Weinhardt Attila

2008. november 07. 07:32 | Weinhardt Attila

Ha netán csődbe menne a magyar állam ... - Végre a színfalak mögé láthatunk!

Hosszú évek nyomásgyakorlása után végre beleláthatnak a befektetők annak az úgynevezett nemfizetési hitelderivatívák piacának a szerkezetébe, amely óriási mérete és szabályozatlansága miatt gyakran, legutóbb két hete, komoly félelmeket okozott világszerte a befektetői körökben. A régóta várt adatok egyrészt segíthetik a tisztábban látást, másrészt számos meglepő eredményt is tartalmaznak.

Kiderült például, hogy ha szélsőséges esetben csődbe menne a magyar állam (amelynek lehetőségéről a napokban Gyurcsány Ferenc miniszterelnök is említést tett az IMF mentőcsomag hiányában), akkor az ilyen fejlemény ellen "biztosítást" vásárló befektetők mintegy 5 milliárd dolláros "kárkifizetéssel" számolhatnának. Így a magyar államkötvényekre épülő CDS-piac a 14. legnagyobb a világ országai között. Meglepő az is, hogy a globális bankok közül messze a legnagyobb nemfizetési hitelderivatíva piaca annak a Deutsche Banknak van, amely esetleges csődbe menetele egyáltalán nem szerepelt az újságok címlapján az elmúlt hónapokban.

2008. október 30. 15:00 | Weinhardt Attila

Nagyot fordult a világ! - Már nem az infláció a rémkép Amerikában

Néhány hónappal ezelőtt még az elszálló infláció és a gazdasági stagnálás/visszaesés kombinációjától (stagfláció) rettegtek az amerikai befektetők, mára azonban teljesen megváltozott a félelem összetétele. A recesszió egyre inkább nyilvánvalónak látszik, és a részben emiatt összeomló nyersanyagárak lényeges szerepet játszanak abban, hogy az új rémkép az infláció után a defláció az Egyesült Államokban, azaz a fogyasztói árak (akár trendszerű) csökkenése. Önmagában a fordulat (és sebessége) is aggodalomra ad okot, az pedig csak fokozza ezt, hogy az infláció kezelése (a gyakoribb előfordulás miatt) lényegesen kiforrottabb a világban, mint a defláció menedzselése. A japánoknak például már egy évtizede nem sikerült megtalálni az igazi gyógyszert. Ha az USA gyorsan meg is találja a megoldást, lehet, hogy néhány év múlva kiderül, egy újabb probléma magjait vetette el.

2008. augusztus 26. 15:55 | Weinhardt Attila

Egész pályás orosz letámadás - hova vezet mindez?

Hosszabb távú politikai és gazdasági következményei is lehetnek a hónap eleji orosz-grúz háborúnak és az azt követő, az elmúlt két napban felgyorsult eseményeknek. Egyesek már a hidegháborús emlékek megelevenedésétől tartanak. A nyugati hatalmak és Oroszország között a feszültség erőteljesen nő, de egyelőre inkább az orosz fél tesz demonstratív lépéseket. Ennek legfrissebb jele, hogy ma elismerte Oroszország a két szakadár grúz tagállam függetlenségét, illetve a NATO-val való együttműködés szinte teljes leállítását helyezte kilátásba.

Tegnap Oroszország a WTO-ba belépés értelmetlenségét vetette fel, ami a már másfél évtizede megkezdett felvételi folyamat visszafordítását jelentené. Az oroszok tehát látványos fordulatot mutatnak a külpolitikában és elképzelhető az is, hogy az "orosz kezek" a grúz szakadár területek után Moldova és Ukrajna felé nyúlnak.

