Ki enged kinek? A piac vagy az MNB?
Az év végi MNB-kamatlábra vonatkozó elemzői konszenzus és a piaci árazások közötti hatalmas különbségére találtunk egy szemléletes ábrát a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által közzétett friss, márciusi ábrakészletben.
Az év végi MNB-kamatlábra vonatkozó elemzői konszenzus és a piaci árazások közötti hatalmas különbségére találtunk egy szemléletes ábrát a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által közzétett friss, márciusi ábrakészletben.
Miközben a globális befektetői klíma kiemelten figyelt mérőszámai továbbra is fokozott óvatosságot, kockázatkerülést jeleznek, a szabad lebegésben "lubickoló" forint sokak számára meglepően erős szinten, kéthónapos csúcsa közelében, 256 körül mozog az euróval szemben. Annak tükrében, hogy a fejlett piacokon is történnek igen meglepő reakciók az utóbbi napokban (pl. a komoly európai hitelpiaci problémák ellenére szinte szárnyaltak a bankok részvényárfolyamai), mi sem csodálkozhatnánk a forint erején. Mégis érdemes elgondolkodni azon, hogy milyen tényezők járulhatnak hozzá a forint viszonylagos erősségéhez.
Nem indokolják a piaci fejlemények, hogy az Államadósság Kezelő Központ jelentősen módosítson a decemberben közzétett 2008. évi bruttó és nettó állampapír kibocsátási mértékeken - mondta el a Portfolio.hu-nak adott interjúban Borbély László András. Az intézmény vezérigazgató-helyettese kijelentette: az elmúlt hetekben jelentősen emelkedett magyar hozamszint önmagában nem indokolja azt, hogy az év egészét tekintve a forintalapú kibocsátás rovására a devizaalapú kibocsátás mértékét növeljék a tervekhez képest. Arra azonban számítani lehet, hogy a kötvényaukciókon bevont források aránya átmenetileg a hosszabbak felől a rövidebb futamidők felé tolódik el.
Borbély kifejtette, hogy az elmúlt év második félévében kedvezőtlenné váló nemzetközi hitelpiaci környezetben az eredetileg tervezettől némileg elmaradó módon teljesült a devizaforrás bevonás, amelyre azonban az előirányzatnál kisebb finanszírozási igény miatt nem is lett volna feltétlenül szükség. Az elmaradt deviza kibocsátás egy részét szeretnék majd idén bevonni, de egyelőre kivárnak ezzel, mert jelentős a bizonytalanság a befektetők körében a (régiós) kockázatok árazása terén. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgató-helyettese az elmúlt hetek aukciós tapasztalatai alapján hangsúlyozta, hogy a bizonytalanabb nemzetközi befektetői hangulatban sincsenek állampapír értékesítési gondjaik. Arra számít: a befektetők idővel hozzászoknak majd ahhoz, hogy a számszerint kevesebb állampapír-aukción a korábban jellemzőnél magasabb összegeket kínálnak fel értékesítésre.
A Fed múlt keddi agresszív kamatvágása és az intenzív monetáris enyhítési sorozat várható folytatása az eddig gondolttól lényegesen eltérő amerikai kamatpálya-alakulást vetít előre. Ez azt is jelentheti, hogy a dollár válhat a világ második legnépszerűbb devizájává, amelyben hitelt vesznek fel a piaci szereplők és a pénzt szerte a világban jóval magasabb kamatlábak mellett fektetik be. Ez a kilátás komoly leértékelődési nyomást fejthet ki a dollárra az általunk kitüntetett figyelemmel követett dollár/euro relációban, így szertefoszolhatnak azon, egészen a múlt hétig domináns piaci várakozások, hogy a zöldhasú idén fokozatosan visszaszerezheti erejét. Új csúcsok elé néz a forint a dollárral szemben?
Valószínűleg nagyon nehéz lesz visszaszereznie politikai népszerűségét a jelenlegi kormánynak, a megszorító intézkedéseknek tehát politikai következményei is lehetnek - fejtette ki véleményét a Portfolio.hu-nak Dr. Daniel Thorniley. Az Economist Group első elnök-helyettese és az Economist Intelligence Unit (EIU), a világ legnagyobb nem befektetési banki hátterű elemző cége vezetője szerint a következő másfél év közvélemény-kutatási adatai döntik majd el, hogy megtarthatja-e miniszterelnöki székét Gyurcsány Ferenc. Abban azonban már most is biztos, hogy a nemzetközi intézmények, illetve a befektetők rendkívüli figyelemmel követik majd, hogy a kormány ismét lazításba kezd-e a választások előtt. Thorniley úgy gondolja: nem könnyű választ adni arra a kérdésre sem, mi lesz a kormány által várt gazdasági növekedés motorja Magyarországon.
