covid
KRTK blog

Koronavírus-járvány Magyarországon: kevés teszt, sok halálozás

Hajdu Tamás, KRTK
|
Krekó Judit, KRTK, Budapest Intézet
A koronavírus-járvány két éve alatt minden országnak, köztünk Magyarországnak is meg kellett küzdenie a pandémia terheivel. A váratlan és gyakran szokatlanul gyorsan változó vírushelyzet eltérő kormányzati stratégiákat eredményezett, melyeknek eredményei nemzetközi összehasonlítás nélkül nehezen értékelhetőek. Írásunkban a koronavírus-járvány magyarországi fertőzési és halálozási mutatóit mutatjuk be az Európai Unió országaival összevetve.

Az országok koronavírus-járvánnyal való érintettségének összehasonlításakor az egyik lehetséges út az egymillió főre vetített koronavírus-esetszámok vizsgálata. Az Európai Unió országait vizsgálva azt kapjuk, hogy Magyarországon a járvány legnagyobb részében relatíve kevés fertőzöttet azonosítottak. Ennek megfelelően a koronavírus-járvány egészét tekintve is (2022. március elejéig) az alacsony összesített esetszámot jelentő országok között találjuk Magyarországot.

Ugyanakkor az esetszámok csak akkor képesek a járvány országok közötti különbségeit megmutatni, ha a tesztelési intenzitás és annak célzottsága az egyes országokban mindenhol hasonló. Valójában azonban nem ez a helyzet. A koronavírus tesztek számát vizsgálva azt látjuk, hogy nemritkán nagyságrendi eltérések vannak az Európai Unió országai között, mind a heti, mind pedig a járvány egészét jellemző összesített tesztszámokat illetően. Magyarország rendre az EU legkevesebbet tesztelő országai közé tartozik, így a pandémia összesített adatai alapján a második legalacsonyabb értéket mutatja az egymillió főre jutó tesztek számát tekintve.

A tesztelési gyakorlat eltéréseire utal az is, hogy a pozitív tesztek aránya is igen különböző az EU-n belül. Összességében Magyarországon a koronavírus-tesztek nagyjából 17 százaléka bizonyult pozitívnak, ami az EU tagországai között a harmadik legmagasabb érték. Mindez arra utal, hogy a tünetmentes vagy enyhe tüneteket produkáló fertőzöttek azonosítása és hivatalos statisztikákban történő számbavétele jelentősen különbözhet például Magyarországon és a tesztelésben élenjárók közé tartozó Ausztriában.

A súlyos koronavírusos megbetegedések számának összehasonlítására a koronavírus miatt kórházban kezeltek száma kínálkozik lehetséges mutatóként. Ennek a mutatónak az esetszámokhoz képest az az előnye, hogy kevésbé függ a tesztelési gyakorlattól. Bár az egyes országok gyakorlata eltérő lehet abban, hogy kiket és milyen tünetekkel irányítanak kórházi kezelésre, a súlyos, kezelést igénylő esetek azonban széleskörű tesztelés hiányában is sokkal kisebb valószínűséggel maradnak azonosítatlanok. E mutató alapján Magyarország a járvány által egyik legerőteljesebben érintett ország volt az Európai Unión belül.

A járvány csaknem kétéves időszaka alatt hazánkban a második legmagasabb a koronavírus miatt kórházban kezeltek (egymillió főre eső) átlagos heti létszáma.

A járvány súlyosságát kézenfekvőnek tűnhet egy alternatív mutatóval, a koronavírusban elhunytak számával mérni. Magyarország ugyan a járvány első hónapjait uniós összevetésben is alacsonynak tekinthető halálozási számmal vészelte át, ugyanakkor a későbbi hullámok (különösen a 2021 elején zajló harmadik) már kiemelkedően magas mortalitással jártak. A járvány közel kétéves időszakának egészét vizsgálva ez azt jelenti, hogy Magyarországon a második legmagasabb az egymillió főre eső koronavírus-halálozások száma az EU-n belül. Azonban a koronavírus-betegség miatti halálozások száma is függ az egyes országok gyakorlatától, illetve hogy pontosan mely halálozásokra tekintenek koronavírus okozta halálozásokként és adott definíció mellett milyen mértékben sikerül azonosítani a járványhoz köthető halálozásokat.

