Két-három hazai nagybank tulajdonosa is elhagyja Magyarországot a következő öt évben - vélte a Portfolio.hu keddi hitelezési konferenciáján a közönség kétharmada. Az MNB bankszektorról alkotott jövőképével mindössze 37% szimpatizál, a növekedési hitelprogram mindkét szakaszát pedig 27% ítéli sikeresnek. A közönségszavazás során az is kiderült (lásd cikkünk második oldalát), mit gondol a szakma az őszre ígért devizahiteles csomagról.
Hiába vezették be év elején a nyugdíjbiztosítások adókedvezményét, az év első három hónapjában kevesebb pénz folyt be a rendszeres életbiztosításokba, mint egy évvel korábban, az elmúlt időszak slágerének számító egyszeri díjas termékekről nem is beszélve. Ennek ellenére négy éve nem látott nettó (!) pénzbeáramlás zajlott az életbiztosításokba, vagyis úgy tűnik, sikerült megállítaniuk a biztosítóknak a meglévő életbiztosításokat sújtó pénzkivonást. A nem-életbiztosítások eközben meglepően jól teljesítettek, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításoknál például folytatódott a díjbevételek tavaly megindult emelkedése. A MABISZ és az MNB friss statisztikáiból szemezgettünk.
A legjobb hitelképességű ügyfelek már 5 százalék körüli hitelkamattal vehetnek fel lakáshitelt Magyarországon. Igenis nagy verseny zajlik a bankok között - mondja Tokodi Gábor, az FHB vezérigazgató-helyettese. A Portfolio.hu-nak adott interjújában megosztja véleményét arról, miért ilyen alacsony a szocpol népszerűsége, és elmondja, miként alakult át az utóbbi időben a hitelügynökök piaca. Tokodi szerint nem csupán a futamidő első 5 évére szóló jelenlegi kamattámogatás feltételeinek lazítása, hanem a régóta lebegtetett félszocpol bevezetése is tovább segíthetné a lakáshitelek piacát.
Hitelt nem csak banktól lehet felvenni - a hazai cégek nagy része ezzel tökéletesen tisztában van. A Magyar Credit Management Szövetség elnöke a Portfolio.hu-nak adott interjújában röviden bemutatja, hogy fest ma a vállalatok egymás számára nyújtott hiteleinek piaca. Szentirmay Péter úgy látja, a közelmúltban nem igazán csökkent a körbetartozások problémája, a most lendületet kapó faktoring viszont kiváló eszköz a likviditás javítására.
Jó hírek érkeztek a bankoknak: nem nyilvánította ma érvénytelennek a devizahitel-szerződéseket az Európai Bíróság, az árfolyamrés pedig nem eleve tisztességtelen. Jó híreket kaptak az adósok is: az árfolyamrés nem tekinthető szolgáltatásért fizetendő díjnak, a magyar bíróságok pedig kijavíthatják a tisztességtelennek bizonyuló szerződési feltételeket valami jobbal. De akkor most a bankok vagy az adósok jártak jól? A Portfolio.hu által megkérdezett jogászok többsége szerint nem léptünk előre: a Kúriának és a bíróságoknak az alapján kellene eldönteniük az árfolyamrés és az egyoldalú kamatemelések sorsát, hogy az ügyfelek megfelelő tájékoztatást kaptak-e ezekről. Minden egyes hitelszerződés más azonban, így átfogó jogi megoldás valószínűleg nem létezik, a gordiuszi csomót csak a kormány tudná átvágni.
Ma délelőtt kihirdeti Kásler Árpád és az OTP ügyében hozott ítéletét az Európai Bíróság. Nagy a tétje a luxembourgi székhelyű intézmény döntésének: ez alapján döntheti el ősszel a Kúria, miként kezeljék a bíróságok a devizahitelek árfolyamrését és a bankok által végrehajtott egyoldalú kamatemeléseket. Iránymutatás lesz ez a jogi vitákat lezárni akaró kormány számára is, hisz várhatóan ez alapján fog tömeges változtatásokat tenni a meglévő devizahitel-szerződésekben, amire még márciusban az Alkotmánybíróság jogosította fel. A sok áttétellel rendelkező ügyet és az ügy jelentőségét az alábbiakban foglaljuk össze.
Egyszerűen összefoglalható a jegybank múlt héten bejelentett intézkedéssorozatának célja: az MNB azt akarja, hogy az ő kéthetes instrumentuma helyett állampapírba fektessenek a hazai bankok, és ezzel csökkenjen a külföldi finanszírozók jelentősége, az ország külső pénzügyi sérülékenysége. A Portfolio.hu által megkérdezett banki vezetők pozitívan, bár mérsékelt lelkesedéssel fogadták a döntést. A jelek szerint a program sikeressége nem Magyarországon fog eldőlni.