2008. augusztus 11. 07:50 | Weinhardt Attila

Túl van a krízisen a magyar állampapírpiac - Interjú Réz Andrással (ÁKK)

"A nehezebb időszakon már túl vagyunk" a magánnyugdíjpénztári portfólióátalakítások miatt az állampapírpiacon - fejtette ki véleményét a Portfolio.hu-nak adott interjújában Réz András. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) Tervezési, elemzési és kockázatkezelési főosztályvezetője ugyanakkor nemcsak emiatt látja viszonylag kedvezően az év második felének piaci kilátásait. Meglátása szerint az első és második féléves finanszírozási tervek jelentős átalakítása, a mérséklődő államháztartási hiány alapján várhatóan "megfelelő lesz a kereslet az állampapírok iránt" az év hátralévő részében. Emiatt a tavaszi állampapírpiaci turbulencia után "stabilizálódást és javulást" vár", amely hozamcsökkenésben is tükröződhet majd. Amennyiben a helyzetet kedvezőnek ítéli meg az ÁKK, akkor számíthatunk még nemzetközi devizakötvény-kibocsátásra az idén, de ennek nagyságrendje az idén eddig bevont külföldi forráshoz képest lényegesen kisebb lehet.

Az interjút az elmúlt hetekben megindult állampapírpiaci hozamcsökkenés, illetve annak apropóján készítettük, hogy két hete tette közzé az ÁKK a módosított második negyedéves finanszírozási tervét. Ez többek között azt rögzíti, hogy milyen összegű, devizanemű és szerkezetű forrásbevonásra törekszik az adósságkezelő, illetve mi valósult meg a tervhez képest az első félévben. Minderről bővebben lásd:

2008. július 22. 07:53 | Weinhardt Attila

Küszöbön a dollár-korszak vége? - Rejtélyes vagyonok

Éppen 10 éve annak, hogy döntöttek az euro létrehozásáról. Ezt azzal "ünnepelte" a közös európai fizetőeszköz, hogy a múlt héten új történelmi csúcsra erősödött az egyébként már 5 éve trendszerűen hanyatló dollárral szemben. Az euro történelmi csúcsa ismét ráirányította a figyelmet arra a sokakat foglalkoztató kérdésre, hogy megőrizheti-e az elsődleges tartalékdeviza szerepét az amerikai fizetőeszköz, amely címet már több mint fél évszázada visel. Ha igen, akkor miért, ha viszont nem, akkor melyik deviza lehet a trónfosztó és mikor? Ezekre az izgalmas kérdésekre kereste közelmúltbeli elemzésében a választ a Morgan Stanley és a UBS befektetési bank, illetve az ING Investment Management.

Azt, hogy a jövő nagyon bizonytalan, az is mutatja, hogy a három intézmény három különböző forgatókönyvet vázolt a következő évtizedekre. Míg a Morgan Stanley szerint szinte megdönthetetlenek a dollár pozíciói (mely nemcsak a tartalékokon belül súllyal mérhető), addig az ING úgy véli, 2015-2030 között bekövetkezhet az euro hatalomátvétele. A UBS szerint viszont több régiós vezető tartalékdeviza kialakulása körvonalazódik a következő évtizedekben. Az, hogy hárman három féle forgatókönyvet vázoltak, már csak azért sem meglepő, mert a hosszú távú devizapiaci folyamatokat előrejelezni csaknem lehetetlen. Ráadásul van legalább egy óriási ismeretlen tényező: mintegy 2500 milliárd dollárnak megfelelő összeget úgy fektettek be a világ pénzügyi rendszerében, hogy azt sem tudjuk, mire szánják.

2008. június 06. 13:50 | Weinhardt Attila

Keresztbe tesz-e az MNB a költségvetésnek, ha kamatot emel?

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) kamatemelési sorozatai kapcsán rendszerint előtérbe kerül az a vád, hogy a monetáris szigor növeli az államadósságra kifizetett kamatterheket és így emeli az államháztartás kiadásait. A magyar jegybank március vége óta összesen 100 bázispontos kamatemelést hajtott végre a romló inflációs kilátásokra hivatkozva, és lehet, hogy még nincs vége a monetáris szigorítási sorozatnak. Aktuális tehát a téma, amelyet Simor András jegybankelnök is érintett e hét keddi parlamenti meghallgatásán. Miközben egyesek a jegybanki kamatemelések negatív költségvetési kihatásait hangsúlyozzák, addig az MNB szakértői által készített, a Portfolio.hu-nak eljuttatott számítások ennek ellenkezőjére világítanak rá. Leegyszerűsítve (igaz, a politikusokra nem mindig jellemző módon) középtávon gondolkodva "jót tesz" a költségvetésnek, ha szigorú a jegybank.

