Palkó István

Az autósok 94%-a csúnyán lemaradt: megvan, kik a kedvencek

A K&H, a KÖBE és a Groupama Garancia volt az autósok körében a három legnépszerűbb biztosító a legutóbbi kampányban - derül ki a Portfolio összesítéséből. Bár az autósok közel felét érintette a kampány, csak a 6%-uk élt a váltás lehetőségével, és továbbra is az Allianznál van a legtöbb autós kötelezője. Immár a második kampányban nőttek az átlagdíjak, de talán kisebb mértékben, mint amire sokan számíthattak, sőt olyan alkuszcég is akad, amelynél csökkent az autósok terhe.

Forintosítás: ezért járt Orbán Svájcban, vagy ekkora zsenik vagyunk?

Akkora dicséretet kapott a kormány a deviza jelzáloghitelek forintosításának időzítése miatt a legkülönfélébb helyekről, hogy most már tényleg érdemes lenne a helyén kezelni ezt a "bravúrt". Nem a svájci jegybankelnököt tekerte Orbán vagy Matolcsy az ujja köré, és mindent előre látó zseninek sem nevezhetők, legalábbis ebben az ügyben biztosan nem. Mégis többről van szó, mint egy nagy rakás szerencséről a sok szerencsétlenkedés után. Alapos okai vannak ugyanis, hogy a forintosítást mostanra időzítették.

Rettegjenek az autóhitelesek? - Talán mégse, van remény

Február 1-jével forintosítják a jelzálogfedezetű lakossági devizahiteleket Magyarországon, kimaradnak azonban a buliból az autóhitelesek, az autólízingesek és a személyi kölcsönnel rendelkezők is. Őket most nagyon érzékenyen érinti a svájci frank irdatlan erősödése, hiszen az árfolyammal arányosan megnő a tartozásuk és a törlesztőrészletük is. Egyetlen mentsváruk az üzemanyagárak esésén kívül az lehet, hogy a hitelük hamarosan lejár. A hátralévő futamidő szempontjából szerencsére viszonylag kedvező a kép: a személyi kölcsönök kétharmada ugyanis 2015 végéig, az autóhitelek kétharmada pedig 2016 végéig kifut.

Minket irigyelnek most az osztrák és a lengyel frankhitelesek

"Isten velünk van" - jellemezte egy piaci megfigyelő a Reutersnek a magyar jelzáloghitelesek helyzetét. A tavaly novemberben elindított forintosításnak köszönhetően ugyanis már nem kell, hogy fájjon a fejük a mostani frankerősödés miatt. Más országok frankhitelesei nem ilyen szerencsések: különösen a lengyeleknek és az osztrákoknak fáj a svájci jegybank lépése. Lengyelországban megnőtt egy devizahiteles csomag esélye.

Pezsgőt bonthatnak a devizahitelesek, több bank kivonul (TOP 10 sztori - 3.)

Földcsuszamlásszerű változásokat indított el 2014 a magyar bankszektorban. Ezek egy részére sokan már nagyon régóta vártak, más részükre viszont kevesen számítottak. Kivonulásról döntött az MKB, a Budapest Bank és a lakossági üzletágban a Citibank tulajdonosa, ezzel egyidejűleg az állam Orbán Viktor "álmának" megvalósítását felgyorsítandó jelentős tulajdonosi pozíciókat szerzett az ágazatban. Év végére szilárd alapokra került a takarékszövetkezeti szektor, és bár a bankoknak vérrel és verejtékkel jár(t), megszülettek a fontos döntések ahhoz is, hogy sikerüljön "a múltat végképp eltörölni" a sokat átkozott lakossági devizahiteleknél, aminek végén egy nagyon szigorúan szabályozott, "fair" lakossági hitelezés rendszere körvonalazódik. Sokáig fogjuk még emlegetni 2014 példátlan eseményeit a bankszektorban, a változásoknak azonban még biztosan nincs végük.

Mégis mit keres Matolcsy az MKB-ban?

