Palkó István

Elölről kezdhetik a devizahitelesek - Nyolc év kárba veszett?

Hiába törlesztettem már milliókat, még mindig sokkal többel tartozom, mint amekkora kölcsönt felvettem - hallani sok devizahitelestől. Rossz hírünk van a többségük számára: még a "bankok elszámoltatása" után is nagyobb lesz a tartozásuk az eredetileg felvett hitelösszegnél. Egy esetleges piaci árfolyamú forintosítás során pedig nagyobb összegű forinthitelt kell felvenniük, mint amekkorát eredetileg bevállaltak. Az elmúlt 6-10 év izzadságos hiteltörlesztései tehát ebből a szempontból mit sem értek - nyolc meghökkentő ábrán mutatjuk be a szomorú helyzetet.

Új világ jön hétfőtől - Beengedik a biztosítókat az egészségügybe?

A vasárnapi önkormányzati választások után akadálymentesen láthat neki a kormány számos nagy rendszer, többek között az egészségügy reformjának. A krónikus állami forráshiány leküzdésére igénybe vennék egyes hírek szerint a magántőkét is, bevonva a piaci egészségbiztosításokat a finanszírozásba. Felcsillant a remény a biztosítók előtt: végre érdemi növekedésnek indulhat a ma még mindössze évi 7 milliárd forintos hazai magán-egészségbiztosítási piac. A kulcsfogalom a vegyes finanszírozás lehet.

Valakik tényleg nagyon jól járnak a devizahiteles csomaggal?

Jobban jártak volna a devizahitelesek, ha forinthitelt vettek volna fel annak idején? És a devizahiteles csomag mennyire változtatja meg a relatív helyzetüket? Becsléseink alapján az alábbiakra jutottunk:

• az átlagos frankhitelesek 2011 óta magasabb törlesztőrészletet fizetnek, mint forinthiteles társaik,
• az átlagos (árfolyamgáton kívüli) frankhitelesek törlesztőrészlete most több mint harmadával magasabb a hasonszőrű forinthitelesekénél,
• a devizahiteles elszámolások során velük nagyjából egy szintre kerülhetnek, hozzájuk képest nagyon jól azonban valószínűleg senki sem jár,
• az eddig törlesztett összeg alapján csak azok a frankhitelesek állnak rosszabbul a forinthiteleseknél, akik 2008 bizonyos hónapjaiban vettek fel hitelt,
• a legjobban a jen- és euróhitelesek jártak eddig, de ők kevesebbet is kaphatnak vissza az elszámolások során.

Suttog a piac: újabb nagy pénzeső vár a devizahitelesekre?

Ahogy a múlt héten kiderült, verseny indulhat tavasszal a bankok között a hitelképes devizahitelesek kegyeiért a forintosítás során. De vajon mekkora tartozást kell forintosítani? Az elszámolás után megmaradó, eleve csökkentett összeget, vagy annak egy részét még el kell engedniük a bankoknak? A bankok természetesen hallani sem akarnak ez utóbbiról, de a piaci elemzők egy része készül erre is. Még egy 10%-os árfolyamkedvezményt tartalmazó forintosításnak is a végtörlesztéshez fogható, durva következményei lehetnek. Cikkünk végén lehet szavazni arról, érdemes-e bevállalnia a kormánynak hasonlót.

Elkészült a mesterterv: így forintosíthatják a devizahiteleket

Ami eddig devizahitel volt, az jogilag mostantól forinthitelnek számít - sokan egyszerűen így képzelték el a lakossági devizahitelek jövő évi forintosítását. Várhatóan nem így lesz: a Portfolio értesülései szerint a bankrendszer átrendezésére használná fel a gazdaságpolitika a forintosítást, vagyis kötelesek lesznek a bankok hitelkiváltási célú forinthiteleket kínálni nemcsak saját devizahiteleseiknek, hanem más bankokénak is. Fél év alatt mintegy 470 ezer darab, 2700 milliárd forintnyi hitelt kellene erővel átpasszírozni így a bankrendszeren. A hitelképes ügyfelek és az alacsony kamatozású hitelt nyújtó bankok járhatnak ezzel jól, nagy kétségeink vannak azonban afelől, célra vezeti-e a kormányt a kitalált modell - például a törlesztőrészletek jelentős csökkentése ügyében.

Devizahitelesek: már csak ez az óriási pofon maradt hátra?

Nagy csalódás érheti jövőre a devizahiteleseket: nem a kamatemelést, mint olyat, hanem csak a tisztességtelennek nyilvánított változatát felejthetik el örökre. A hitelek kamatszintje ugyanis az elszámolás révén csak átmenetileg csökkenthető az eredeti szintre, hosszabb távon a bankok ezzel nem tudnak együtt élni. A kormány által január 1-jére ígért "fair bankrendszerről" szóló törvény tehát "átlátható és tisztességes" formában, de szinte borítékolhatóan a kamatok és így a törlesztőrészletek újbóli emelkedését fogja a rendszerbe programozni. Hogy miként, talán az lesz a legérdekesebb.

