Júliustól 15-20%-os gázáremelés? (2.)
Júliustól 15-20 százalékos gázáremelésre tarthatnak igényt a hazai egyetemes gázszolgáltatók, értesült a Népszabadság. A drágulás főként a forint dollárral szembeni gyengülése miatt következhet be.
Júliustól 15-20 százalékos gázáremelésre tarthatnak igényt a hazai egyetemes gázszolgáltatók, értesült a Népszabadság. A drágulás főként a forint dollárral szembeni gyengülése miatt következhet be.
Az Energia Hivatal a mai napon megjelentette KÁT-hosszabbítások ügyében hozott végleges határozatait. A tavaly év végi törvénymódosítás hatására 2011-15 között 27.7 mrd forint plusz kifizetésben részesülhetnek a kapcsoltan termelő erőművek, azokon belül is főként a kisebb gázmotoros egységek, derül ki a MEH elemzésből.
Az elmúlt hetek történéseit figyelve, valamint a Fidesz egyes nyilatkozatait hallgatva könnyen arra a megállapításra juthatunk, hogy az új kormányerő, akár csak a korábbiak, totális hatalomra kíván törni, az új érának megfelelő embereket szeretne látni az amúgy függetlennek kikiáltott állami szervek élén, stratégiailag fontos vállalatok vezetésében. Nemrég cikkek jelentek meg a sajtóban a Magyar Energia Hivatal vezetésének várható menesztésével összefüggésben is, bár a Fidesz hivatalosan még nem tett ilyen irányú lépéseket. A MEH vezetésének elmozdítása nem könnyű feladat, előreláthatóan csak törvénymódosítással valósítható meg, bár a Fidesz választási programjában az ehhez hasonló eljárások kritikája olvasható.
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete ma közzétett határozatában intézkedés alkalmazása nélkül lezárta a MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. törzsrészvényeivel kapcsolatos tevékenységek vizsgálata tárgyában lefolytatott piacfelügyeleti eljárását.
Megkezdődtek a Nabucco gázvezeték-projekt beszerzési fázisának előkészületei. Az előzetes minősítési szakaszban vizsgált eszközcsomag értéke eléri a 3.5 mrd eurót. E szakasz lezárást követően indulhat majd a tender. A Nabucco társaság ismét megerősítette a vezetéképítés kezdésének dátumát: 2011 vége.
A Magyar Energia Hivatal idén is elvégezte a villamos energia egyetemes szolgáltatók 2009. évi árrésvizsgálatát, amelynek eredményeképpen közel 1 mrd-os túlfizetést állapítottak meg. Ezt az összeget az idei tarifákban, azok csökkentésén keresztül kapják majd vissza a fogyasztók. Mint ismeretes, tavaly nagy botrányt okozott, hogy az akkori vizsgálatkor felderített többletet egy kormánydöntés eredményeként nem a fogyasztók kapták meg (vissza), hanem a krízisalapba kellett befizetnie az egyetemes szolgáltatóknak.
Új gázmegállapodást kötött egymással Oroszország és Ukrajna, amelynek értelmében új árazási struktúra alapján kapja majd az orosz gázt Ukrajna - számol be a Ria Novosti.
Az energiaipari szakértők kivétel nélkül egyetértenek abban, hogy a közműszolgáltatások jövője az okos mérőkben (és az áram esetében) az intelligens hálózatokban rejlik. Ezen eszközök, illetve rendszerek a kulcsai a megújuló energiák terjedésének, a jobb minőségű és költséghatékonyabb szolgáltatásoknak, az energiával való spórolásnak. Nem mellékesen, a differenciált, személyre szabott szolgáltatások/termékek kialakulása is az okos mérők elterjedésén alapul. Olaszországban például már a lakosság jelentős része okos mérőt használ, ami által minden hónapban csak a tényleges fogyasztás után érkezik a számla, míg a szolgáltató hatalmas költségeket takarít meg az áramlopások egyszerűbb felderítésével. Hazánkban éppen jelenleg készül egy tanulmány az okos mérők bevezetésének feltételeiről, bár vannak, akik úgy vélik, hogy ezen eszközök széleskörű alkalmazásának támogatása helyett - jelen pillanatban - hasznosabb intézkedéseket is végre lehetne hajtani a hazai energiapiacon.