2008. május 13. 11:45 | Madár István, Weinhardt Attila

Megállhat a nyugdíjpénztárak állampapír-eladási hulláma - Interjú Kármán Andrással, az MNB igazgatójával

"Az állampapírpiac sérülékenysége a közeljövőben még fennmaradhat", a teljes konszolidáció pedig hosszabb időt vehet igénybe - fejtette ki álláspontját a magyar állampapírpiaci kilátásokról a Portfolio.hu-nak adott interjúban Kármán András. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Pénzügyi Elemzések terület igazgatója a jegybanki számítások alapján úgy látja, hogy a magánnyugdíjpénztáraknak már nem feltétlenül kell további állampapírokat eladniuk a választható portfoliós rendszerre való felkészülés miatt. Az igazgató elismeri, hogy a jelenlegi piaci helyzet nem a legjobb időzítés arra, hogy nagy, tőkeerős külföldi szereplőkkel bővítse az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) az elsődleges forgalmazók körét, de bízik abban, hogy a piaci stabilitás érdekében ennek szükségességét idővel minden szereplő felismeri. Kármán szerint a márciusi-áprilisi magyar állampapírpiaci turbulancia abból a szempontból jól jött, hogy rávilágított bizonyos szabályozási problémákra, hiányosságokra, és mivel ezek sokakban realizálódtak, így közelebb kerülhetünk a szükséges változtatásokhoz.

2008. április 03. 14:27 | Weinhardt Attila

Ki enged kinek? A piac vagy az MNB?

Az év végi MNB-kamatlábra vonatkozó elemzői konszenzus és a piaci árazások közötti hatalmas különbségére találtunk egy szemléletes ábrát a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által közzétett friss, márciusi ábrakészletben.

2008. március 27. 11:09 | Weinhardt Attila

Gyanúsan erős a forint! - Mi áll a háttérben?

Miközben a globális befektetői klíma kiemelten figyelt mérőszámai továbbra is fokozott óvatosságot, kockázatkerülést jeleznek, a szabad lebegésben "lubickoló" forint sokak számára meglepően erős szinten, kéthónapos csúcsa közelében, 256 körül mozog az euróval szemben. Annak tükrében, hogy a fejlett piacokon is történnek igen meglepő reakciók az utóbbi napokban (pl. a komoly európai hitelpiaci problémák ellenére szinte szárnyaltak a bankok részvényárfolyamai), mi sem csodálkozhatnánk a forint erején. Mégis érdemes elgondolkodni azon, hogy milyen tényezők járulhatnak hozzá a forint viszonylagos erősségéhez.

2008. február 18. 08:00 | Weinhardt Attila

"Visszafogjuk a hosszú kötvények aukciós értékesítését" (ÁKK-interjú)

Nem indokolják a piaci fejlemények, hogy az Államadósság Kezelő Központ jelentősen módosítson a decemberben közzétett 2008. évi bruttó és nettó állampapír kibocsátási mértékeken - mondta el a Portfolio.hu-nak adott interjúban Borbély László András. Az intézmény vezérigazgató-helyettese kijelentette: az elmúlt hetekben jelentősen emelkedett magyar hozamszint önmagában nem indokolja azt, hogy az év egészét tekintve a forintalapú kibocsátás rovására a devizaalapú kibocsátás mértékét növeljék a tervekhez képest. Arra azonban számítani lehet, hogy a kötvényaukciókon bevont források aránya átmenetileg a hosszabbak felől a rövidebb futamidők felé tolódik el.