A járvány halálozásra gyakorolt hatásának országok közötti összehasonlítására reális lehetőséget adó mutatója a többlethalálozás, ami a megfigyelt halálozások és egy bázisidőszak (esetünkben a járványt megelőző öt naptári év) halálozási folyamataiból becsült várható halálozások számának különbsége. Ennek a mutatónak az országok közötti eltéréseit nem befolyásolja semmilyen definíciós vagy gyakorlati különbség, mindössze a halálozások számának megbízható rögzítése szükséges hozzá, ami az Európai Unió tagállamainak statisztikai hivatalaival szemben alapvető elvárás. Megjelenik ugyanakkor benne az előrejelzési bizonytalanság, hiszen a járvány nélkül várható halálozást a múltbeli adatokból becsüljük.

Érdemes kiemelni, hogy a többlethalálozás nem a koronavírus okozta megbetegedésben elhunytak számát méri, hanem a járvány egészének a halálozásokra gyakorolt hatását tükrözi. Magában foglal minden közvetlen és közvetett hatást is, és nem csak pozitív, de negatív értéket is felvehet. A távolságtartási intézkedések és a maszkviselés általánossá válása miatt elmaradó influenzajárvány például közvetett módon csökkenti a járványhoz köthető halálozások számát. Hasonlóképpen, a lezárások miatt visszaeső autóforgalom hatására csökkenhetnek a baleseti halálozások. Ugyanakkor növelheti a többlethalálozást a nem koronavírusos betegek egészségügyi ellátásának visszaesése, a súlyos betegségek diagnózisának későbbre tolódása és az ebből fakadó állapotromlás. Szintén magasabb többlethalálozást okozhat öngyilkosságok számának emelkedése, ami mögött a mentális egészség bezártság miatti romlása állhat.

A többlethalálozás mutatóját négy életkori kategóriában vizsgáltuk: 0–39, 40–59, 60–79 évesek, illetve 80 évesek vagy idősebbek. Az országok közti összehasonlításra alkalmas adataink a 2020. március eleje és 2021. november vége közti időszakot fedik le. (A koronavírus-járvány kitörése óta, a járvány korábbi hullámaira vonatkozóan több hazai tanulmány is vizsgálta a többlethalandósági és egyéb járványmutatókat: Bogos és mtsai., 2021; Ferenci, 2021; Oroszi és mtsai., 2021; Tóth, 2021, 2022; Uzzoli, és mtsai., 2021. A témáról átfogó irodalmi áttekintést ad Elek és mtsai. (2021).) A legfiatalabb korcsoportban az EU-tagországok döntő többségében nem mutatható ki többlethalálozás a járvány csaknem kétéves időszaka alatt.

Magyarország azonban azon kevés országok közé tartozik, ahol már a fiatalok halálozási rátája is a szokásosnál lényegesen magasabb volt a pandémia időszakában.

A 0–39 évesek többlethalálozása Magyarországon az EU-n belül az ötödik legmagasabb. Hasonló a helyzet a 40–59 évesek esetében is. Az uniós országok többségénél a pandémia egészére számolt, egymillió főre eső többlethalálozás e korcsoportban 500 vagy azt alig meghaladó mértékű, míg Magyarországon 1775. Ez a negyedik legmagasabb érték az EU-n belül. A 60–79 évesek többlethalálozása is magas hazánkban, csupán öt kelet-közép-európai országban figyelhető meg a magyarországinál nagyobb érték. Ennél is fontosabb talán, hogy számos országban 2-3 ezernél kisebb mértékű volt az egymillió főre vetített összesített többlethalálozás ebben a korcsoportban, míg Magyarországon közel 8500. A 80 évesek és idősebbek többlethalálozása esetében kissé kedvezőbb a helyzet. Itt a magyar érték az uniós rangsorban a tizenegyedik legmagasabb. Összességében az látszik, hogy a fiatalabb életkori kategóriák többlethalálozása lényegesen magasabb Magyarországon, mint az EU-tagországok többségében.

Az egymillió főre vetített heti szintű többlethalálozási mutatók és a különböző életkori csoportok létszámának ismeretében könnyen kiszámítható, hogy hány fővel volt magasabb a koronavírus-járvány alatti halálozás a vártnál. Magyarország esetében a 2022. január közepéig tartó időszakot tudjuk vizsgálni. Az adataink által lefedett egy év és tíz hónap alatt összességében nagyjából 40 000 fővel többen haltak meg, mint a járványt megelőző időszak halálozási adatai alapján várható volt. Az elhunytak többsége a 60–79 éves korosztályból kerül ki (21 542 fő), közel harminc százalékuk pedig 80 éves vagy idősebb volt (11 405 fő). A vártnál 6169-cel több 40–59 éves és 762-vel több 0–39 éves személy hunyt el a pandémia alatt Magyarországon. A többlethalálozás összességében nem különbözik jelentősen a hivatalos adatok szerinti elhunytak számától (2022. január közepéig 40,8 ezer fő), bár a járvány különböző időszakaiban a két statisztika markánsan eltér egymástól: 2020-ban a hivatalos koronavírus halálozás elmaradt a többlethalálozástól, 2021-ben azonban a hivatalos számok meghaladták a többlethalálozást, feltehetően az elmaradt influenzajárványnak köszönhetően.