Százezer forintnál is többet spórolhatnak meg évente azok, akik meglévő jelzáloghitelüket kedvezőbb kamatozású forinthitelre tudják cserélni. Egyre több bank igyekszik is kihasználni a forinthitelek alacsony kamatszintjét arra, hogy más bankok ügyfeleit átcsábítsa. Tavaly még alacsony lángon égett ez a piac, a tartósan alacsony kamatszint azonban egyre fontosabbá teszi a hitelkiváltásokat a lakossági hitelpiacon. Értékes ügyfelek ezreit veszíthetik el így idén egyes bankok.
Elbír-e Magyarország ennyi bankot? A Boston Consulting Group szakértői szerint egyértelműen nem a válasz. Az elmúlt évek 7 nagy lengyelországi banki tranzakciójából 6-ban közreműködő tanácsadó cég vezetői úgy vélik, a varsói gyors, vagyis a koncentrációs hullám hamarosan Magyarországra is megérkezhet, a tranzakciókkal elérhető szinergiák pedig számottevőek. Franciszek Hutten-Czapski, Norbert Dworzynski és Juhász László válaszolt kérdéseinkre.
Ma már 5% körüli kamattal is lehet lakáshitelt felvenni piaci alapon, árfolyamkockázat nélkül. E kamatszint mellett a törlesztőrészletek nagyjából harmadával kisebbek, mint két évvel ezelőtt. Mégsem rohamozzák meg az ügyfelek a bankokat: a folyósítások a 2008-as szint ötödét érik csak el. A lakáshitelek csaknem kétharmadát három bank (Fundamenta, OTP, K&H) folyósította tavaly, a kamattámogatott hitelek pedig egyharmadnál is kisebb arányt képviseltek. Az alábbiakban 10 érdekes ábrán mutatjuk be az új lakáshitelek helyzetét.
"A világrekordnak számító bankadónál és két rossz fociválogatottnál többet egyelőre nem sikerült e két országnak összehoznia" - mondta az osztrák-magyar tőkepiaci összefogásról a Portfolio.hu-nak másfél évvel ezelőtt Andreas Treichl, az Erste Group vezérigazgatója. A világ két legmagasabbjának tartott bankadója, a magyar és osztrák azóta is böki az osztrák bankok csőrét, s a hírek szerint ezzel is összefügg, hogy az Erste mellett az egyik tartományi Raiffeisen is felvetette a külföldre költözés lehetőségét. Bár ez inkább furcsa nyomásgyakorlásnak, mint valós szándéknak tűnik, az ügy apropóján megnézzük az alábbiakban, hol mennyi bankadót fizetnek most a bankok.
Kósa Lajos 35-ről 40 életévre emelné a szocpol igénybevételének felső korhatárát, ötletét a Jobbik mellett még Szanyi Tibor is helyesli - járta be a médiát a hír az elmúlt napokban. Úgy tűnik, senki sem vette észre, hogy ma nem létezik 35 éves korhatár a szocpolra vonatkozóan - ennyi erővel Kósa akár az egykulcsos adó bevezetését is javasolhatta volna. A Portfolio.hu az NGM-től megtudta: a 2012-es 569 után tavaly mindössze 514-en kötöttek szerződést szocpolra. Abban tehát Kósának nagyon igaza lehet, hogy lenne mit javítani a rendszeren.
162 milliárd forintos veszteséget szenvedett el tavaly a nyolc magyar nagybank, 110 milliárd forint bankadó befizetése mellett. Négy banknak javult, négynek pedig romlott a teljesítménye - derül ki a Portfolio.hu gyűjtéséből. Egyesek meghazudtolták a zord működési környezetet, mások a korábbiaknál is jobban szenvedtek. Annyi biztos: az új devizahiteles mentőcsomagot silány pénzügyi állapotban várják bankjaink. Különféle szempontok alapján állítjuk sorrendbe az alábbiakban a legnagyobb hazai bankokat.
Az OTP veszi meg az MKB-t - járta be az értesülés a sajtót a múlt héten. Mint hírlik, az adásvételhez már "csak" az árról kell egyezségre jutnia a legnagyobb magyar banknak a tulajdonos BayernLB-vel. Az alábbiakban ezért nemcsak azt próbáljuk megválaszolni, miért venné meg az OTP a súlyos veszteséggel működő bankot, hanem azt is, mennyit érdemes fizetnie érte. Arra jutottunk, hogy az MKB csak az értékes ügyfélállomány és a szinergialehetőségek miatt lehet vonzó az OTP-nek, különösen akkor, ha sikerül elkerülni az adásvétel után a bankadót.
