A HUN-REN Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont blogja.
Az országok koronavírus-járvánnyal való érintettségének összehasonlításakor az egyik lehetséges út az egymillió főre vetített koronavírus-esetszámok vizsgálata. Az Európai Unió országait vizsgálva azt kapjuk, hogy Magyarországon a járvány legnagyobb részében relatíve kevés fertőzöttet azonosítottak. Ennek megfelelően a koronavírus-járvány egészét tekintve is (2022. március elejéig) az alacsony összesített esetszámot jelentő országok között találjuk Magyarországot.
Ugyanakkor az esetszámok csak akkor képesek a járvány országok közötti különbségeit megmutatni, ha a tesztelési intenzitás és annak célzottsága az egyes országokban mindenhol hasonló. Valójában azonban nem ez a helyzet. A koronavírus tesztek számát vizsgálva azt látjuk, hogy nemritkán nagyságrendi eltérések vannak az Európai Unió országai között, mind a heti, mind pedig a járvány egészét jellemző összesített tesztszámokat illetően. Magyarország rendre az EU legkevesebbet tesztelő országai közé tartozik, így a pandémia összesített adatai alapján a második legalacsonyabb értéket mutatja az egymillió főre jutó tesztek számát tekintve.
A tesztelési gyakorlat eltéréseire utal az is, hogy a pozitív tesztek aránya is igen különböző az EU-n belül. Összességében Magyarországon a koronavírus-tesztek nagyjából 17 százaléka bizonyult pozitívnak, ami az EU tagországai között a harmadik legmagasabb érték. Mindez arra utal, hogy a tünetmentes vagy enyhe tüneteket produkáló fertőzöttek azonosítása és hivatalos statisztikákban történő számbavétele jelentősen különbözhet például Magyarországon és a tesztelésben élenjárók közé tartozó Ausztriában.
A súlyos koronavírusos megbetegedések számának összehasonlítására a koronavírus miatt kórházban kezeltek száma kínálkozik lehetséges mutatóként. Ennek a mutatónak az esetszámokhoz képest az az előnye, hogy kevésbé függ a tesztelési gyakorlattól. Bár az egyes országok gyakorlata eltérő lehet abban, hogy kiket és milyen tünetekkel irányítanak kórházi kezelésre, a súlyos, kezelést igénylő esetek azonban széleskörű tesztelés hiányában is sokkal kisebb valószínűséggel maradnak azonosítatlanok. E mutató alapján Magyarország a járvány által egyik legerőteljesebben érintett ország volt az Európai Unión belül.
A járvány csaknem kétéves időszaka alatt hazánkban a második legmagasabb a koronavírus miatt kórházban kezeltek (egymillió főre eső) átlagos heti létszáma.
A járvány súlyosságát kézenfekvőnek tűnhet egy alternatív mutatóval, a koronavírusban elhunytak számával mérni. Magyarország ugyan a járvány első hónapjait uniós összevetésben is alacsonynak tekinthető halálozási számmal vészelte át, ugyanakkor a későbbi hullámok (különösen a 2021 elején zajló harmadik) már kiemelkedően magas mortalitással jártak. A járvány közel kétéves időszakának egészét vizsgálva ez azt jelenti, hogy Magyarországon a második legmagasabb az egymillió főre eső koronavírus-halálozások száma az EU-n belül. Azonban a koronavírus-betegség miatti halálozások száma is függ az egyes országok gyakorlatától, illetve hogy pontosan mely halálozásokra tekintenek koronavírus okozta halálozásokként és adott definíció mellett milyen mértékben sikerül azonosítani a járványhoz köthető halálozásokat.
