Bank

Európa legdrágább bankrendszere a magyar? - Megjött a csattanós banki válasz

Ellentmond a valóság az alacsony banki versenyről, a magas hitelfelárakról és az alacsony költséghatékonyságról szóló véleményeknek - állítja a Gazdaság és Pénzügy legutóbbi számában négy banki szerző. Az eszközarányosan 3% feletti nettó kamateredményről és működési költségről szóló EKB-, illetve MNB-adatokkal szemben a valós szám 2016-ban szerintük 2,5%, illetve 2,0% volt, összhangban a régiónkkal. A lakáshitelek tényleges kamatfelára is alacsonyabb lehet Magyarországon, mint a jegybanki számítások alapján gondoltuk.

Nem is a mi bankrendszerünk a legdrágább?

Tavaly több fórumon is azt állították az MNB szakértői, hogy hatékonysági szempontból a magyar bankrendszer sereghajtó Európában: nagyobb költségekkel működik, mint európai társai, és ezt a magas kamatfelárakkal (pontosabban kamateredménnyel) veri le ügyfelein. Az EKB 2015-ös, nemzetközi számvitel (IFRS) szerinti banki adataira alapuló ábrával világították meg kritikájukat. Az ábrán látható nagy piros pötty és "HU" felirat már a Portfolio tavaly júniusi kiegészítése: pontosító szándékú becslésünk szerint valójában nem 3,1%-3,2%, hanem 2,6% környékén volt a bankrendszer mindkét mutatója. Ezzel költség szempontból legalább a román, a kamateredmény szempontjából pedig a bolgár bankrendszert megelőztük, és utóbbi szempontból nem voltunk rosszabbak a cseh és a szlovák bankrendszernél sem.

Európa legdrágább bankrendszere a magyar? - Megjött a csattanós banki válasz
Becslésünkben két fő tétellel korrigáltuk az EKB számait:
  • kiszűrtük, hogy az OTP külföldi leánycégei is benne vannak a magyar bankrendszer IFRS szerinti számaiban, ugyanis ezek jóval magasabb költségszinttel és kamateredménnyel működnek,
  • figyelembe vettük, hogy a bankok egy része működési költségként számolja el IFRS szerint a tranzakciós illetéket, illetve a bankadót.
Lényegében ezzel a két fő korrekcióval él Szentpéteri Ádám, Becsei András, Dányi Zsolt és Bógyi Attila is a Gazdaság és Pénzügy folyóirat legfrissebb számában (igaz, a működési költségekből kiszűrt állami terhek az általunk leírtnál nagyobbak). Becsei András a Magyar Bankszövetség alelnöke, a cikk már csak ezért is üzenetértékű. Számításaikban a szerzők arra jutottak, hogy

amennyiben a magyarországi hitelintézetek EKB-s adatait korrigáljuk a külföldi leánybankok torzító, valamint az állami terhek exogén hatásával, akkor az így kapott 2,5%-os nettó kamatmarzs és a 2,0%-os eszközarányos működési költségráta összhangban van a többi régiós bankpiacon tapasztalható szintekkel. A kapott értékek ráadásul összecsengenek a magyar számviteli szabályok szerinti kimutatások alapján kalkulált adatokkal is.

A fenti számok alapján az EU átlagától még mindig elmarad a magyar bankszektor hatékonysága, de ennek számos érthető oka van, magyar sajátosság például a cikk szerint az, hogy
  • nálunk sokkal kisebb az egy tranzakcióra vagy hitelügyletre jutó összeg, mint Nyugat-Európában vagy a nálunk gazdagabb visegrádi országokban, márpedig a lakossági (és részben a vállalati) banküzem költségszintje az ügyletek, tranzakciók számától függ, és nem a méretétől,
  • 2010-től 2016-ig a hazai bankszektor hitelállománya 19%-kal, a lakáshitelek állománya 36%-kal csökkent, ami átmenetileg magasabb költségmutatókhoz és alacsonyabb eredményszinthez vezetett,
  • az alacsony jövedelmezőség ellenére jelentős erőfeszítéseket tett a bankszektor a digitalizáció érdekében, így például az internetbankot használók arányát tekintve a 2007-es 24.-ről 2015-re a 19. helyre zárkóztunk fel (az arány 11%-ról 34%-ra nőtt, az EU-ban ez 25% vs. 46% volt).

A fentiek alapján a szerzők szerint megfelelő a hitelintézeti rendszer hatékonysága, és nincs szükség arra például, hogy fiókbezárásokkal javítsák a szolgáltatási színvonalat és a hatékonyságot.