Devizahitelek: olyan ez, mint amikor a medve és a nyuszi dobókockázik

Elsősorban azért nem csökkent az utóbbi időben a frankhitelek kamatszintje, mert korábban több kamatemelés is elmaradt - mondja Becsei András, a Magyar Bankszövetség alelnöke a devizahitelek elszámolása kapcsán. A szerdán elfogadott devizahiteles törvénybe nem nyugszanak bele a bankok, mint ahogy a kedvezményes árfolyamú forintosítás ötletét sem fogadják el, a jegybank két új eszköze viszont alkalmas lehet a forintgyengülés elkerülésére. Becsei a hitelezés és a bankszektor jövőjéről, valamint a forintosításról is kifejti véleményét interjúnkban.

Melyik biztosítónál vagy? - Nézd meg, hogy teljesített!

Négy biztosító tette zsebre tavaly a hazai biztosítási szektor profitjának 98%-át. Ami a bankszektorban az OTP, az a biztosításiban a nyereség szempontjából az Aegon. A tőzsdei befektetők által figyelt, hosszú ideig veszteséges CIG Pannónia Életbiztosító mára a nyereségesebb biztosítók közé került. A fentiek mellett más érdekességek is kiderülnek az MNB nemrég közzétett Aranykönyvéből.

Tíz ábra erős idegzetűeknek - Itt a friss banki rangsor

Melyik Magyarország legnyereségesebb bankja, és melyik a legveszteségesebb? Hány bank termelt profitot, és hány sáfárkodott rosszul a tulajdonosok pénzével 2013-ban? Milyen mértékben zsugorodtak, netán növekedtek a bankok öt év alatt? Melyik is pontosan Magyarország második legnagyobb bankja? Többek között ezekre a kérdésre is választ kapunk, ha belelapozunk az MNB friss Aranykönyvébe, vagy egyszerűen elolvassuk az alábbi cikket. Számos megdöbbentő tényre fény derült: van olyan nagybank például, amelynek csaknem felére esett a hitelállománya a válság elejéhez képest.

Devizahiteles csomag: melyik bank megy csődbe?

Jövőre közel 1000 milliárd forintot kell kifizetniük a magyar bankoknak a devizahiteles csomag miatt. Mivel a bankok maguk is jórészt "hitelből" gazdálkodnak, amit nekik is törleszteniük kell (pl. ki kell fizetni a betéteseket), sokan teszik fel a kérdést: nem mennek csődbe emiatt néhányan? A három legfontosabb szempont alapján próbáljuk most ezt megválaszolni. Véleményünk szerint mindegyik bank messze van attól, hogy a devizahiteles csomag miatt csődbe menjen.

Most dől el a devizahitelesek sorsa - Csapda a tervekben?

A devizahitelesek és a bankok számára sorsdöntő frakcióülést tart mától a Fidesz Tapolcán. Pénteken be is nyújtják információnk szerint azt a törvényjavaslatot, amely a kölcsönök újraszámításáról és a devizahitelesek kompenzációjáról szól. Eldől tehát, mennyit kapnak vissza a devizahitelesek és milyen formában, az azonban nyitott kérdés maradhat, miként zajlik majd a devizahitelek forintosítása, és mi jön utána. Könnyen előfordulhat például, hogy a törlesztőrészlet hirtelen csökkenését fokozatos emelkedés követi majd. 9 kérdés és 9 válasz formájában összefoglaljuk, amit most tudunk. Nagyjából ennyi lényeges kérdést meg kellene válaszolniuk a politikusoknak is, úgy látszik azonban, hogy a tervek szétcsúsztak, és nem lesz egyszerre mindegyik problémára megoldás.

Baj lehet a Raiffeisennél Putyin miatt?

Aggodalommal figyelik az orosz-ukrán fejleményeket a Raiffeisen bécsi központjából, ami nem csoda: Oroszország második legnagyobb és Ukrajna legnagyobb nyugat-európai tulajdonú bankjáról van szó. Ha tehát van hitelintézet, amelyet húsba vágóan érint az orosz-ukrán konfliktus, akkor az osztrák bankcsoport mindenképpen az. Annál is inkább, mert az orosz leánybank még mindig a bankcsoport teljes profitjának több mint a felét adja, Ukrajnában pedig 80 fiókkal rendelkezik a fegyveres konfliktus sújtotta övezetben. Elemzőkkel latolgattuk, mi vár a háború árnyékában az osztrák bankcsoportra és annak árfolyamára.

Autósok és leendő nyugdíjasok rohamozták meg a biztosítókat

5 milliárd forintos profitot és 200 milliárd forintos díjbevételt értek el a magyar biztosítók a második negyedévben, amikor több kedvező fejleménynek is örülhettek:

• 4,9%-kal növekedett egy év alatt a piac díjbevétele, ráadásul most nem csak az egyszeri díjas életbiztosítások miatt.
• Két év után először nőtt a rendszeres díjas életbiztosítások díjbevétele a nyugdíjbiztosítások friss adókedvezménye vonzerejének köszönhetően.
• Fordulat a kötelezők piacán: tíz éve nem látott mértékben nőtt a kgfb-ből befolyó díj, igaz, emögött egyedi hatások is lehetnek.
• Négy év óta nem látott nettó pénzbeáramlás történt az év első felében az életbiztosításokba.

