Mit tehet a kormány a devizahitelekkel az Alkotmánybíróság döntése után, és mit nem? Visszamenőleg is hatályos lehet-e egy ilyen döntés, illetve mekkora a bankok vesztenivalója? Mire vár még a kormány? Miért fogadta emelkedéssel az OTP árfolyama a bejelentést? Jogászokat kérdeztünk meg minderről. Válaszaik alapján a bankok nem lehetnek igazán nyugodtak.
Radikális változásokat hoz a március 15-én hatályba lépő Polgári Törvénykönyv az életünk számos területén. A cégvezetők például az eddiginél jóval nagyobb felelősséget viselnek majd hibás vezetői döntéseikért. Amiért eddig a társaságot vették elő, azért a jövőben (legalábbis részben) a cégvezetőt vonhatják felelősségre anyagi vagy egyéb, harmadik félnek okozott károkért is. Mindez beláthatatlan változásokat indíthat a hazai felelősségbiztosítások piacán - több biztosító is tárt ajtókkal várja már a hozzá forduló cégeket. Két biztosítótársaság szakértője és egy, a piacot jól ismerő ügyvéd mutatta be a Portfolio.hu-nak a földcsuszamlásszerű változások lényegét és várható hatásait.
A biztosítókkal is olyan kemény lesz az MNB, mint a bankokkal szemben? Mik a víziói a biztosítási piacon az új felügyeleti rendszerben? Mi vár a biztosítási közvetítőkre, az életbiztosításokra és lesz-e direkt kárrendezés a kötelező biztosításoknál? Többek között ezekre a kérdésekre válaszolt a Portfolio.hu-nak Nagy Koppány, akit néhány hónapja neveztek ki az MNB biztosítási piacért is felelős igazgatójává. Biztosítási Konferenciánkon Nagy Koppány is előadást tart. Jelentkezzen Ön is!
A nyugdíjbiztosítások friss adókedvezménye adhat igazi lökést idén a magyar biztosítási piacnak, és hozhat fordulatot a rendszeres díjas életbiztosításoknál. Pandurics Anett, a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) elnöke szerint a héten hatályba lépő új Ptk. pedig a felelősségbiztosítások piacát pezsdítheti fel. Az életbiztosítási piacon új TKM-szabályzatot állítottak össze a biztosítók, amely kis lépés az emberiség, de nagy lépés a szakma életében - mondja a szakember, aki szerint a biztosítók jó része egyetért a közvetítők új jutalékszabályozásával.
Ma már teljesen másképp képzelik el a jövőt a CIG Pannóniánál, mint amikor 2010-ben nagy tervekkel a tőzsdére léptek. A biztosító év elején kinevezett vezérigazgatója úgy véli, képesek lesznek megtartani a tavaly elért nyereségességet, és idővel osztalékot is fizethetnek, bár a közeljövőben a díjbevételek további esésére számíthatunk. Kádár Gabriella szavaiból érződik: az MLM-hálózatokra épülő kirobbanó növekedés helyett ma már inkább a jóval kisebb piaci rések betöltésében bíznak.
A hétvégén lesz öt hónapja, hogy elindult a Magyar Nemzeti Bank Növekedési Hitelprogramjának második szakasza, azon belül is az 500 milliárd forintos keretösszegű első rész. Bár számos feltétel lazább lett az első szakaszhoz képest, eddig jóval lanyhább a hitelezés a nyárihoz képest: mindössze 50 milliárd forint kelt el. A számaikat eláruló bankok közül a K&H és a Budapest Bank 10-10, az OTP 4 milliárd forintot helyezett ki eddig. A jegybank által év végéig meghatározott 2000 milliárd forintos keretösszegből a bankok várakozásai szerint 400-700 milliárd forint fogyhat csak el, ám még ettől is messze vagyunk. Mi áll a háttérben?
2013-ban összejött a magyar bankoknak, ami az előző két évben nem sikerült: nyereséges lett a szektor. A Portfolio.hu értesülései szerint azonban egyetlen magyarországi nagybanknál, nevezetesen az MKB Banknál történteknek köszönhető ez, ami nélkül veszteségben maradt volna az ágazat. A Magyar Nemzeti Bank hétfőn közzétett statisztikáiból sok minden más is kiderül: például, hogy a tranzakciós illeték jelentős részét nem tudták áthárítani a bankok, a jegybanki kamatcsökkentés pedig inkább jól, mint rosszul jött nekik.
Minden korábbinál súlyosabb üzleti érdeke a biztosítóknak, hogy a nyugdíjrendszer jövőjével kapcsolatban "riogassák" az embereket Magyarországon. Január 1-je óta ugyanis 20%-os adókedvezmény jár a nyugdíjcélú életbiztosításokhoz, ami kihagyhatatlan értékesítési érv a magyar biztosítóknak és az ügynököknek. Kétségtelen ugyanakkor, hogy nem lehet elég komolyan venni a nyugdíjhelyzet romlását, és más hosszú távú megtakarításokhoz hasonlóan e biztosításoknak is egyre nagyobb lesz a jelentőségük a nyugdíj-előtakarékosságban. Az alábbiakban 10 ábrán mutatjuk be, miért nem alaptalan az egyre hangosabb "riogatás".