Nem is drágák a lakáshiteleink?

A lakáshitelek kamatfelárára vonatkozó véleményre is reagálnak a szerzők a cikkben. Fő megállapításuk, hogy

a tényleges hazai lakáshitelfelár 2016 végén 2,6-2,7%-ra, 2017 első 9 hónapjában pedig 2,2-2,5%-ra volt tehető. Ez a szint hasonló a régiós országok feláraihoz, ráadásul nem helytálló, hogy az indokolatlanul magas felárak elsősorban a rögzített kamatozású hitelekre jellemzőek.

Ez ellentétben áll az MNB kommunikációjával, a jegybank szakértői ugyanis rendszeresen a régiós országokénál jóval magasabb kamatfelárról beszélnek. A banki szerzők cikke alapján a különbség oka, hogy:
  • a kamatfelár számítása során fontos a megfelelő hozampontok figyelembe vétele, vagyis össze kell hangolni a kamatrögzítési periódust a referenciapontok megválasztásával (erre a lakáshitelezési statisztikák nem teljes kamatperiódus szerinti felbontása miatt nekünk a nyilvános adatok alapján nincs lehetőségünk), emellett az állampapírhozamokban is megjelenő likviditási prémiumot is figyelembe kell venni - ha e kettőt beszámítjuk, több mint 1 százalékponttal alacsonyabb átlagos lakáshitelfelárat kapunk,
  • az MNB által előírt 20%-os JMM teljesítésének kiszűrése további legalább 10 bázisponttal csökkentené a felárat,
  • nem igaz, hogy az előtörlesztés lehetősége a jelenlegi hozamszintek mellett nem jelent kockázatot a bankok számára (ezt is figyelembe veszi az alkalmazott kamatfelár),
  • az MNB-kamatstatisztika sajátossága, hogy az induló, feltételektől függő kamatkedvezményeket nem veszi figyelembe, pedig a ténylegesen fizetendő lakáshitelkamatok a szerzők becslése szerint legalább 0,5 százalékponttal alacsonyabbak,
  • a kamatfelár az említett, az EU-s átlagnál és a régiós átlagnál is jóval alacsonyabb hitelösszegek költséghatását is figyelembe kell, hogy vegye,
  • a magas hazai szabályozói költségek mellett, illetve miatt a ciklusokon átívelő kockázati költségráta Magyarországon legalább 1 százalékponttal magasabb, mint a többi régiós országban, és akár 1,5 százalékponttal magasabb, mint a nyugat-európai országokban; emellett a nem teljesítő hitelek aránya a régióban hazánkban a legmagasabb, ami a behajtás adminisztratív költségeivel is párosulva magasabb kockázati költséget (és így kamatfelárat) eredményezett.

A szerzők szerint játékelméletileg levezethetetlen, hogy például 77 pénzügyi intézmény 500 lakáshitelterméke esetén a bankok közötti verseny ne lenne Magyarországon intenzív. A felárak további csökkenése a mostani szintről már pénzügyi stabilitási szempontból is aggályos lenne, mivel 3% alatti felárak esetén a lakáshitelek jövedelmezősége negatívba fordulhat.

Holdblog

Szabó Dávid: Érik a kriptó iparág

Mintha a korábbiaknál jóval kisebb hype mellett lenne alakulóban a kriptománia újabb köre. Milyen gátak szakadtak át az elmúlt időszakban, hol tart a szabályozás, hogyan... The post Szabó Dá

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Két éve erre a pillanatra vár Oroszország, most úgy érhet célt, hogy a Nyugat csak nézi

Senior web fejlesztő

Senior web fejlesztő
Díjmentes előadás

Hogyan vágj bele a tőzsdei befektetésbe?

Mire kell figyelned? Melyek az első lépések? Mely tőzsdei termékeket célszerű mindenképpen ismerned?

Díjmentes előadás

Ami még az állampapírnál is jobb befektetés

Az állampapírok mellett számos más befektetési lehetőség érhető el a piacon azoknak, akik szélesebb portfóliót szeretnének építeni és hosszú távon növekedést elérni.

Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Infostart.hu

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Vállalati Energiamenedzsment 2024
2024. április 11.
Sustainable Tech 2024
2024. április 24.
Portfolio Agrofuture 2024
2024. május 23.
GEN Z Fest 2024
2024. május 9.
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Ez is érdekelhet
MBH 5