelődtek.
A várólista, a várakozási idők hossza önmagában keveset mond az intézmény működéséről. Csak hogy a legegyszerűbb tényezőket vegyük: a lista felduzzadását okozhatja az, hogy kevés a pénz, vagy rosszul használják fel, de az is előfordulhat, hogy olyan népszerűek az orvosok, hogy messze földről hozzájuk akarnak jönni műtétre a betegek, vagy éppen a hálapénzvezérelt főorvos szándékosan nem nevel ki konkurens utódokat, ő maga pedig csak limitált számú beteg ellátására képes. A várólistákért kezdetben felelős Egészségbiztosítási Felügyelet (melynek az elnöke voltam) néhány mélyelemzését a szervezet megszüntetése után sok év visszafogottabb módszertani tevékenysége követte, amit jól jellemez az, hogy 2019 áprilisában önbizalomtól duzzadó híradások szóltak arról, hogy az egészségbiztosító (NEAK) most már tényleg ellenőrizni fogja a várólistákat – ami akkor már több mint egy évtizede jogszabályból fakadó feladat lett volna.
Közben jóval kevesebb szó esett a járóbeteg-szakellátási várakozási időkről, pedig a COVID-járvány beköszönte előtt éppen itt alakult ki tarthatatlan helyzet. Mivel a járóbeteg-fogadási listákról nem készülnek kiterjedt, naprakész nyilvános statisztikák, egészségügyi szervezetek adataira lehetett hagyatkozni: ezek szerint bizonyos szakterületeken már az átlagos várakozási idők is hónapokra rúgtak, nem beszélve az itt is jelentős szórásról – így helyenként akár fél évnél is többet kellett várni szakorvosi vizsgálatra. A leleményes intézmények – teljesen jogellenesen – csak 1-2 hónapra előre nyitották meg az előjegyzési lehetőséget, és aki nem fért be, annak javasolták, hogy érdeklődjön később – így átlagos várakozási időiket virtuálisan a még kezelhető szinten tartották. A 2010-es évek végére legendássá vált néhány rendelőintézet esete, ahol már az időpontfoglaláshoz is időpontot kellett foglalni, lehetőleg csak telefonon, heti 1 órás idősávban. A betegek is megpróbálták ügyeskedéssel kijátszani a rendszert: a háziorvos beutalójával vagy anélkül besétáltak valamelyik kórház SBO-jára, ahol ha nem is volt annyira sürgős az ügyük, rendszerint néhány óra várakozással elérték, hogy elvégezzék rajtuk az amúgy hónapok múlva esedékes vizsgálatokat. Mások pedig a jól bevált mutyimódszerekhez folyamodtak: a várólisták nehezebben, a járóbeteg-ellátási listák minden gond nélkül meghekkelhetők a kenőpénzt fizető vagy más okból protekciós beteg érdekében.
Újra visszajövök
Ilyen előzményekkel fordult rá egészségügyünk a COVID-ellátás első hullámára, amikor – tavaly tavasszal – egy időre lényegében minden halasztható ellátást felfüggesztettek a járvány következményeinek elhárítására átcsoportosítva és tartalékolva az erőforrásokat. Ez – mivel a bemenet, a nem covidos ellátási szükséglet továbbra is jelentkezett, de a kimenet, az ellátások nyújtása bedugult – még akkor is jelentős mértékben felduzzasztotta volna a listákat, ha nincs az őszi, majd még inkább az ez év tavaszi, a kapacitásokat ténylegesen lekötő időszak.
