Palkó István 2007-ben a Budapesti Corvinus Egyetem Pénzügy szakán, majd 2008-ban a hollandiai Dronten Professional Agricultural University European Funds Management szakán szerzett diplomát. 2009 óta a Portfolio elemzője, 2012 óta vezető elemzője, a pénzügyi szektor a szakterülete. Főszerepet vállal a Portfolio Hitelezés, Biztosítás és Future of Finance konferenciáinak szakmai megszervezésében. A Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) Pénzügyi szakosztályának elnökségi tagja, 2011-ben sajtó kategóriában Junior Prima díjat kapott.
Ellentmond a valóság az alacsony banki versenyről, a magas hitelfelárakról és az alacsony költséghatékonyságról szóló véleményeknek - állítja a Gazdaság és Pénzügy legutóbbi számában négy banki szerző. Az eszközarányosan 3% feletti nettó kamateredményről és működési költségről szóló EKB-, illetve MNB-adatokkal szemben a valós szám 2016-ban szerintük 2,5%, illetve 2,0% volt, összhangban a régiónkkal. A lakáshitelek tényleges kamatfelára is alacsonyabb lehet Magyarországon, mint a jegybanki számítások alapján gondoltuk.
Ügyfélszámuk és méretük miatt sokkal több szó esik a hazai nagybankokról, mint a kisebbekről, pedig figyelemre méltó növekedést sikerült elérnie a kisebbek közül többnek is az elmúlt években. Valódi sikertörténetből viszont nagyon kevés akad: az integrálódó takarékszövetkezeti szektor kivételével nincs olyan szereplő, amely a nagybankok babérjaira törne, és a pofitszámok sem fényesek.
2-5 év múlva a magyar biztosítóknál is megjelenhetnek a blockhain alapú megoldások, hosszú távon pedig a biztosítási piac központosított modelljét is eltörölheti a blockchain - mondja az Uniqa Biztosító vezérigazgatója. Alábbi interjúnkban felvázolja, hogy képzelhetők el az új veszélyközösségek, amelyek számára a biztosítók "szelep" funkciója eltűnhet, és a biztosítók kockázatmenedzsment-szakértő intézményként funkcionálhatnak tovább. Kurtisz Krisztián szerint a mesterséges intelligencia előretörése már most látható, az automatizáció azonban nem mindig kifizetődő. Az Amazonhoz és a Google-höz hasonló techcégek biztosítási piaci esélyeiről is beszélt nekünk.
Aki azonnal kitalálta, hogy a címben szereplő rejtvény megfejtése az UniCredit, annak talán nem fognak nagy meglepetést okozni alábbi cikkünk ábrái. Mások azonban meglepődhetnek, ha megmutatjuk, milyen nagyok a különbségek a Magyarországon működő külföldi nagybankok méretében, és hogy hazánk milyen nagy (esetenként pedig kicsi) szerepet kap e bankcsoportok pénzügyi sorsának alakulásában. Anyabanki-leánybanki összehasonlításunk következik.
A lakáshitelezés felfutását látva egyre többen szögezik nekünk a címben szereplő kérdést, hiszen túl frissek a 10 éve kezdődött pénzügyi válság emlékei. A kérdés mögötti félelem kettős: hitelfelvevőként a rekordalacsony kamatszint megszűnésétől, felelős állampolgárként pedig a bankok túlzott kockázatvállalásának negatív gazdasági hatásaitól is tartanak az emberek. Válaszunk ugyanígy kettős: a törlesztőrészlet megugrásától valóban lehet és kell is tartani, a tőketartozás viszont most teljesen másképp "viselkedik", mint a devizahitelek időszakában, és ez menekülőutat jelenthet az esetleges baj elől a hitelfelvevők számára. Jó hír az is, hogy nemzetgazdasági szinten egyelőre nincsenek jelei a túlhajtott lakossági hitelezésnek.
A háború elkezdődött és az első fegyverek is eldördültek, de még messze nem dőlt el az MNB nagy háborúja a fix kamatozású lakáshitelek régiós összevetésben is magas kamatfelára ellen. Most először szektorszintű statisztikák alapján vizsgáltuk a minősített fogyasztóbarát lakáshitelek kezdeti hatásait, és arra jutottunk, hogy 1. 2016 óta az MNB állításának megfelelően csökkentek a kamatfelárak Magyarországon, de 2. nem látunk bizonyítékot arra, hogy ez a fogyasztóbarát lakáshitelek bevezetésének lenne köszönhető.