A járvány halálozásra gyakorolt hatásának országok közötti összehasonlítására reális lehetőséget adó mutatója a többlethalálozás, ami a megfigyelt halálozások és egy bázisidőszak (esetünkben a járványt megelőző öt naptári év) halálozási folyamataiból becsült várható halálozások számának különbsége. Ennek a mutatónak az országok közötti eltéréseit nem befolyásolja semmilyen definíciós vagy gyakorlati különbség, mindössze a halálozások számának megbízható rögzítése szükséges hozzá, ami az Európai Unió tagállamainak statisztikai hivatalaival szemben alapvető elvárás. Megjelenik ugyanakkor benne az előrejelzési bizonytalanság, hiszen a járvány nélkül várható halálozást a múltbeli adatokból becsüljük.
Érdemes kiemelni, hogy a többlethalálozás nem a koronavírus okozta megbetegedésben elhunytak számát méri, hanem a járvány egészének a halálozásokra gyakorolt hatását tükrözi. Magában foglal minden közvetlen és közvetett hatást is, és nem csak pozitív, de negatív értéket is felvehet. A távolságtartási intézkedések és a maszkviselés általánossá válása miatt elmaradó influenzajárvány például közvetett módon csökkenti a járványhoz köthető halálozások számát. Hasonlóképpen, a lezárások miatt visszaeső autóforgalom hatására csökkenhetnek a baleseti halálozások. Ugyanakkor növelheti a többlethalálozást a nem koronavírusos betegek egészségügyi ellátásának visszaesése, a súlyos betegségek diagnózisának későbbre tolódása és az ebből fakadó állapotromlás. Szintén magasabb többlethalálozást okozhat öngyilkosságok számának emelkedése, ami mögött a mentális egészség bezártság miatti romlása állhat.
A többlethalálozás mutatóját négy életkori kategóriában vizsgáltuk: 0–39, 40–59, 60–79 évesek, illetve 80 évesek vagy idősebbek. Az országok közti összehasonlításra alkalmas adataink a 2020. március eleje és 2021. november vége közti időszakot fedik le. (A koronavírus-járvány kitörése óta, a járvány korábbi hullámaira vonatkozóan több hazai tanulmány is vizsgálta a többlethalandósági és egyéb járványmutatókat: Bogos és mtsai., 2021; Ferenci, 2021; Oroszi és mtsai., 2021; Tóth, 2021, 2022; Uzzoli, és mtsai., 2021. A témáról átfogó irodalmi áttekintést ad Elek és mtsai. (2021).) A legfiatalabb korcsoportban az EU-tagországok döntő többségében nem mutatható ki többlethalálozás a járvány csaknem kétéves időszaka alatt.
Magyarország azonban azon kevés országok közé tartozik, ahol már a fiatalok halálozási rátája is a szokásosnál lényegesen magasabb volt a pandémia időszakában.
A 0–39 évesek többlethalálozása Magyarországon az EU-n belül az ötödik legmagasabb. Hasonló a helyzet a 40–59 évesek esetében is. Az uniós országok többségénél a pandémia egészére számolt, egymillió főre eső többlethalálozás e korcsoportban 500 vagy azt alig meghaladó mértékű, míg Magyarországon 1775. Ez a negyedik legmagasabb érték az EU-n belül. A 60–79 évesek többlethalálozása is magas hazánkban, csupán öt kelet-közép-európai országban figyelhető meg a magyarországinál nagyobb érték. Ennél is fontosabb talán, hogy számos országban 2-3 ezernél kisebb mértékű volt az egymillió főre vetített összesített többlethalálozás ebben a korcsoportban, míg Magyarországon közel 8500. A 80 évesek és idősebbek többlethalálozása esetében kissé kedvezőbb a helyzet. Itt a magyar érték az uniós rangsorban a tizenegyedik legmagasabb. Összességében az látszik, hogy a fiatalabb életkori kategóriák többlethalálozása lényegesen magasabb Magyarországon, mint az EU-tagországok többségében.
