Miért bukik el a legtöbb AI-projekt? - A válasz megérkezett

Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata.

Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata. A cikkek a szerzők véleményét tükrözik, amelyek nem feltétlenül esnek egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával. Ha hozzászólna a témához, küldje el cikkét a velemeny@portfolio.hu címre. A megjelent cikkek itt olvashatók.

Néhány évtizeddel ezelőtt beléptünk a digitalizáció korába. Azóta hozzászoktunk, hogy időnként érkezik egy új irány vagy technológia, ami hirtelen a híradások és a konferenciák központi témája lesz és kitart addig, amíg meg nem érkezik a következő megváltó gondolat. A korábbi években is egymást követték a különböző technológiai trendek. Dobogós helyen szerepelt a felhő technológia, a kódmentes fejlesztés, vagy az a fajta emberi adminisztrációt segítő automatizáció, amelyet sokan nagyvonalúan robotizációnak neveztek, míg mások az agilis működés bevezetésében keresték a jövőt. Akadtak helyek, ahol mindez mérhető eredményeket hozott, máshol viszont a kezdeményezések csak rövid fellángolásnak bizonyultak, és nem épültek be a mindennapi működésbe. Mielőtt ezek a hullámok valóban nyugvópontra juthattak volna, már meg is érkezett a következő ígéretes trend, a mesterséges intelligencia.

Amikor 2022 végén a nagyközönség számára is elérhetővé vált a ChatGPT, érezhetően egy új technológiai korszak vette kezdetét. A mesterséges intelligencia addig soha nem látott mértékben került reflektorfénybe. A nagy technológiai cégek egymásra licitálva kezdték meg a versenyfutást és szektor szinten több száz milliárd dollárt allokáltak az AI-al kapcsolatos fejlesztéseikre.

Ennek az eredménye sem maradt el, hiszen a nagy technológiai vállalatok megoldásai megjelentek a mindennapjainkban. Új, mesterséges intelligenciát használó funkciókkal bővültek a telefonunkon futó applikációk, a mindennapi munkánk részét képező irodai szoftverek. Az online megbeszéléseink valós időben kapnak többnyelvű feliratot és a végén automatikusan készül egy emlékeztető. Az AI alapú beszélgetőasszisztensek pedig mind a munkánkban, mind a magánéletünkben fontos támaszaink lettek. Míg a mélyben, a háttér rendszerek egyes részei már évekkel ezelőtt is mesterséges intelligencia alapra épültek. Az érem ezen oldalát nézve ez egyértelmű siker.

De az éremnek két oldala van.

Ha az átlagos hétköznapi vállalatok törekvéseit és eredményeit nézzük, akkor már nem ilyen egyértelmű az előrelépés. Az alacsonyabb dimenziókban elindult egy látványos technológiai sáskajárás, ahol különböző szintű kompetenciával rendelkező AI szakértők lepték el a piacot. Azóta hetente születnek a témában új startupok, és szinte minden vállalat igyekszik valamilyen formában beemelni a portfóliójába ezt az új irányt. Sokan közülük, akik már megmártóztak a mesterséges intelligencia csillogó vízű elixírjében, bár még halkan és kellő óvatossággal, de egyre többször teszik fel a kérdést, hogy a felhajtás, a külcsín és a nagy szavak hangoztatása mellett valójában mi változott? Mert nem nőtt a bevétel. A vállalat sem lett hatékonyabb. Néhány látványos bemutatót leszámítva nincs átütő siker. Amit esetleg mégis sikerült automatizálni, azt AI nélkül is sikerült volna, csak korábban soha senki nem fordított erre figyelmet.

Ezek az érzések pedig sokszor sajnos valóságosak. Az MIT egy felmérése szerint a generatív AI projektek 95%-a nem hoz kézzelfogható eredményt. Az S&P Global szerint pedig 2025-ben a vállalatok 42%-a megállította a legtöbb AI kezdeményezését.

Ez alapján, könnyen arra a konklúzióra juthatnánk, hogy eltúlzott volt a várakozás az AI-al szemben, és beléptünk a hype-görbe csalódás fázisába, azaz elérkezett a lecsengés ideje.

Ugyanakkor, nagy hiba lenne alábecsülni a mesterséges intelligencia erejét és hatását. 

Mégis, akkor hol a hiba?

A hiba ott van, ahol mindig is volt. Csak mint mindig, most is szőnyeg alá söpörjük.  

Mindenki az újjal, a széppel, a trendivel szeretne foglalkozni. Új AI projektet indítunk, ChatGPT-vel beszélgetünk, agenteket fejlesztünk és várjuk a csodát. Azt hisszük, hogy ez azonnali megoldás lesz minden régi problémára. Mintha elég lenne egy új technológiát bevezetni, és a szervezet automatikusan modernebbé, gyorsabbá, hatékonyabbá válna. 

Mintha egy ütött-kopott, lassan süllyedő hajón, térdig vízben állva a vitorla cseréjétől várnánk a megoldást. Végül pedig a tengerfenékre merült, kettétört hajót nézve arra a következtetésre jutnánk, hogy a sikertelenség oka az volt, hogy rossz színű vitorlát választottunk.

Nem akarjuk megérteni és rendbe tenni az alap problémákat.

A vállalati AI-projektek túlnyomó része pedig nem azért torpan meg, mert az AI nem működik. Hanem mert az AI alatti szinteken rendezetlen, sőt néhol kaotikus a működés. Hiányoznak a  jól működő, stabil alaprendszerek, köztük a megfelelő, szabványos kapcsolatok, integrációk, a jó minőségű, konzisztens adat, az átgondolt folyamatok és a szükséges szabályozás.

Káoszból pedig nem lesz jól működő, skálázható rendszer, amire jövőbe mutató, irányadó AI megoldásokat lehet építeni.

Ideje egyet tudatosan hátralépni, és a fókuszt először a vállalat meglévő működésének rendbetételére helyezni. Legyenek stabilak a szoftverek, átláthatók a rendszerkapcsolatok, tiszták az adatok és rendezettek a folyamatok.

Ha mindez a helyére kerül, akkor jöhet az AI.

Ez a lépés sokaknak lassításnak tűnik, pedig valójában éppen ez adja meg a későbbi előnyt. Nem marad le semmiről, aki most kapkodás helyett tudatosan építkezik. A mesterséges intelligencia valódi ereje azoknál fog kibontakozni, akik stabil alapokra építik. A jövőt nem azok írják, akik elsőként vágnak bele, hanem akik a legjobb alapokkal érkeznek meg. Ilyen környezetben az AI nem csak csillogó ígéret marad, hanem egy új működési dimenziót teremt, amely valódi és tartós sikerpályára emelheti a vállalat működését.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Portfolio