Borbély kifejtette, hogy az elmúlt év második félévében kedvezőtlenné váló nemzetközi hitelpiaci környezetben az eredetileg tervezettől némileg elmaradó módon teljesült a devizaforrás bevonás, amelyre azonban az előirányzatnál kisebb finanszírozási igény miatt nem is lett volna feltétlenül szükség. Az elmaradt deviza kibocsátás egy részét szeretnék majd idén bevonni, de egyelőre kivárnak ezzel, mert jelentős a bizonytalanság a befektetők körében a (régiós) kockázatok árazása terén. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgató-helyettese az elmúlt hetek aukciós tapasztalatai alapján hangsúlyozta, hogy a bizonytalanabb nemzetközi befektetői hangulatban sincsenek állampapír értékesítési gondjaik. Arra számít: a befektetők idővel hozzászoknak majd ahhoz, hogy a számszerint kevesebb állampapír-aukción a korábban jellemzőnél magasabb összegeket kínálnak fel értékesítésre.

2008. január 28. 08:00 | Weinhardt Attila

Hiába várjuk a dollár feltámadását?

A Fed múlt keddi agresszív kamatvágása és az intenzív monetáris enyhítési sorozat várható folytatása az eddig gondolttól lényegesen eltérő amerikai kamatpálya-alakulást vetít előre. Ez azt is jelentheti, hogy a dollár válhat a világ második legnépszerűbb devizájává, amelyben hitelt vesznek fel a piaci szereplők és a pénzt szerte a világban jóval magasabb kamatlábak mellett fektetik be. Ez a kilátás komoly leértékelődési nyomást fejthet ki a dollárra az általunk kitüntetett figyelemmel követett dollár/euro relációban, így szertefoszolhatnak azon, egészen a múlt hétig domináns piaci várakozások, hogy a zöldhasú idén fokozatosan visszaszerezheti erejét. Új csúcsok elé néz a forint a dollárral szemben?

2007. november 30. 05:30 | Weinhardt Attila

Mikroszkóppal figyelik majd a magyar kormányt - Interjú az Economist Group elnök-helyettesével

Valószínűleg nagyon nehéz lesz visszaszereznie politikai népszerűségét a jelenlegi kormánynak, a megszorító intézkedéseknek tehát politikai következményei is lehetnek - fejtette ki véleményét a Portfolio.hu-nak Dr. Daniel Thorniley. Az Economist Group első elnök-helyettese és az Economist Intelligence Unit (EIU), a világ legnagyobb nem befektetési banki hátterű elemző cége vezetője szerint a következő másfél év közvélemény-kutatási adatai döntik majd el, hogy megtarthatja-e miniszterelnöki székét Gyurcsány Ferenc. Abban azonban már most is biztos, hogy a nemzetközi intézmények, illetve a befektetők rendkívüli figyelemmel követik majd, hogy a kormány ismét lazításba kezd-e a választások előtt. Thorniley úgy gondolja: nem könnyű választ adni arra a kérdésre sem, mi lesz a kormány által várt gazdasági növekedés motorja Magyarországon.

2007. november 08. 06:00 | Weinhardt Attila

Elképesztő dollár-zuhanás - Összefognak a világ legnagyobbjai a megmentésére?

Még a legpesszimistábbakra is rácáfolhatott a dollár elmúlt hetekben bekövetkezett igen intenzív leértékelődési hulláma, amelynek nyomán a hat legfontosabb külkereskedelmi partner fizetőeszközéből képzett kosárral szemben történelmi mélypontra süllyedt. A dollárra még hónapokig rájárhat a rúd és egyesek szerint az euró jegyzése fél éves időtávon a lélektanilag fontos 1.50-es szint fölé emelkedhet - mutat rá egy tegnap megjelent széleskörű devizapiaci felmérés. Ebben a választ adók mintegy egyötödös esélyt adtak annak, hogy egy, vagy több nagy központi bank az euró száguldásának, illetve a dollár hanyatlásának megállítására (összehangolt) devizapiaci beavatkozást hajhat végre.