A Citibank lakossági üzletágának tavalyi átvételével megerősítette helyét a piacvezetők között az Erste a magyar lakossági bankpiacon. A hitelezés, a digitalizáció és a megtakarítások területén látható piaci fejleményekről a bank vezérigazgató-helyettesét kérdeztük. A ma már pangó, de a válság előtt igen népszerű szabad felhasználású jelzáloghitelek várható feléledéséről, a lakáspiaci árak jövőjéről és az end-to-end digitalizációról is beszélgettünk Harmati Lászlóval.
Hegedüs Éva, a Gránit Bank elnök-vezérigazgatója nyerte a társaság 36,5%-os állami részvénycsomagjára kiírt tendert, így ő lesz a bank többségi tulajdonosa. Az ajánlott ár Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter mai bejelentése szerint 4,5 milliárd forint, miután az állam csaknem 4,3 milliárd forintot fektetett a társaságba az elmúlt 5 évben. A fiókhálózat nélküli, egyúttal az egyik leginnovatívabbnak számító hazai bank idén is nagy mértékben növelte méretét, és több mint négyszeresére, 1 milliárd forint közelébe tornázta fel nyereségét. Hegedüs Évát kérdeztük.
Az elmúlt több mint egy évtizedben egy rossz klímaberendezéshez hasonlított a magyar bankrendszer: nyáron fűtött, télen hűtött. Devizahitelesek, ingatlanfejlesztők, kis magyar cégek szenvedték meg az izzasztó nyarak és a dermesztő telek hektikus váltakozását. Az egész gazdaság rosszul volt tőle. Most viszont csodák csodájára megértük, hogy a klíma jól működik - ezen a fokozaton kellene örökre beállítani a bankrendszer termosztátját.
Soha nem látott nyereséget érhet el idén a magyar bankszektor, csakhogy nem fenntartható ez a kiugró teljesítmény. A nagy összegű céltartalék-visszaírások nélkül már most sem 14-15%-os, inkább 5-6%-os tőkearányos megtérülést (ROE) érnének el a bankjaink. 2018-ban eljöhet az igazság pillanata, és véget ér a rekordnyereségek időszaka, óriási hatékonyságnövelési nyomást helyezve a bankvezetők vállára.
Multi anyacégek, külföldi bankok és beszállító partnerek vették át a belföldi bankok helyét a magyar vállalatok finanszírozásában a válság nehéz évei alatt. Legalábbis részben. A legfrissebb adatok azonban már azt mutatják, megállt a bankjaink háttérbe szorulása, és lassan, de biztosan egyre nagyobb lesz a hazai hitelintézetektől felvett hitelek szerepe a finanszírozásban.
Tele a sajtó a lakáshitelekkel, de van egy hiteltípus, amely még nagyobbat robbant idén. Csak 2008-ban, közvetlenül a válság előtt vettünk fel annyi személyi kölcsönt Magyarországon, mint az utóbbi egy évben. Megnéztük, hogy fest most ez a piac az elérhető adatok alapján. A bankok egyedi személyi kölcsöneinek megismeréséhez a Pénzcentrum kalkulátorát ajánljuk.
Bőven a piaci átlag felett, egy év alatt 20 százalékkal nőtt a Budapest Bank vállalati hitel- és lízing állománya, az EU-s forrásbeáramlás pedig csak most fog igazán felpörögni a bank várakozásai szerint. Toldi Balázzsal, a társaság vállalati üzletágának vezetőjével beszélgettünk a hazai cégek pénzügyi helyzetéről, finanszírozásáról.
Rekordolcsók a lakáshitelek, és száguld a lakáshitelezés. Akkor mégis mi értelme van az MNB ma bejelentett beavatkozásának? A kulcsszó most már nem az ösztönzés, hanem a biztonság lehet, nagy kockázatok kezdtek ugyanis felépülni a lakossági hitelezésben. A pozitív mellékhatásokat azok is érzékelhetik, akiknek már van lakáshitelük. Gyors értékelésünk következik.