Itt az MNB bejelentése: új világ jön a lakossági hiteleknél

Január 1-jével bevezeti az MNB a tavasszal beígért adósságfék-szabályozást - jelentette be a jegybank. Három intézkedéssel korlátozzák a túlzott lakossági hitelfelvételt: 1. bevezetik a jövedelemarányos törlesztőrészlet mutatót, 2. újraszabályozzák a hitelfedezeti mutatót és 3. a legális jövedelem igazolására lesz szükség a hitelfelvételhez. Az MNB szerint az új szabályozás nem igazán veti vissza a lakossági hitelezést, új eszközt ad azonban a jegybank kezébe, ha a lakosság eladósodási folyamata később túlzottá válna.

Leszámolás a devizahitelekkel: háborús állapotok a bankok mérlegében

Az igazság órája vagy jogtalan meghurcoltatás? Döntse el ki-ki saját maga, annyi biztos: a június 30-ai fordulónapot követő események utólag a felismerhetetlenségig felülírták a magyar bankok második negyedéves eredményszámait. A 361 milliárd forintos háromhavi mínusszal a saját tőke 13%-a odaveszett, a java pedig még csak most következik: háborús pusztítás a mérlegekben, vérengzés az eredménykimutatásokban. Mutatjuk a már megismert számokat, értékeljük az MNB friss statisztikáját.

Tömegével dőlnek be a devizahitelek - Mégis itt a fordulat

Van egy jó és egy rossz hírünk is a lakossági hitelekkel kapcsolatban. A jó hír: megállt a nem teljesítő hitelek arányának, vagyis az NPL-rátának a növekedése a második negyedévben, sőt 19,2%-ról 18,8%-ra csökkent a mutató. A rossz hír részben a jó hírből következik: a 90 napon belüli késedelemben lévő hitelek aránya viszont 14,1%-ról 14,5%-ra nőtt. Az összkép némi javulása inkább a forinthiteleseknek és a növekvő lakossági hitelfelvételnek köszönhető. Az őszi megsegítésükre váró devizahitelesek háza táján még romlott is a helyzet, vagyis nincs szó arról, hogy a lakosság a mentőcsomag helyett hirtelen saját fizetőképességében kezdett volna bízni.

Itt a nagy törlesztőrészlet-csökkentés - Lássuk a számokat!

Hatalmas változásokat hoz a devizahitelesek életébe a következő néhány hónap. A Portfolio becslései szerint a legvalószínűbb forgatókönyv esetén:

• egy átlagos devizahiteles tőketartozása a jelenlegihez képest 19%-kal csökken,
• egy átlagos devizahiteles törlesztőrészlete 27%-kal esik, ami olyan (a júniusi átlagárfolyamhoz képest), mintha 183 forinton kellene törleszteni a jövőben a frankhitelt,
• a meglévő devizahitelesek zsebében a törlesztőrészlet-csökkentés miatt összesen évi csaknem 170 milliárd forinttal marad több.

Devizahiteles képlet: köpni-nyelni nem tudnak a bankok

Háborog a teljes magyar bankszektor az MNB múlt héten közzétett képlete miatt. Várható volt, hogy az árfolyamrés miatt visszajáró összeget az ügyfelek tőketartozásából vonják majd le, az viszont legfeljebb a lidérces rémálmokban került elő, hogy a múltbeli túlfizetéseket a múltbeli tőketartozást csökkentő tételként kell majd elszámolni, hónapról hónapra újraszámítva a hiteleket. Nem véletlen a felháborodás: a képlet mintegy másfélszer akkora veszteséget jelenthet a bankoknak, mint amit becslésként eddig közzétettek (összejöhet a 900 milliárd forintos bukó). Ráadásul úgy gondolják a bankoknál, jogilag nekik van igazuk, az alábbiakban ezért az ő érveiket mutatjuk be.

Devizahitelesek: megvan a bűvös szám!

A bűvös szám nem más, mint 900 milliárd. Mármint forint. Sokmillió köbméter víz lefolyik még a Dunán, míg ez egy az egyben átkerül a bankok kasszájából a devizahitelesek zsebébe, mindenesetre az MNB tegnapi iránymutatásával tiszta vizet öntött a bankok és az ügyfelek közös poharába. A pohárba, amelynek kiürítése nagyon keserű lesz a bankok számára.

Egy csapásra teljesül Orbán álma - Mibe fog fájni nekünk az MKB?

Talán hihetetlen, de igaz: az MKB megvásárlásával gyakorlatilag teljesül Orbán Viktor régi célja, hogy a magyar bankszektor legalább 50%-a magyar irányítás alá kerüljön. De vajon mit akar a kormány a bankkal, és mennyibe fog kerülni az adófizetőknek az irdatlan nagy veszteségeket felhalmozott bank működtetése? Esetleg jó üzletet csinált a magyar állam? 10 kérdés és 10 válasz formájában járjuk körbe az MKB megvásárlását.