2007. szeptember 20. 08:45 | Weinhardt Attila

Most érdemes dollárt venni forintunkért? - Gondoljunk csak bele!

Miközben az euróval és a dollárral szemben bő egy hónapos csúcsra jutott a forint tegnapra, aközben az utóbbi fizetőeszközzel szemben ez a tíz és fél éves rekord megközelítését is jelenti. Emiatt érdemes elgondolkodni azon, hogy jövőbeli utazási kiadásaink, vagy spekulációs célok miatt jó alkalom-e most átváltani forintunkat dollárra, bízva a zöldhasú visszaerősödésében, vagy inkább várjunk még ezzel.

2007. augusztus 24. 08:00 | Weinhardt Attila

Kutyaszorítóban a főbb jegybankok - hogyan oldják meg?

Míg augusztus elején az inflációt nevezte a legfőbb aggodalomnak az amerikai gazdasággal kapcsolatban az ország jegybankja (Fed), illetve "beharangozta" a szeptemberi következő kamatemelést az Európai Központi Bank (EKB), addig alig néhány nap elteltével túlságosan nagyot változtak ahhoz a globális pénzügyi kondíciók, hogy az figyelmen kívül lenne hagyható monetáris politikájukban. A befektetők kamatpályára vonatkozó várakozásai rövid idő alatt gyökeresen változtak, főként az Egyesült Államok tekintetében. A kialakult helyzetről, a szükségesnek tartott jegybanki teendőkről éles viták folynak pénzügyi körökben. Abban azonban lényegében egyetértés mutatkozik, hogy kutyaszorítóba került a két kiemelten fontos intézmény. A téma közvetetten természetesen a magyar kamatpályát is érinti.

2007. július 24. 12:41 | Weinhardt Attila

Furcsa mozgások a piacon - hogyan maradhatott erős a forint?

Négy hónapos mélypontra csökkent a globális kockázatvállalási hajlandóság, emellett egy hónapos csúcsra emelkedett a fejlett részvénypiacokon az árfolyamok jövőbeli alakulásával kapcsolatos bizonytalanság, a forint mégis hetek óta erős szinten ragadt az euróval szemben. Korábban az említett mutatók ilyen mozgásai a forint/euró árfolyamban is éreztették hatásukat (forintgyengülés). Joggal merülhet fel a kérdés, hogy mi állhat a magyar fizetőeszköz meglepőnek is mondható stabilitása, ereje mögött, illetve ilyen háttérfolyamatok mellett mire számíthatunk?

2007. április 24. 08:14 | Weinhardt Attila

Kódolt kudarc vagy üdítő fordulat: Mi a helyzet a magyar büdzsével?

Bajban lehet az, aki a magyar költségvetési folyamatokat távolról figyelve próbálja felmérni, milyenek a kilátások 2007-re és 2008-ra. Az elmúlt időszak tapasztalai alapján akár biztosra lehetne venni a masszív hiánytúllövést. Legutóbb a Kopint-Tárki kutatóintézet is azt állította előrejelzésében, hogy az államháztartás működésébe egyszerűen kódolva van a kiadások elszaladása. Ugyanakkor a piac nyugodtan szemléli a Pénzügyminisztérium óvatos prognóziscsökkentéseit, a legjobb előrejelzőnek bizonyuló jegybank szintén fokozottan konzervatív költségvetési tervszámokat jelez, és az első három hónap adatai sem alakultak rosszul. A kormány ezen a héten elküldi féléves jelentését Brüsszelnek a konvergenciaprogramban vállalt feladatokban, célkitűzésekben elért eredeményekről. Jó lenne tehát tudni, hogy mi is a helyzet büdzséügyben? Utánanéztünk.

2007. február 16. 08:50 | Weinhardt Attila

Hatalmasabb változások előtt állunk mint az orosz válság idején?