Még a legpesszimistábbakra is rácáfolhatott a dollár elmúlt hetekben bekövetkezett igen intenzív leértékelődési hulláma, amelynek nyomán a hat legfontosabb külkereskedelmi partner fizetőeszközéből képzett kosárral szemben történelmi mélypontra süllyedt. A dollárra még hónapokig rájárhat a rúd és egyesek szerint az euró jegyzése fél éves időtávon a lélektanilag fontos 1.50-es szint fölé emelkedhet - mutat rá egy tegnap megjelent széleskörű devizapiaci felmérés. Ebben a választ adók mintegy egyötödös esélyt adtak annak, hogy egy, vagy több nagy központi bank az euró száguldásának, illetve a dollár hanyatlásának megállítására (összehangolt) devizapiaci beavatkozást hajhat végre.
Miközben az euróval és a dollárral szemben bő egy hónapos csúcsra jutott a forint tegnapra, aközben az utóbbi fizetőeszközzel szemben ez a tíz és fél éves rekord megközelítését is jelenti. Emiatt érdemes elgondolkodni azon, hogy jövőbeli utazási kiadásaink, vagy spekulációs célok miatt jó alkalom-e most átváltani forintunkat dollárra, bízva a zöldhasú visszaerősödésében, vagy inkább várjunk még ezzel.
Míg augusztus elején az inflációt nevezte a legfőbb aggodalomnak az amerikai gazdasággal kapcsolatban az ország jegybankja (Fed), illetve "beharangozta" a szeptemberi következő kamatemelést az Európai Központi Bank (EKB), addig alig néhány nap elteltével túlságosan nagyot változtak ahhoz a globális pénzügyi kondíciók, hogy az figyelmen kívül lenne hagyható monetáris politikájukban. A befektetők kamatpályára vonatkozó várakozásai rövid idő alatt gyökeresen változtak, főként az Egyesült Államok tekintetében. A kialakult helyzetről, a szükségesnek tartott jegybanki teendőkről éles viták folynak pénzügyi körökben. Abban azonban lényegében egyetértés mutatkozik, hogy kutyaszorítóba került a két kiemelten fontos intézmény. A téma közvetetten természetesen a magyar kamatpályát is érinti.
Négy hónapos mélypontra csökkent a globális kockázatvállalási hajlandóság, emellett egy hónapos csúcsra emelkedett a fejlett részvénypiacokon az árfolyamok jövőbeli alakulásával kapcsolatos bizonytalanság, a forint mégis hetek óta erős szinten ragadt az euróval szemben. Korábban az említett mutatók ilyen mozgásai a forint/euró árfolyamban is éreztették hatásukat (forintgyengülés). Joggal merülhet fel a kérdés, hogy mi állhat a magyar fizetőeszköz meglepőnek is mondható stabilitása, ereje mögött, illetve ilyen háttérfolyamatok mellett mire számíthatunk?
Bajban lehet az, aki a magyar költségvetési folyamatokat távolról figyelve próbálja felmérni, milyenek a kilátások 2007-re és 2008-ra. Az elmúlt időszak tapasztalai alapján akár biztosra lehetne venni a masszív hiánytúllövést. Legutóbb a Kopint-Tárki kutatóintézet is azt állította előrejelzésében, hogy az államháztartás működésébe egyszerűen kódolva van a kiadások elszaladása. Ugyanakkor a piac nyugodtan szemléli a Pénzügyminisztérium óvatos prognóziscsökkentéseit, a legjobb előrejelzőnek bizonyuló jegybank szintén fokozottan konzervatív költségvetési tervszámokat jelez, és az első három hónap adatai sem alakultak rosszul. A kormány ezen a héten elküldi féléves jelentését Brüsszelnek a konvergenciaprogramban vállalt feladatokban, célkitűzésekben elért eredeményekről. Jó lenne tehát tudni, hogy mi is a helyzet büdzséügyben? Utánanéztünk.