Nehéz megmondani, hogy most, ha az egészségügy nagyjából fellélegezhet az embert próbáló COVID-terhelés lecsengése után, mennyivel lesznek hosszabbak a várakozási idők. A NEAK honlapján elérhető adatok szerint a tervezett és a tényleges várakozási idők fent említett különbsége még kifejezettebbé vált, a várólistás ellátások elemzésének közkedvelt típuspéldáját képező csípőprotézis-műtétek esetében országosan 430 versus 28 nap. Ennek oka lehet, hogy sokan visszamondták a műtétet a járványhelyzet miatt: a második-harmadik hullámban érezhetővé válhatott azok aránya, akik saját koronavírus-fertőzöttségük vagy a betegségtől való félelem miatt akkor sem vettek igénybe halasztható ellátást, amikor arra éppen lett volna módjuk. Szintén magyarázhatja a jelenséget az újabb várólista-csökkentési program: az intézmények a számukra kiosztott általános ellátási kvótát nem terhelve dolgozhatják le a várakozási időket, ami az előzetes tervekhez képest gyorsabb ütemezést tehet lehetővé, már ha van személyzet a műtétek felpörgetéséhez. Továbbra is fennállnak az intézmények közötti óriási különbségek a várakozási idők között akár adott régión belül is; egyes intézményekben valószerűtlenül hosszú listák alakultak ki.
Néhány extrém különbség várólistás ellátások várakozási időiben | |||
Várólista neve | Térség | Minimális várakozási idő | Maximális várakozási idő |
Csípőprotézis műtét | Észak-Közép-Magyarország | 1 nap | 1296 nap |
Térdprotézis műtét | Dél-Dunántúl | 43 nap | 3168 nap |
Epekövesség miatti beavatkozás, laparoszkópia | Dél-Alföld | 1 nap | 485 nap |
Mandula, orrmandula műtét | Dél-Közép-Magyarország | 0 nap | 241 nap |
Forrás: NEAK (hozzáférés: 2021. május 18.) |
A járóbeteg-szakellátásban vélhetően most is nagyobb és nehezebben azonosítható lesz a probléma. Itt egyesek mentsvára lehet a magánellátás, de az államiban arra lehet készülni, hogy a hálapénz motivációs eszközétől (egyébként helyesen) megfosztott lakosság aligha fogja jól tolerálni a már 2020 előtt is nehezen kezelt várakozási időket. Igaz, hogy középtávon az alapellátás végre talán elkezdett fejlesztése sokat segíthet a szakellátás tehermentesítésében, de addig nem várhatunk: a helyzet most követel megoldást.
A halasztható ellátásokra jelentkezők (vagy közülük a védettségi igazolvánnyal nem rendelkezők) számára vírusteszt előírása elvi alapon indokolt lehet, mivel ez olyan járványvédelmi intézkedés, amely felülírhatja a békeidőben meglévő rutint. Más kérdés, hogy a tényleges védettséggel nem mindig együtt mozgó igazolvány felmutatása tökéletes eszköz-e a fizetős teszt alóli mentesülésre – a rendszer hiányosságai konkrét esetekben okot adhatnak a térítésköteles vizsgálatra késztetett betegek reklamációjára. Remélhetőleg a járvány lecsengésével ennek a kérdésnek a jelentősége elenyészik, és koncentrálhatunk a betegbesorolás évtizedes problémáinak megoldására.
A várólisták kordában tartásának igénye a következő hónapokban hasonlóan nagy próbatétel elé állítja egészségügyünket, mint maga a világjárvány.
Már a veszélyhelyzet előtti állapot eléréséhez is sok erőfeszítésre és türelemre lesz szükség, ha pedig az egészségünket jól szolgáló, igazságos és fenntartható rendszert szeretnénk, akkor az eddigieknél sokkal komolyabban kell vennünk az ellátások ütemezésével kapcsolatos tennivalókat.
A cikk a szerző véleményét tükrözi, amely nem feltétlenül esik egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával.
Ha hozzászólna a témához, küldje el meglátásait a velemeny@portfolio.hu címre. A Portfolio Vélemény rovata az On The Other Hand. A rovatról itt írtunk, a megjelent cikkek pedig itt olvashatók.
Címlapkép forrása: Getty Images
Egyszerűen megőrülnek az oroszok az új iPhone-ért
Pedig az Apple három éve kivonult a piacukról.
Tőzsdére készül Svédország legnagyobb digitális bankja
Több mint kétmillió ügyfelük van, számos európai országban aktívak.