42 milliárd forinttal többet költöttünk tavaly biztosításra, mint 2012-ben. Ennek köszönhetően a magyar biztosítók 5,5%-os díjbevétel-emelkedést értek el 2013-ban. Még mielőtt azonban fordulatot ünnepelnénk a hosszú ideje vergődő piacon, érdemes a számok mögé néznünk: a 42 milliárdos növekmény 99%-a az egyszeri díjas életbiztosítások növekedéséből származott. Ahol ezen kívül volt még növekedés, az szinte kizárólag egyetlen társaság vagyonbiztosításának köszönhető. Ami 2014-et illeti, a nyugdíjbiztosítások év elején bevezetett adókedvezménye hozhat idén előrelépést.
Történetének első nyereséges évét zárta a CIG Pannónia - derült ki az életbiztosító ma reggel 7 óra tájban közzétett gyorsjelentéséből. Egészségesnek azonban semmiképp sem mondható folyamatok zajlanak a társaságnál: az értékesítés akadozik, a negyedik negyedéves díjbevételek 42%-kal maradtak el az egy évvel korábbi alacsony bázistól.
Fontosabb részletek:
Még a jelzáloghitelesek "megmentésében" sem jutott dűlőre a kormány, máris az autóhitelesek megsegítésén gondolkodik. Lázár János bizonyos feltételek mellett lehetővé tenné, hogy az autósok devizatartozásának egy részét elengedjék. Ma 150 ezer lakossági ügyfél rendelkezik devizaalapú gépjármű-hitellel a hitelintézeteknél, együttes tartozásuk 210 milliárd forint, aminek 18%-a esett eddig jelentős késedelembe. Mivel azonban a gépjárműhitelek egy részét lízingcégek nyújtották, nagyjából 300-400 milliárd forintnyi devizahitel sorsa foroghat most kockán. Bár valószínűleg csak választási fogásról van szó, rossz az üzenet a pénzügyi szektor és az autópiac számára is. Az alábbiakban körüljárjuk a legfontosabb szempontokat.
A kevésbé hitelképes vállalkozások is könnyen forráshoz juthatnak, ha vevőkörük jó fizetőképességű. A faktoring egy olyan finanszírozási forma, amely erre kiváló lehetőséget ad, és a bank kockázatát is csökkenti - mondja az OTP tavaly indult Kereskedelmi Faktoring területének vezetője. Molnár Tamás szerint az OTP már 2015 végére a legnagyobb szereplővé válhat a tavaly 8,5%-os visszaesést elszenvedő hazai faktoringpiacon.
Soha nem látott ütemben nő az Eximbank hitelezési aktivitása, amely számításaik szerint idén 1,1%-kal járulhat hozzá a magyar gazdasági növekedéshez. Az állami tulajdonú bank tegnap 12 hazai hitelintézettel új refinanszírozási hitelprogramról kötött megállapodást. Az aláírás hátteréről, az Eximbank ambiciózus terveiről, a következő kötvénykibocsátásról és az export idei kilátásairól Nátrán Roland vezérigazgatót kérdeztük.
Jól jön a magyar bankoknak a gyenge forint, hiszen így nagyobb törlesztőrészletet szednek be - véli egy laikus. Dehogyis, hiszen egyre több ügyfél válik a magas árfolyam miatt fizetésképtelenné, ami veszteséget okoz nekik - mondja erre egy másik. Melyiküknek van igaza? Az elsőnek nincs, a másodiknak többé-kevésbé igen, de kétségtelenül mind a ketten fontos kérdést feszegetnek. Hogy valójában mekkora sokkhatást jelent a gyenge forint a magyar bankszektor számára, azt az alábbiakban próbáljuk megválaszolni. A bankok profitjára gyakorolt hatások rövid távon minimálisnak tűnnek (de pl. az állammal együtt az árfolyamgáton ők is buknak), likviditási feszültség pedig valószínűleg csak a swappiac befagyása esetén állna elő.
Bő fél évtizede tombol a válság a bankszektor mellett a magyar biztosítási piacon is. Visszaesett az értékesítés, új típusú biztosítások nyertek teret, miközben mások háttérbe szorultak. A biztosítók erősorrendje is több helyen megváltozott - az alábbiakban érdekes ábrákon mutatjuk be a szemmel látható változásokat, amelyek az elmúlt öt évben mentek végbe.