Az utóbbi években egyre gyakrabban fordult elő egy kifejezés különböző pénzügyi elemzésekben a likviditás, a kilátások mérlegelése kapcsán, mígnem oda jutottunk, hogy a múlt hét végén a világ pénzügyi csúcsvezetői is felhívták a piaci szereplők figyelmét az azzal kapcsolatos szerteágazó veszélyekre. Hasonló ügyleteken keresztül az orosz válság kirobbanása hatalmas hullámokat vetett a globális pénz- és tőkepiacokon. Van aki szerint már ijesztő méreteket öltött az adott tranzakciók globális volumene, van, aki szerint igencsak félrevezető egy kalap alatt kezelni minden ilyen jellegű ügyletet, és olyan is van, aki szerint nem érdemes a kérdést túlságosan felfújni.

Az ún. carry trade ügyletekről van szó. A témával tegnap pl. a Financial Times egy teljes oldalon keresztül foglalkozott, közvetetten utalva arra, hogy a tranzakciók tömeges lezárása akár a svájci frankban eladósodott magyar devizahiteleseknek is komolyabb problémát okozhat. Érdemes tehát kissé jobban szemügyre venni ezen tranzakciók hátterét, de rögtön jelezzük, hogy egyelőre számos kérdés nem tisztázott a világ vezető pénzügyi szereplői számára sem.

2006. december 20. 09:30 | Weinhardt Attila

Árfolyam-, kamat- és hozamkilátások 2007-re - négy főbb kockázat a magyar piacra

A december közepére kialakultnál kissé gyengébb (257 körüli) átlagos forintárfolyamra van kilátás 2007-ben, ami azonban közel 3%-kal erősebb, mint az idei érték (december közepéig kb. 264.5 forint/euró) - derül ki a portfolio.hu év végi felmérésében részt vett piaci szakértők válaszaiból. A felmérést a Reuters legutóbbi, decemberi elemzői polljának eredményeivel kiegészítve az is látszik, hogy a jövő évet a 255-ös szint körül zárhatja a forint az euróval szemben. A 19 választ adó szakértő 2007-ben összesen 100 bázispontos kamatcsökkentésre számít a jelenlegi 8.00%-os szinthez képest (válaszok mediánja alapján, név szerinti áttekintő táblázat a cikk végén). A piaci szempontból kitüntetett jelentőségű 10 éves állampapír-hozam a kamatcsökkentésekkel, illetve a külső és belső egyensúlyi kockázatok várható enyhülésével párhuzamosan a jelenlegi 6.7-6.8%-ról a jövő év végére 6.4% körülre süllyedhet. A konszenzusok megismerése után jogosan vetődik fel a kérdés, hogy mik befolyásolják a várakozásokat, milyen feltételezett gazdasági (és politikai) folyamatok húzódhatnak meg mögöttük. Az alábbiakban ezeket igyekszünk körbejárni.

2006. november 20. 09:00 | Weinhardt Attila

Mi a mai kamatdöntés igazi tétje? - Vélemény

A forint múlt heti erősödésével párhuzamosan egyre inkább elbizonytalanodott a piac azzal kapcsolatban, hogy szükség van-e ma újabb 25 bázispontos kamatemelésre (mellyel az irányadó ráta 8.25%-ra változna). Csütörtökön este Járai Zsigmond MNB-elnök úgy nyilatkozott, hogy bár a legutóbbi információk alapján lehetetlen teljesíteni a jegybank által releváns 2008-as 3%-os inflációs célt (azaz a várható infláció ezt a szintet lényegesen meghaladhatja), mégsem a kamatemelés az egyetlen alternatíva a Monetáris Tanács mai ülésén. Ez szokatlanul "puha" megnyilatkozás volt a jegybankelnök részéről, amely fokozhatta a kamatemelés elmaradásával kapcsolatos várakozások arányát. Véleményem szerint a mai döntés tétje egyértelműen a jegybanki hitelesség megtartása, melyet a Monetáris Tanács úgy érhet el, ha a kamatdöntés, illetve az ehhez kapcsolódó nyilatkozat, valamint a hátteret szolgáló Inflációs jelentés összhangban lesznek.