Visszalopakodik az egyszintű bankrendszer? Likvidálják az MKB-t? Lenyúlja a jegybank az MKB-s betéteket? Nem, nem és nem. Nincs szó egyikről sem, Orbán Viktor és Matolcsy György csütörtöki bejelentése persze a papírformának megfelelően elég unortodoxra sikeredett. Egy nyáron elfogadott törvény nélkül aligha kerülne sor a szokatlan akcióra, pedig a törvénynek elvileg semmi köze az MKB helyzetéhez. Nincs, de legalábbis alig található racionális érv a döntésre.

Devizahiteles sokk után itt a fordulat?

Az MNB január 1-jén életbe lépő új szabályai miatt akár 30 százalékkal is visszaeshet a lízingfinanszírozás jövőre - vélik egyes iparági szereplők. Sokan pedig attól tartanak, a devizahiteles elszámolások csődsorozatot okoznak a lízingcégeknél. Jenei Viktort, a Magyar Lízingszövetség új elnökét kérdeztük, mi az igazság, és milyen közeljövő áll a lízing előtt. Kiderült, hogy a refinanszírozási programok nagyot lendítettek a vállalati szegmensen, és 2015 akár egy pozitív fordulat éve is lehet a lízingszektorban.

Újabb bankot kapnak a magyar adófizetők - Sírjunk vagy nevessünk?

Az elmúlt hetek sajtóértesülései és pletykái után nem nagy meglepetés a Budapest Bank tegnap bejelentett állami megvásárlása. Sokkal érdekesebb kérdés, amire egyelőre nem tudjuk a választ: mennyit ad a kormány egy jól működő hitelintézetért, amelyet egyik elődje 1995-ben gyakorlatilag 0 forintért privatizált? Félő, hogy a tavaly 14 milliárdos profitot termelő Budapest Bank vételárán a súlyos amerikai-magyar diplomáciai pengeváltások is nyomot hagynak majd.

Lássuk a számokat: ennyivel csökkennek a törlesztőrészletek

A tőketartozás 16%-kal, a törlesztőrészlet pedig 28-29%-kal csökkenhet egy átlagos devizaalapú jelzáloghitel esetében jövőre. A csökkentett törlesztőrészletet a múlt héten elfogadott forintosítási törvény alapján először májusban "élvezhetik" az ügyfelek. Az egyes devizahitelesek között óriási eltérések lehetnek, rendkívül érdekesek tehát a jegybanki adatok abból a szempontból, miként oszlik el a devizahitelesek sokasága a tartozáscsökkenés mértéke és a forintosítás utáni kamatszint alapján. Az alábbiakban egyúttal összefoglaljuk az elszámolások és a forintosítás legfontosabb tudnivalóit is.

Beálltunk a frontvonalba, hogy hitelhez segítsük a kkv-kat

Bár sok kókler pályázatíró volt az elmúlt években, ettől még nem kell megszüntetni ezt a szektort, mert segítenek az uniós források lehívásában, ahogy a Széchenyi Kártya program két finanszírozási konstrukciója is ezt éri el - emelte ki a Portfolio-nak adott interjúban Krisán László. A KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója szerint a kis- és középvállalkozói szektor szereplői hosszú évek óta negatív pénzügyi spirálban voltak és ezt nagyrészt a jegybank Növekedési Hitelprogramja segített megtörni. Az MNB kamatcsökkentése és az "uniós ingyen pénzek" eltűnése Krisán szerint jókorát lendített a hitelezésen, ami a KAVOSZ által közvetített, mostanra közel 1400 milliárd forintra hízott hitelállományon is meglátszott. A vezérigazgató azonban hangsúlyozta: el kell kerülni, hogy a különböző refinanszírozott és kamattámogatott hitelprogramok kiszorítsák egymást, illetve összezavarják a vállalkozásokat. Meglátása szerint a KAVOSZ népszerű termékeinek az az egyik fő oka, hogy beálltak két, egymást ellenségnek látó csoport közé és az állami garancia miatt rendkívül olcsó banki hitelekhez tudják hozzásegíteni a kkv-kat.