A szocialista képviselők az energiahivatal elnökét hibáztatják a gázáremelés mértéke miatt. Matos Zoltán szerint azonban mindenki tudott az emelésről, aki ismerte az árszámítási képletet. A fideszes képviselők szerint mindez csupán politikai színjáték - tudósít az InfoRadio az Országgyűlés gazdasági bizottságának üléséről.
Hosszas várakozás után az Energia Hivatal a mai napon nyilvánosságra hozta az áprilisi gázáremelkedés mértékét. A korábban kiszivárgott információkhoz képest nincs számottevő eltérés, átlagosan 10,1%-kal növekednek az egyetemes fogyasztói gázárak. Tekintettel a választásokra, igencsak zötyögősre sikeredett az áprilisi gázár rendezésének kérdése, amit mi sem példáz jobban, hogy az elmúlt 10 napban kétszer is változtatták a gázárakat befolyásoló rendeleteket.
Az MSZP elnöke sajtótájékoztatóján kérdésre válaszolva úgy fogalmazott: "elképedve hallotta", hogy az energiaszolgáltatók ajánlattétele előtt az energiahivatal vezetője arról beszélt, mekkora áremelésre lehet szükség. Véleménye szerint - bár nem feltételez rossz szándékot - ez burkolt javaslat az áremelés mértékre.
Ezt követően Podolák György MSZP-s képviselő hivatalosan kereste meg Bajnai Gordon miniszterelnököt a Magyar Energia Hivatal elnökének felmentése ügyében - tudósít az MTI.
Sokat hallani arról, hogy hazánk egyes megújuló források tekintetében milyen kitűnő adottságokkal rendelkezik, ellenben mégsem látni, hogy gombamód szaporodnának az ezeket hasznosítani kívánó vállalkozások, projektek, miközben a világ/Európa "boldogabbik részén" a gazdaság helyreállítása végett egyre nagyobb pénzeket ölnek a különböző zöld technológiák fejlesztésébe és telepítésbe. Nem utolsó sorban azért is, hogy csökkentsék energiaimport-függőségüket. Nálunk nem igazán ez a helyzet, például az áramárakba beépített támogatások jelentős része az ún. kapcsoltan termelő erőművekhez kerül, amelyek jellemzően földgázt égetnek. Amennyiben figyelembe vesszük a hazai politika eddig munkáját a területen, akkor sok jóra a továbbiakban sem számíthatunk, bár van egy halvány reménysugár, ami kis bizakodásra adhat okot.
Remek évet zárt a Magyar Villamos Művek (MVM) 2009-ben, azonban 2010 a gazdasági válság okozta - főként ipari -fogyasztáscsökkenés miatt egyértelműen gyengébb lesz. Ettől függetlenül az előzetes terveknek megfelelően rendben elindulhatnak az új mátrai lignitblokk létesítésének előkészületei, miközben zajlanak a paksi bővítéssel kapcsolatos munkálatok is. Jelenleg két darab ezer megawatt körüli reaktor tűnik a legvalószínűbb megoldásnak, vagyis a franciák kiesni látszanak a beruházás reaktorszállítási részéből. A Vértesi Erőmű sorsáról nyáron ismét tárgyalások lesznek az MVM és a kormányzat között, de úgy tűnik, hogy az erőműhöz tartozó bánya bezárását - gazdasági okokból - már nem lehet sokáig halogatni. Idén elindul a HUPX (magyar áramtőzsde), és az MVM részesedést szerezhet az E.ON három hazai áramszolgáltatójában is. A Portfolio.hu Mártha Imrével, a MVM vezérigazgatójával beszélgetett:
Szokatlan egyetértésben, ritkán látott többséggel ment át múlt hét hétfőn az energetikai törvényeket módosító csomag az Országgyűlésen. A javaslatokat MSZP-s és Fideszes képviselők közösen nyújtották be, így három hét alatt már a szavazásra is sor kerülhetett. A Magyar Energia Hivatal (MEH) kb. féléve dolgozik a kötelező átvételi rendszerben termelők felülvizsgálatán, amelynek következményeként a MEH nemrég olyan bejelentést tett, ami szerint a kis kapcsoltan termelő erőművek közel fele kiesne a támogatással járó kötelező átvételi (KÁT) körből. A lobbi résen volt, és lépett. Ha nem megy másképpen, akkor törvényt ír, vagy legalábbis módosít. Aki eddig azt hitte, hogy rendeződni látszanak a KÁT-rendszer problémái, az most jól nyissa ki a szemét. Sok milliárd forintról lehet szó, és mindezt a "távhőfogyasztók érdekében" szöveg mögött kérik el.