A portfóliótisztítások miatt nem mondható, hogy szőröstül-bőröstül, de június 30-ával beolvasztotta a korábban általa megvásárolt MKB Biztosítókat a CIG Pannónia, illetve vagyonbiztosító érdekeltsége, a CIG EMABIT. A ma reggel közzétett harmadik negyedéves gyorsjelentés így már velük együtt, teljesen konszolidáltan mutatja a helyzetet. Fontosabb megállapításaink:
a harmadik negyedéves életbiztosítási díjbevételek a biztosítóvásárlás ellenére is csak 13%-kal növekedtek egy év alatt,
a nem-életbiztosítási díjbevételeknél viszont 64%-os növekedés látható, így megközelítette az életbiztosítási ág kétharmadát,
az életbiztosítási értékesítési volumen másfélszeresére nőtt, valószínűleg az MKB Bankkal kötött megállapodásnak is szerepe van abban, hogy a banki csatorna aránya az első 9 hónapban 11%-ra nőtt,
ugyanakkor a nettó nyereség a harmadik negyedévben mindössze 56 millió forint volt (2014 vége óta nem látott rossz érték), ami a veszteséges biztosítók megvásárlása miatt nem feltétlenül meglepő. Elemzői becslés, igaz, nem érkezett a gyorsjelentés előtt.
A CIG Pannónia egyelőre ahhoz az emberhez hasonlít, aki a rendszeres testedzés előtt kicsit felhizlalja magát, hogy legyen miből izmot építeni. Az orvosi eredmények egyelőre vegyesek, bőven lesznek még jobbak is.
Még gyorsabb a digitális támadók térnyerése a bankokkal szemben a pénzügyi szolgáltatások területén, mint azt a McKinsey két évvel ezelőtt előrejelezte. Főleg a marzsok szűkülésének eredménye, hogy a globális bankszektor tőkearányos megtérülése 8,6%-ra csökkent 2016-ban, a bevételek növekedése pedig 3%-ra lassult. Mintegy 700 milliárd dolláros profitnövelési lehetőség rejlik a bankok számára a digitalizációban, de reálisan ennek csak a fele jöhet nekik össze, így 2025-re még borúsabbak a banki kilátások. Egy átlagos univerzális bank csak akkor lesz képes a tőkeköltségét érdemben meghaladó megtérülésre, ha a banki szolgáltatásokon messze túlmutató, ügyfélélményre építő ökoszisztémá(ka)t épít maga köré. Kínában találhatók erre nagyon jó, főleg bankszektoron kívüli példák.
Fordulóponthoz érkezett a bankszektor: a válság nehéz évei után ott tart, hogy már nem fogja vissza, de összességében még nem is erősíti a gazdaság növekedését. A jegybankárok és az elemzők örülni szoktak ennek a semlegességnek - egyfajta kegyelmi állapotban vagyunk. Más szempontból azonban nem ilyen fényes a helyzet, továbbra is sok a viharfelhő. 10 ábrán bemutatjuk, hogy a különböző mutatók alapján hol tartanak most a bankjaink.
Változó kamatozás mellett 2,11%-os, fix kamatozás mellett pedig 3,15%-os kamatozású lakáshitel is elérhető már a magyar kereskedelmi bankoknál - mutatja a Pénzcentrum kalkulátora. Ha azonban ügyesek vagyunk, akár 0% alatti, vagyis nekünk bevételt termelő lakáshitelt is kikeverhetünk magunknak, ehhez a felvett hitelünket néhány lakás-takarékpénztári szerződéssel kell jól kombinálnunk. A lakás-takarékpénztári lehetőségek személyre szabott kikalkulálására is a Pénzcentrum kalkulátorát ajánljuk, az alábbiakban pedig bemutatjuk a trükköt.
Három magyar nagybank, a K&H, a Raiffeisen és a Budapest Bank is vezérigazgatót váltott idén. Zolnai György a háromból két váltásban is érintett volt, hiszen tavasszal a magyar állami bank éléről igazolt át az osztrák tulajdonú pénzintézethez. Új munkahelyéről, a bank helyzetéről és a pénzügyi szektor aktualitásairól kérdeztük a bankvezért. Újdonság, hogy a Raiffeisen az elmúlt évek passzivitása után intenzíven nyitni akar a magyar lakossági tömegek felé, különösen a jelzáloghitelezésben erősödne nagyot.