Halálfélelemben a lakosság? - Meglepő számok érkeztek a biztosítóktól

Meglepő, de nem az év eleje óta adókedvezményt élvező nyugdíjbiztosítások hajtják igazán a magyar biztosítási piac motorját. A legnagyobb növekedést a halálesetre szóló életbiztosítások hozták - mutatják a statisztikák. Ami pedig az egyes biztosítókat illeti, a 17 milliárdos harmadik negyedéves díjbevétel-növekedés mögött 70%-ban a kiemelkedő negyedévet záró Posta Biztosító egyszeri díjas életbiztosítási állnak, a piac egésze tehát nem táltosodott meg az egyébként örvendetes, 9,3%-os díjbevétel-növekedés ellenére.

Vallottak a bankok: így bántak el velük a devizahitelesek

Továbbra is veszteséges a magyar bankszektor. A devizahiteles elszámolás lefelé, az MKB-nál történt tartozás-elengedés viszont felfelé húzta a szektor eredményét a harmadik negyedévben. E kettőtől megtisztítva nyereséges lett volna a bankszektor, ezekkel együtt azonban 43 milliárd forintos mínusz adódott, ráadásul az egyes bankok között még mindig óriási szakadék tátong. Érdekesség, hogy miközben a hitelállomány több mint 3%-kal esett, a kamatcsökkentések ellenére 8%-kal több betétet kezelnek most a bankok, mint egy évvel ezelőtt - a háttérben az alapkezelők állnak.

Tessék megkapaszkodni: soha nem dőlt még be ennyi hitelünk

Soha nem volt még akkora hitelösszeg törlesztésével megcsúszva a magyar lakosság, mint ma. Az MNB friss adatai szerint a lakossági hitelek 19,4%-a tartozik a bankoknál a 90 napon túl késedelmes hitelek közé (NPL-ráta). A helyzet a szabad felhasználású jelzáloghiteleknél igazán drámai: háromból egy hitel bedőltnek tekinthető. Igaz, a statisztikákat kissé felfelé torzítja, hogy a harmadik negyedévben alig adtak el hitelt a követeléskezelőknek a bankok, ami a (devizahiteles és forinthiteles) elszámolásokkal magyarázható. A devizahiteles csomag egyébként várhatóan jelentősen csökkenti a nem fizetők tartozását is, aligha tesz azonban ismét fizetőképessé széles tömegeket.

Itt a forintosítás menetrendje - Ölre mennek a devizahitelesekért?

Díjmentesen végtörleszthetik a hitelüket a devizahitelesek a tavaszi forintosítás utáni 150 napban, ha nem lesznek elégedettek a frissen átszámolt törlesztőrészletükkel. A hitelkiváltás azonban sem a bankoknak, sem az ügyfeleknek nem lesz nagy üzlet: az elszámolások következtében eleve alacsonyabb lesz a hitelek jó részének a kamata (a minimum 3,1% lesz), mint a bankok által reálisan kínálható piaci kamatszint. Az automatikus forintosításról szóló törvényjavaslat tehát úgy lett megalkotva, hogy aligha lesz öldöklő verseny jövő nyáron a devizahitelesek széles tömegéért, a hitelközvetítőket pedig egy korlátozással ki is zárják mindebből.

Devizahitelek: megjött Rogánék jobbegyenese, íme a részletek

A bankok számára újabb nagy bevételkiesést okozó módosító javaslat jelent meg csütörtökön este a parlament honlapján. Ha elfogadják a keddi parlamenti szavazáson a fideszes indítványt, akkor

• a devizahitelesek döntő többségének tényleg nem nő a havi terhe a forintosítás miatt,
• a bankok kénytelenek lesznek beérni akár 1%-os kamatfelárral is az eddig tervezett 2%-os minimumszint helyett,
• az árfolyamgátasok törlesztőrészlete pedig a jelenlegi szinten maradhat a rögzítési időszak végéig, de a ki nem fizetett összeg ezentúl egy az egyben a tartozást növeli.