Mint arról valószínűleg mindenki tud, (vagy aki nem, azzal most sajnálattal közöljük), hogy november elsejétől ismét drágult hazánkban az áram, amelynek hátterében gyakran szóba kerül egy bizonyos KÁT-rendszer (ez még a jobbik eset), vagy csak egyszerűen a "zöldáramot" emlegetik. A támogatási rendszer alapvető célja a megújuló bázisú, illetve a kapcsolt (áramot és hőt egyszerre termelő) erőművek piacképessé tétele, amelynek hatására csökkenthető hazánk primerenergia-felhasználása, illetve teljesíthetők a Kiotói Jegyzőkönyvben, valamint az Unió felé tett klímavédelmi vállalások. A kezdetekkor szempontként jelent meg a kiöregedő, jellemzően alacsony hatásfokú erőművek kiváltásának elősegítése is, korszerű, magasabb hatásfokú egységekkel. A rendszer alapvetően jól működött, de mostanra már túlnőtt magán, és indokolt lenne a mihamarabbi felülvizsgálat, véli az energetikai szakemberek egy csoportja.
A magyar energiaárak magasak, legalábbis ezt gondoljuk mi. Ha megvizsgáljuk a régió többi országát, és koncentrálunk a hasonló fejlettségű államokra, akkor már inkább örülnünk kéne, hogy "csak" ennyit kell fizetünk. A szlovák és cseh lakosság jelentősen többet fizet mind az áramért, mind a gázért, míg a lengyel tarifák nagyjából együtt mozognak a hazai díjszabásokkal. A számlák befizetésére a románoknál kell a legkisebb összeget félre tenni, igaz, ott az átlagbérek is alacsonyabbak.
A magyar áramtermelés komoly gondokkal nézhet szembe a jövőben, hisz több régen épült erőművet kell majd kivonni a termelésből az elkövetkező 15 évben. A 90-es évek óta majdhogynem csak gázzal fűtött erőművek épültek, így az áramtermelés forráshasználatában mára már abszolút domináns szerepet tölt be a földgáz, ami igen komoly biztonságpolitikai kockázattal jár Magyarországra nézve. Különösen nagy arányban telepítettek kis teljesítményű gázmotoros, illetve gázturbinás erőműveket, amelyek kapcsolt hő- és villamosenergia-termelésük esetén hasonló támogatásban részesültek (és részesülnek), mint az alapvetően környezetbarát módon, megújuló erőforrásokat hasznosító egységek. Érdemes lenne csökkenteni a gázkitettségünket, amire jó lehetőség lenne a zöldenergia előretörése, de ennek feltételei a jelen gazdasági és energiapolitikai környezetben nem adottak, így a várakozások szerint a jövő hazai áramtermelését is a földgáz fogja uralni, egy átmeneti nukleáris expanzió, és új szénerőművek telepítése mellett.
A magyar földgázszállító rendszer műszaki színvonalát tekintve a világ élvonalába tartozik, ezt igazolja az idei gázkrízis sikeres kezelése is, mondta el Dr. Zsuga János, az FGSZ Földgázszállító Zrt. vezérigazgatója a Portfolio.hu kérdéseire válaszolva. A hazai rendszerirányító szerepét is betöltő társaság vezetője beszélt a nemrég megvalósult beregdaróci import kapacitásbővítésről, a fővárost körülölelő gázvezeték-gyűrű befejezéséről, valamint a jövőben létrehozni kívánt interkonektorokról is. Dr. Zsuga János szerint egy újabb ukrán-orosz gázválság esetén hasonló események játszódhatnak le Magyarországon, mint idén januárban, azzal a nagy különbséggel, hogy a most épülő stratégiai tároló egy lényegesen magasabb ellátásbiztonsági szintet fog nyújtani hazánknak.