Díjmentessé tettek havi két készpénzfelvételt, a tranzakciós illeték áthárítása miatt MNB-bírságot kaptak a bankok, a devizahiteles ügyben pedig alkotmánybírósági ítélet született a közelmúltban. Unatkozni tehát nincs idejük a hazai bankok vezetőinek, a fejük azonban annál erősebben fájhat. Nagy Gyulát, az MKB lakossági területért felelős vezérigazgató-helyettesét kérdeztük az említett események banki fogadtatásáról, várható következményeiről.
Remény, optimizmus, magabiztosság - szemmel láthatóan több adatott idén ezekből biztosítási konferenciánk résztvevőinek, mint az előző években. Bátortalanul még, de kezdenek már sarjadni a növekedés csírái a hazai biztosítási piacon. A Portfolio.hu csütörtökön megrendezett konferenciáján a szakma színe-javát képviselő közönség gépi szavazással nyilvánított véleményt a piac jelenéről és jövőjéről - az alábbiakban ennek rendkívül érdekes eredményeiből szemezgetünk.
Jobb-e egy nyugdíjbiztosítás, mint a többi nyugdíjcélú megtakarítás? Elégedett lehet-e a magyar életbiztosítási piac az elmúlt egy év teljesítményével? Miért lódultak meg Magyarországon a bankbiztosítók? Minderről a Portfolio.hu-nak adott interjújában Kuruc Péter, a K&H Biztosító élet- és bankbiztosítási üzletágvezetője beszél. A szakember csütörtöki biztosítási konferenciánkon panelbeszélgetőként vesz részt, regisztráljon Ön is!
Nézeteltéréseket okozott a jogászok között a március 15-én hatályba lépett új Ptk. szövege a vezető tisztségviselők felelősségével kapcsolatban. Már csak ezért is izgalmassá vált a terület a hazai biztosítók számára: új üzletet látnak benne, hiszen biztosítást éppen a jövőbeni bizonytalan eseményekre szokás kötni. Csütörtöki biztosítási konferenciánk előadója, Dr. Sahin-Tóth Balázs vezető ügyvéd (Morley Allen & Overy Iroda) ismerteti az újdonságokat és osztja meg véleményét az alábbi interjúban. A szakember szerint a bizonytalan esetekben érdemes lesz a céget és a vezetőjét is perelnie a károsultnak.
Kisebb-nagyobb indulatokat, talán némi riadalmat is keltett a bankszektorban az a tanulmány, amelynek kivonata elsőként a Portfolio.hu-n jelent meg hétfőn a Magyar Nemzeti Bank szerzőitől. Egyikük, Vonnák Balázs igazgató most interjúban beszél arról, mit és miért akar előírni az MNB a bankoknak, és főleg: mit nem. A nem teljesítő hitelek leépítésének tervén már dolgoznak a jegybanknál, és remélik, a bankok fiskális terhe is csökkenhet majd.
Milyen egy jól működő magyar bankrendszer? Egyben talán mindenki egyetért: nem olyan, amilyen az elmúlt öt évben volt. Ha valaki elrontotta a gyomrát, és napokon keresztül hányás gyötri, bajosan kiáltható ki egészségesnek. Érdemes ilyenkor a beteget orvosi tanácsokkal ellátni: ilyen és ilyen étrenddel lehet felépülni, majd így előzhető meg a betegség a jövőben. Ha azonban a betegség előidézésében oroszlánrészt vállaló főszakács öltözik be orvosnak, nem alaptalanul gyanakszik a beteg. A jegybank új tanulmánya mögött ma joggal sejthetik az érintettek (maguk a bankok) a hírhedt főszakácsot. A túlzások és hiányosságok mellett azonban elismerendő erényeket is találunk az MNB vitaanyagában.
A mostani, 18-20%-ot fizető PMÁP sorozatok kiemelkedően jó hozammal kecsegtetnek, de természetesen ezek már nem elérhetőek...
A társaságok KKV besorolásának (mikrovállalkozás, kisvállalkozás vagy középvállalkozás) helyes meghatározása... 
A következő órákban a manipulálhatatlan programkód negyedszerre is végrehajtja a Bitcoin négyévente esedékes felezését.... 
Csökkenő jegybanki alapkamat… növekvő banki hitelkamatok… most akkor ez hogy is van? Többször írtam már...
Havonta ránézek egyszer azokra a papírokra, amikből előbb vagy utóbb venni szeretnék. Általában a hetes chartokat...
A recesszió veszélye idén is meghatározó lehet majd a globális tőkepiacok alakulására, ezért a befektetőknek ajánlott...
Mire készül az EU?
Közvetlenül lehet őket Brüsszelben megpályázni.
Három tényező is befolyásolja, hogy átlépi-e a lélektani határt az euróval szemben a magyar fizetőeszköz.