Devizahiteles sztori: elvesztetted a fonalat? Segítünk!

A hétfőn megjelent utolsó fontosabb törvényjavaslattal gyakorlatilag eldőlt a lakossági devizahitelek sorsa Magyarországon. Sokan lehetnek azonban, akik elvesztették a fonalat az elszámolás és a forintosítás útvesztőiben, nekik próbálunk kedveskedni az alábbi összefoglalóval. Ádámnál és Évánál kezdjük, de ígérjük, gyorsan haladunk.

Érik a botrány: veszélyben a nagy devizahiteles leszámolás

A nulláról kellene felépítenünk a lakossági üzletágat fél év alatt. Ez szinte teljes képtelenség, óriási káosz lehet belőle - nagyjából így foglalható össze a Portfolio által megkérdezett banki vezetők véleménye arról a temérdek teendőről, ami a következő hónapokban a bankokra vár. Jogszabályok hiányoznak, de még a meglévők végrehajtására sincs elég idejük egyes bankoknak. Vannak, akik a határidők kitolását, mások a tájékoztatási kötelezettség egyszerűsítését kérik a döntéshozóktól, vagy éppen mindkettőt. A nagy sietségben az ügyfelek is pórul járhatnak, pedig pont értük történik elvileg az egész.

Baljós terv a bankoknak: így nyesnék le a törlesztőket

Új kamatszabályozással akadályozná meg a kormány, hogy a forintosítás következtében visszaemelkedjen a devizahitelesek törlesztőrészlete arról a szintről, amelyre a februári elszámolások során (átlagosan mintegy 25%-kal) csökken majd. Sajtóértesülések szerint nem a devizahitelek eredeti kamatát, hanem eredeti kamatfelárát állítanák vissza. A bankszektor számára e kettő nagyjából ugyanazt jelentené: évi több tízmilliárdos bevételkiesést okozna számára mindkettő. A tűzzel játszanak a döntéshozók, hiszen a bankok már így is több mint (bruttó) 900 milliárd forintot buknak a tisztességtelennek minősített feltételek elszámolása miatt. Az alábbiakban azt is megnézzük, hogy alakulhat a tervek alapján a hitelek kamatszintje.

Megvan a forintosítási árfolyam - Mire készülhetnek a devizahitelesek?

Több mint egy év tragikomikus huzavonájának vetett véget vasárnap a családi délutánt megszakító bejelentés: a jelenlegi piaci árfolyam közvetlen közelében váltják át forintra a devizahiteleket. A devizahitelesek (akik a februári elszámolás után negyedével kisebb törlesztőrészletet fognak eleve fizetni) többsége valószínűleg most nem tudja olyan nagyra értékelni, amit mi igenis nagyra értékelünk: 2011 decembere óta nem látott, piacbarát megállapodás született a devizahitelesekről a bankok és a kormány között, és hamarosan lezárul a magyar lakossági devizahitelek egy évtizedig tartó, verejtékes és kínos korszaka. Vagy mégsem? A friss bejelentésekkel még nincs vége a történetnek.

Baljós MNB-bejelentések - Töröcskeiék adták, Töröcskeiék elveszik?

Valami nagyon nem stimmel a Töröcskei István érdekkörébe tartozó hitelintézetekkel. A Körmend és Vidéke Takarékszövetkezet csődjével év elején 23 milliárd forint úszott el, e hét keddjén felügyeleti biztosokat rendeltek a Széchenyi Bankhoz, csütörtökön pedig kiderült, hogy a Széchenyi Hitelszövetkezet a csőd szélén táncol. Emlékezetes: év elején még a Széchenyi Bank szerette volna megvenni a nála százszor nagyobb Raiffeisent. Pikáns adalék az is, hogy a betéteket garantáló, és most már csak 40 milliárd forintból gazdálkodni tudó Országos Betétbiztosítási Alap vagyonát éppen a Töröcskei István által vezetett Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) kezeli, nem is rosszul.