Az amerikai és európai gázpiac történelmi okokból eredően eltérő karakterisztikát mutat. Mint mindenben, az amerikaiak imádnak piaci, tőzsdei alapon kereskedni, míg Európa - konzervatívabb politikát követve - inkább a nagyobb energiabiztonságra törekszik és hosszú távú (kétoldalú) szerződéseket köt beszállítóival. Brüsszel kb. tíz évvel ezelőtt indított harcot a gázipari társaságok hegemóniájának megtöréséért, hogy szabad piaci feltételeket teremtsen Európában is. A cél egy átlátható, transzparensen működő rendszer létrehozása, amely a gázt nem az olaj helyettesítőjeként kezeli, és amely versenyre készteti a piaci szereplőket értünk, a fogyasztókért. Valami olyasmi, mint ami Amerikában működik, de mégis európai. Miért van erre szükség? Mit tud az amerikai piac? És mi a helyzet Európában?
A magyar parlament egy márciusi döntésében engedélyezte a Paksi erőmű bővítését, így a hazai áramtermelésben tovább erősödhet az atomenergia szerepe. A nukleáris baleseteket követő elutasításból az elmúlt években egyre több állam fordult ismét az atomenergetika felé, így lehetséges, hogy a közeljövőben egy újabb atomkor köszönhet ránk. Egyre több ország gondolja úgy a világban, hogy energiaügyi problémáira az atomenergia lenne a megfelelő válasz, az Egyesült Államokban például hasonló kiváltságokat készülnek nyújtani az iparágnak, mint a megújuló energiáknak. Európa országai közül több, korábban elutasító állam tervezi reaktorok telepítését. Olaszország áramellátásának egynegyedét szeretné közép távon nukleáris alapon megtermelni, míg a svéd kormány is kénytelen volt elhagyni korábbi leépítési politikáját. Szűkebb régiónkban is többen gondolkoznak további reaktorok telepítésén, Csehországban például már ki is írták a pályázatot két blokk beszerzésére. Magyarországnak ezért minél gyorsabban kéne cselekednie, mert a beszállítók szűkös gyártókapacitásai miatt akár még várólistára is kerülhetünk, persze csak ha valóban szeretnénk atomenergiával előállított áramot. Miért ez a nagy lelkesedés? Nem szélerőművekre meg napelemekre kéne költenünk a pénzt? Amikor a világ a zöldenergián keresztül akar kitámolyogni a válságból, miért kell nekünk atomenergia, hova ez a nukleáris téboly a Földön?
A társasági adóról szóló törvény 2023. december 31-től hatályos rendelkezései bevezették a kutatás-fejlesztési... 
Új világ van ahhoz képest, mint amit megszoktunk, nem fogunk visszatérni az alacsony kamatok korába – hangsúlyozta... 
A 2024 márciusában kötött lakáshitel szerződések összértéke 97,8 milliárd forint volt, a szabad felhasználású...
Írtam nemrég, hogy kijött az új prémium csomag a Raiffeisentől és hát sokkal rosszabb lett. Nem csak az elvárt bejövő...
Mindegy, hogy tarka párologtató medencékkel tesszük tele a sivatagokat vagy a Föld mélyére megyünk a lítiumért....
Igazán szomorú eredmény, hogy a megkérdezettek bő 80 százaléka egyáltalán nem szándékszik hazatérni vagy nagyon...
Megjelent a Portfolio Checklist hétfői adása.
Az MHC Mobility hazai vezetőjével beszélgettünk.
Miközben a régióban és Európában újult erővel telepítenek napelemes rendszereket, a magyar bővülés 2026-tal egyelőre véget érhet.