Az utóbbi években egyre gyakrabban fordult elő egy kifejezés különböző pénzügyi elemzésekben a likviditás, a kilátások mérlegelése kapcsán, mígnem oda jutottunk, hogy a múlt hét végén a világ pénzügyi csúcsvezetői is felhívták a piaci szereplők figyelmét az azzal kapcsolatos szerteágazó veszélyekre. Hasonló ügyleteken keresztül az orosz válság kirobbanása hatalmas hullámokat vetett a globális pénz- és tőkepiacokon. Van aki szerint már ijesztő méreteket öltött az adott tranzakciók globális volumene, van, aki szerint igencsak félrevezető egy kalap alatt kezelni minden ilyen jellegű ügyletet, és olyan is van, aki szerint nem érdemes a kérdést túlságosan felfújni.
Az ún. carry trade ügyletekről van szó. A témával tegnap pl. a Financial Times egy teljes oldalon keresztül foglalkozott, közvetetten utalva arra, hogy a tranzakciók tömeges lezárása akár a svájci frankban eladósodott magyar devizahiteleseknek is komolyabb problémát okozhat. Érdemes tehát kissé jobban szemügyre venni ezen tranzakciók hátterét, de rögtön jelezzük, hogy egyelőre számos kérdés nem tisztázott a világ vezető pénzügyi szereplői számára sem.
A december közepére kialakultnál kissé gyengébb (257 körüli) átlagos forintárfolyamra van kilátás 2007-ben, ami azonban közel 3%-kal erősebb, mint az idei érték (december közepéig kb. 264.5 forint/euró) - derül ki a portfolio.hu év végi felmérésében részt vett piaci szakértők válaszaiból. A felmérést a Reuters legutóbbi, decemberi elemzői polljának eredményeivel kiegészítve az is látszik, hogy a jövő évet a 255-ös szint körül zárhatja a forint az euróval szemben. A 19 választ adó szakértő 2007-ben összesen 100 bázispontos kamatcsökkentésre számít a jelenlegi 8.00%-os szinthez képest (válaszok mediánja alapján, név szerinti áttekintő táblázat a cikk végén). A piaci szempontból kitüntetett jelentőségű 10 éves állampapír-hozam a kamatcsökkentésekkel, illetve a külső és belső egyensúlyi kockázatok várható enyhülésével párhuzamosan a jelenlegi 6.7-6.8%-ról a jövő év végére 6.4% körülre süllyedhet. A konszenzusok megismerése után jogosan vetődik fel a kérdés, hogy mik befolyásolják a várakozásokat, milyen feltételezett gazdasági (és politikai) folyamatok húzódhatnak meg mögöttük. Az alábbiakban ezeket igyekszünk körbejárni.
A forint múlt heti erősödésével párhuzamosan egyre inkább elbizonytalanodott a piac azzal kapcsolatban, hogy szükség van-e ma újabb 25 bázispontos kamatemelésre (mellyel az irányadó ráta 8.25%-ra változna). Csütörtökön este Járai Zsigmond MNB-elnök úgy nyilatkozott, hogy bár a legutóbbi információk alapján lehetetlen teljesíteni a jegybank által releváns 2008-as 3%-os inflációs célt (azaz a várható infláció ezt a szintet lényegesen meghaladhatja), mégsem a kamatemelés az egyetlen alternatíva a Monetáris Tanács mai ülésén. Ez szokatlanul "puha" megnyilatkozás volt a jegybankelnök részéről, amely fokozhatta a kamatemelés elmaradásával kapcsolatos várakozások arányát. Véleményem szerint a mai döntés tétje egyértelműen a jegybanki hitelesség megtartása, melyet a Monetáris Tanács úgy érhet el, ha a kamatdöntés, illetve az ehhez kapcsolódó nyilatkozat, valamint a hátteret szolgáló Inflációs jelentés összhangban lesznek.
Az állam elhitette a lakossággal, hogy van a kockázatmentes hozamnál is sokkal jobb hozam. Mi a HOLD-nál viszont azon... 
A Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv (RRF) keretében támogatott projektek számára az ellenőrzések elkerülhetetlenek.... 
Most volt egy ügyfél, aki egy cégtől vagyonkezelést akart kérni egy úgymond befektetési cégtől, aki sokat reklámozza...
2025. március 1-jétől jelentős változások léptek életbe az áfa levonási jog engedményezésében, amely érinti... 
HitelesAndrás - Keress, kövess, költözz! Az SZJA Mentesség: Mi Az, Amire Figyelniük Kell A Két vagy Több Gyermekes...
Egyelőre nem sikerül csökkenteni az amerikai költségvetési hiányt, hiába a kormányzati kiadáscsökkentés. Persze...
Sok panasz érkezett az új szervezetre.
Eölyüs Endrét, a Mastercard korábbi hazai vezérét kérdeztük.
A Checklist különkiadásában Madár István volt a vendégünk.