Az egymillió főre vetített heti szintű többlethalálozási mutatók és a különböző életkori csoportok létszámának ismeretében könnyen kiszámítható, hogy hány fővel volt magasabb a koronavírus-járvány alatti halálozás a vártnál. Magyarország esetében a 2022. január közepéig tartó időszakot tudjuk vizsgálni. Az adataink által lefedett egy év és tíz hónap alatt összességében nagyjából 40 000 fővel többen haltak meg, mint a járványt megelőző időszak halálozási adatai alapján várható volt. Az elhunytak többsége a 60–79 éves korosztályból kerül ki (21 542 fő), közel harminc százalékuk pedig 80 éves vagy idősebb volt (11 405 fő). A vártnál 6169-cel több 40–59 éves és 762-vel több 0–39 éves személy hunyt el a pandémia alatt Magyarországon. A többlethalálozás összességében nem különbözik jelentősen a hivatalos adatok szerinti elhunytak számától (2022. január közepéig 40,8 ezer fő), bár a járvány különböző időszakaiban a két statisztika markánsan eltér egymástól: 2020-ban a hivatalos koronavírus halálozás elmaradt a többlethalálozástól, 2021-ben azonban a hivatalos számok meghaladták a többlethalálozást, feltehetően az elmaradt influenzajárványnak köszönhetően.
A többlethalálozás és a hivatalosan jelentett koronavírusos halálozás összevetése markáns eltéréséket mutat korcsoportonként is. A legalább 80 éveseknél a többlethalálozás 22 százalékkal elmarad az adminisztrált koronavírus halálozástól, amelynek hátterében feltehetően az influenzajárvány már említett elmaradása áll. Ezzel szemben a 0-39, illetve a 40-59 éves korosztályban a többlethalálozás 38, illetve 29 százalékkal meghaladja a koronavírusban elhunytak hivatalos számát, vagyis e korcsoportokban a járvány a közvetett hatásokat is figyelembe véve több áldozatot követelt, mint amit a regisztrált koronavírus halálozási számok mutatnak.
Összefoglalva az eddigieket azt állapíthatjuk meg, hogy a koronavírus-járvány csaknem kétéves időszakát tekintve ugyan Magyarország az Európai Unión belül a kevés koronavírusos esetet azonosító országok közé tartozik, ezt azonban elsősorban az alacsony tesztelési intenzitás magyarázza. A többi járványmutató összességében kedvezőtlen képet fest a járvány hazai hatásáról. A kórházi kezelésre szorulók és a koronavírus okozta halálozások egymillió főre vetített magyarországi értékei a második legmagasabbak az EU-n belül. A járvány közvetett és közvetlen hatásainak országok közötti torzításmentes összehasonlítását a többlethalálozás mutatója teszi lehetővé. A legidősebb (80 éves vagy idősebb) korosztály kivételével Magyarország a legnagyobb mértékű többlethalálozási mutatókkal rendelkező uniós országok közé tartozik. Összességében a 2022. január közepéig tartó csaknem két év alatt közel 40 ezerrel (nagyjából 16 százalékkal) többen hunytak el, mint azt a korábbi évek halálozási trendje alapján vártuk volna.
A nemzetközi viszonylatban magas többlethalálozáshoz a szakértők szerint a többi között a megkésett járványügyi intézkedések, az egészségügyi ellátórendszerben lévő kapacitáshiány, a lakosság rossz egészségi állapota, és számos egyéb tényező is hozzájárulhatott. Az okok és mélyebb összefüggések feltárásához azonban elengedhetetlenül szükséges lenne a járvánnyal kapcsolatos adatok – például települések és intézmények szerinti fertőzési és halálozási adatok, egyéb részletes kórházi, például az intenzív ellátásokra vonatkozó adatok – nyilvánossá tétele.
Hajdu Tamás az ELKH Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont (KRTK) Közgazdaságtudományi Intézete (KTI),
Krekó Judit a KRTK KTI és a Budapest Intézet munkatársa.
A cikk a szerzők véleményét tükrözi, amely nem feltétlenül esik egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával.
A cikk a KRTK KTI és az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat által kiadott Fehér könyv a COVID-19-járvány társadalmi-gazdasági hatásairól című kötetben megjelent tanulmány alapján készült. ,A többlethalálozás mutatók számításainak részletei és további eredmények itt olvashatóak.
Címlapkép: Getty Images