A többlethalálozás és a hivatalosan jelentett koronavírusos halálozás összevetése markáns eltéréséket mutat korcsoportonként is. A legalább 80 éveseknél a többlethalálozás 22 százalékkal elmarad az adminisztrált koronavírus halálozástól,  amelynek hátterében feltehetően az  influenzajárvány már említett elmaradása áll. Ezzel szemben a 0-39, illetve a 40-59 éves korosztályban a többlethalálozás 38, illetve 29 százalékkal meghaladja a koronavírusban elhunytak hivatalos számát, vagyis e korcsoportokban a járvány a közvetett hatásokat is figyelembe véve több áldozatot követelt, mint amit a regisztrált koronavírus halálozási számok mutatnak.  

Összefoglalva az eddigieket azt állapíthatjuk meg, hogy a koronavírus-járvány csaknem kétéves időszakát tekintve ugyan Magyarország az Európai Unión belül a kevés koronavírusos esetet azonosító országok közé tartozik, ezt azonban elsősorban az alacsony tesztelési intenzitás magyarázza. A többi járványmutató összességében kedvezőtlen képet fest a járvány hazai hatásáról. A kórházi kezelésre szorulók és a koronavírus okozta halálozások egymillió főre vetített magyarországi értékei a második legmagasabbak az EU-n belül. A járvány közvetett és közvetlen hatásainak országok közötti torzításmentes összehasonlítását a többlethalálozás mutatója teszi lehetővé. A legidősebb (80 éves vagy idősebb) korosztály kivételével Magyarország a legnagyobb mértékű többlethalálozási mutatókkal rendelkező uniós országok közé tartozik. Összességében a 2022. január közepéig tartó csaknem két év alatt közel 40 ezerrel (nagyjából 16 százalékkal) többen hunytak el, mint azt a korábbi évek halálozási trendje alapján vártuk volna.

A nemzetközi viszonylatban magas többlethalálozáshoz a szakértők szerint a többi között a megkésett járványügyi intézkedések, az egészségügyi ellátórendszerben lévő kapacitáshiány, a lakosság rossz egészségi állapota, és számos egyéb tényező is hozzájárulhatott. Az okok és mélyebb összefüggések feltárásához azonban elengedhetetlenül szükséges lenne a járvánnyal kapcsolatos adatok – például települések és intézmények szerinti fertőzési és halálozási adatok, egyéb részletes kórházi, például az intenzív ellátásokra vonatkozó adatok – nyilvánossá tétele.

Hajdu Tamás az ELKH Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont (KRTK) Közgazdaságtudományi Intézete (KTI), 

Krekó Judit a KRTK KTI és a Budapest Intézet munkatársa.

A cikk a szerzők véleményét tükrözi, amely nem feltétlenül esik egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával.

A cikk a KRTK KTI és az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat által kiadott Fehér könyv a COVID-19-járvány társadalmi-gazdasági hatásairól című kötetben megjelent tanulmány alapján készült. ,A többlethalálozás mutatók számításainak részletei és további eredmények itt olvashatóak.

Címlapkép: Getty Images

velencei-to
capa-voros-tenger
ukrajna-terkep-europa
kigyo-sziget-falfestmeny-kijev-ukrajna-orosz-ukran-haboru
erdotuz-forrosag-hoseg-gorogorszag-gorog-fovaros-athen-tuzoltas
repuloter-repter-repules-biztonsagi-ellenorzes-csomag-borond-utazas
2022. október 18.
Portfolio Future of Finance 2022
2022. szeptember 6.
Sustainable World 2022
2022. szeptember 7.
Private Health Forum 2022
2022. szeptember 15.
Property Investment Forum 2022
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu
Díjmentes online előadás
Érdemes most beszállni?
Könyvajánló
Alapmű mindenkinek, akit érdekel a tőzsde világa.
orban globális