Brutális új vízumdíj az USA-ban: tisztázott egy fontos részletet a Fehér Ház
"Ez egy egyszeri díj".
Megállapodás született az EU-ban a digitális euró bevezetéséről
Egészen pontosan annak menetrendjéről.
A mesterséges intelligenciára bízzák egy párt vezetését a világ túloldalán
Aki ráadásul úgy fog kinézni, mint egy pingvin.
Alakulgat az új uniós hitel Ukrajnának, nem nyúlnának a zárolt orosz vagyonhoz
Tagállami garanciával fedeznék a kölcsönt.
Leállhat az amerikai kormányzat, sürgős találkozót követelnek a demokraták
Az egészségügyi finanszírozás körüli viták ugyanakkor egyre élesebbek.
Közép-Európát az összevisszasága teszi alkalmazkodóképessé
Közép-Európa túlélését pont az a töredezettség, autonómiavágy és sokértelműség biztosítja, amit szeretünk benne és amit sokszor fejlődése korlátának tekintünk. Közép-Európa sajá
Jóváhagyta az Európai Parlament a karbonvám (CBAM) módosításokat
A CBAM (Carbon Border Adjustment Mechanism, karbonvám) kötelezettségek teljesítésének átmeneti időszaka 2025 végén lezárul. Az Európai Bizottság az eddigi tapasztalatok alapján szükségesnek

A társasági adó egy érdekes állatfaj
Az elmúlt héten élénk párbeszéd és találgatás indult az esetleges TAO-emelésről, ezért megkérdeztük Regős Gábort, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdászát - lentebb a válaszai. The po
Rekordroham: 152 ezer háztartás rohanhat az Otthon Start hitelért a következő fél évben
A GKI friss felmérése szerint a lakosság 8,2%-a készül igénybe venni az új támogatott hitelt. De kik tervezik igényelni a kedvező lakáshitel programot? Milyen rekordok dőltek már meg az első
És a tengeralattjárókat ki fogja szabályozni?
E heti adásunkban mi úszunk, a tengeralattjárók viszont elsüllyednek. Szabó Dávid meg szakért. Valamelyest. Milyen platformokon találjátok még meg? A HOLD After Hours podcastek megtalálhatók..

Zöld szállodák: így formálja át a technológia a jövő utazásait
Képzeljünk el egy hotelt, ahol a zuhany pontosan jelzi, mennyi vizet használunk, az esővíz rögtön a medencébe kerül, a reggelinél pedig pontosan annyit főznek, amennyit val
Mennyit fogsz keresni?
Nemrég láttam Redditen egy kérdést, hogy mennyit keresnek az emberek a multin kívüli életben. Az internet nem egy jó merítés, mert általában a jobb helyzetben lévők használják, illetve bizo
Superwood: a fa, amely az acéllal is felveszi a versenyt
Genetikailag módosított fa, amely új dimenziót nyithat az építőanyagok világában.


Semmi sem állítja meg a forint dicsőséges menetelését?
Lehet még erősebb a hazai fizetőeszköz?
Szinte naponta hagyják abba a tejtermelést a kis tehenészetek
2800-3000 gazdaság maradt a tízezres nagyságrendből.
Megjött az év egyik legjobban várt döntése – Mit várhatnak ettől a befektetők?
Jöhet a kamatcsökkentési ciklus?
Tőzsdei túlélőtúra: Hogyan kerüld el a leggyakoribb kezdő hibákat?
A tőzsdei vagyonépítés során kulcsfontosságú az alapos kutatás és a kockázatok megértése, valamint a hosszú távú célok kitűzése és kitartó befektetési stratégia követése.
Tőzsde kezdőknek: Hogyan ne égesd el a pénzed egy hét alatt!
A tőzsde világában a lelkesedés könnyen drága hibákhoz vezethet – előadásunk abban segít, hogy kezdőként is megértsd a legfontosabb alapelveket, felismerd a kockázatokat, és elkerüld, hogy egy hét alatt elolvadjon a megtakarításod