Mindössze 151 milliárd forintnyi lakáshitelt vett fel 2013-ban a magyar lakosság, ami 18%-a az öt évvel korábbi szintnek. A 2012-es mélyponthoz képest így is közel másfélszeresére növekedett a jelzáloghitelezés tavaly. A lakosság teljes banki hiteltartozása 2013 szilveszterén 6842 milliárd forinton állt, ez 5%-os csökkenést jelent egy év alatt. Ami a bankbetéteket illeti, az alacsony kamatszint miatt soha nem látott pénzkivonás történt a lekötött forintbetétekből: egy év alatt közel ötödével, 923 milliárd forinttal csökkent az összegük. A teljes lakossági betétállomány tizede tűnt el. Az alábbiakban az MNB pénteken közzétett lakossági hitel-betét adataiból csemegézünk, amelyek immár a 2013-as év egészét felölelik.
Soha nem tolongtak még annyian a Központi Hitelinformációs Rendszer (KHR) negatív adóslistáján, mint 2013 végén. Az adatokat kezelő BISZ Zrt. statisztikája szerint a 2012-es javulás után 1,7 millióra ugrott tavaly a fennálló mulasztások száma, ami két és félszerese az öt évvel korábbi szintnek. A romlásban biztosan szerepe van az utóbbi hónapok fizetési fegyelmet rontó devizahiteles kampányának is.
A problémás szerződések mellett 2012 óta azok a hitelek is szerepelnek a KHR-ben, amelyeket rendben törleszt az adós, így összesen csaknem 4,9 millió ügyfelet tartanak nyilván a rendszerben. A hitelszerződéssel rendelkező vállalkozások száma pedig 155 ezer.
Új reménycsillag tűnt fel év elején a magyar biztosítók és a jövőbeni nyugdíjasok borús egén. Január 1-jétől ugyanis ismét jár adókedvezmény az életbiztosítások egy részéhez, mégpedig a nyugdíjcélúakhoz. A befizetett biztosítási díj 20%-ára rúgó éves kedvezményt nem az ügyfél pénztárcáját, hanem a biztosítónál lévő megtakarítását, vagyis későbbi, nyugdíjas jövedelmét gyarapítja hozammal növelten. A Portfolio.hu által megkérdezett biztosítók mindegyike nagy fantáziát lát az új lehetőségben, hiszen ezzel a meglévő nyugdíjcélú megtakarítási lehetőségekkel (NYESZ, önkéntes pénztár) megegyező elbírálás alá esik az életbiztosítás. A biztosítók többsége előállt már saját termékével is.
Az MNB csütörtöki bejelentése alapján lényegében a Soltvadkert és Vidéke másfél évvel ezelőtti sorsára jutott a Körmend és Vidéke Takarékszövetkezet, amely a takarékok döntő többségével ellentétben nem lépett be az új szövetkezeti integrációba. A lakossági és vállalati betéteseket 100 ezer eurós összegig 20 munkanapon belül kártalaníthatja az ország betéteseinek pénzét védő és a bankok befizetéseiből működő Országos Betétbiztosítási Alap (OBA). Egy évvel ezelőtti adatok alapján nagyjából 20 milliárd forint körül lehet a kártalanítási összeg, bár az adatok összesítését még most végzi az OBA.
Nem tévedés: az elmúlt fél évtizedben 45%-kal csökkent a magyar háztartások devizahitel-tartozása. Igaz, rögtön hozzá kell tennünk: nem forintban, hanem devizában számítva. Aki ugyanis milliós nagyságrendű devizahitelt vett fel, annak a forintban számított tartozása nagy valószínűséggel most is magasabb, mint a folyósításkor kapott összeg. Ha fokozatosan is, most már forintban is apad azonban a háztartások devizahitel-tartozása, így a devizahiteles probléma (legalábbis a fizetőképes ügyfelek esetében) idővel egyre kevésbé igényel drasztikus kormányzati beavatkozást.
A társaságok KKV besorolásának (mikrovállalkozás, kisvállalkozás vagy középvállalkozás) helyes meghatározása... 
A Babaváró kölcsön maximális összegét 10 millióról 11 millió forintra emelték 2024-ben. De mekkora pénzügyi...
A következő órákban a manipulálhatatlan programkód negyedszerre is végrehajtja a Bitcoin négyévente esedékes felezését.... 
Csökkenő jegybanki alapkamat… növekvő banki hitelkamatok… most akkor ez hogy is van? Többször írtam már...
Havonta ránézek egyszer azokra a papírokra, amikből előbb vagy utóbb venni szeretnék. Általában a hetes chartokat...
A recesszió veszélye idén is meghatározó lehet majd a globális tőkepiacok alakulására, ezért a befektetőknek ajánlott...
Mire készül az EU?
Közvetlenül lehet őket Brüsszelben megpályázni.
Három tényező is befolyásolja, hogy átlépi-e a lélektani határt az euróval szemben a magyar fizetőeszköz.
