Borbély kifejtette, hogy az elmúlt év második félévében kedvezőtlenné váló nemzetközi hitelpiaci környezetben az eredetileg tervezettől némileg elmaradó módon teljesült a devizaforrás bevonás, amelyre azonban az előirányzatnál kisebb finanszírozási igény miatt nem is lett volna feltétlenül szükség. Az elmaradt deviza kibocsátás egy részét szeretnék majd idén bevonni, de egyelőre kivárnak ezzel, mert jelentős a bizonytalanság a befektetők körében a (régiós) kockázatok árazása terén. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgató-helyettese az elmúlt hetek aukciós tapasztalatai alapján hangsúlyozta, hogy a bizonytalanabb nemzetközi befektetői hangulatban sincsenek állampapír értékesítési gondjaik. Arra számít: a befektetők idővel hozzászoknak majd ahhoz, hogy a számszerint kevesebb állampapír-aukción a korábban jellemzőnél magasabb összegeket kínálnak fel értékesítésre.
Átmenetileg visszafogott hosszú kötvénykibocsátások.
Portfolio.hu: Mit szól az elmúlt hetekben bekövetkezett magyar hozamemelkedéshez? Borbély László András: Sajátos a helyzet, mert a nemzeti valuták gyengültek a régióban, de ilyen masszív hozamemelkedés csak nálunk következett be.
P.: Minek tulajdonítja ezt?
B.L.A.: Magyar sajátosság lehet, aminek piaci, strukturális és spekulatív okai is lehetnek. Piaci információk szerint egyes amerikai alapok likvidálták a forint állampapírjaikat, mert arra vártak sokáig, hogy a jegybank majd kamatot csökkent. És mivel nem az, vagy nem olyan ütemben következett be, mint amit korábban vártak, értékesíteni kezdték a viszonylag rövid futamidejű állampapírjaikat. Ez hatással lehetett a hozamokra. A másik tényező, amelynek hatását egyelőre nehéz megítélni, hogy az elmúlt év végén megindult a magánnyugdíjpénztáraknál a befektetések átstrukturálása, és lehet, hogy ez is hatott a piacra.
P.: A mostani magas forinthozamok láttán elképzelhető-e, hogy a devizakibocsátás felé tolja el az ÁKK a forrásbevonást?
B.L.A.: Önmagában a magas forint hozamszintek miatt nem szoktuk a forint/deviza arányt felülvizsgálni, hiszen itt rövid távú hozamalakuláshoz képest esetleg potenciálisan egy hosszabb távú árfolyamproblémába szaladhatna bele a kibocsátó.
P. Akkor mire számíthatunk?
B.L.A.: Az mindenképpen várható és ezt a piac pozitívan szokta fogadni, hogy a forintbefektetéseknél a hosszabb futamidőtől egy kicsit a rövidebb felé toljuk átmenetileg a kibocsátást. Ez azonban nem lesz drámai változás, mivel csak annyit jelent, hogy az ÁKK valamelyest visszafogja a hosszabb futamidejű kötvények aukcióin értékesített mennyiségeket. Példát is tudok erre mondani: a január végi 10 éves kötvényaukció alkalmával a kibocsátó a meghirdetett 55 milliárdról jelzésértékkel 50-re csökkentette az elfogadott mennyiséget, miközben 87 milliárd forint volt a benyújtott ajánlat. Hasonló volt a helyzet a múlt héten megrendezett 3 és 15 éves kötvények aukcióin, ahol a piaci helyzetre tekintettel részben már meghirdetésnél, részben az elfogadott mennyiség meghatározásánál csökkentette az ÁKK az említett kötvények kibocsátási mennyiségeit. Ezek a lépések az ÁKK megítélése szerint nemcsak a kibocsátó, hanem a piac többi szereplője számára is kedvező hatásúak.
P.: Valószínűleg érdekli a befektetőket, hogy az átmenetileg visszafogott hosszú forintkötvény kibocsátás milyen időtartamot ölelhet fel?
B.L.A.: Ez attól függ, hogy ez a piaci helyzet meddig áll fenn. Azt reméljük, hogy ez rövid távú dolog lesz és viszonylag hamar normalizálódni fog a piac. Rövid időn belül ki fog alakulni az az egyensúlyi hozamszint, ami megfelelő kiindulópontul szolgál a piac későbbi fejlődéséhez. Akkor majd az is ki fog derülni, hogy visszatekintve mi volt az olcsó és mi a drága, mert ma ezt nem igazán lehet megmondani.
P.: Összességében a jelenlegi információk alapján van-e rá ok, hogy módosítsák a decemberben közzétett, 2008-ra vonatkozó finanszírozási tervet a bruttó, vagy a nettó kibocsátás tekintetében?
B.L.A.: Semmi sem indokolja a jelenlegi ismereteink alapján, hogy változtassunk az akkor jelzett, az év egészére vonatkozó számokon.
P.: Év elején indult az új állampapír aukciós rend. Kíván-e mérleget levonni az eddigi kötvényaukciókról?
B.L.A.: Sajnálatos módon egy olyan helyzetben került bevezetésre az új rendszer, amikor egyrészt a magyar befektetők körében erőteljes portfolió átalakítási folyamat zajlik le, másrészt a nemzetközi tőkepiacokon bizonytalanság uralkodik. E tényezőkre tekintettel mindenképpen elfogadhatónak kell tekintetnünk az eredményeket. Az intézkedés igazán pozitív hatásai, elsősorban a megemelkedő aukciós kereslet és másodpiaci forgalom azonban csak később, a piaci helyzet normalizálódása után tudnak majd csak jelentkezni. Az első két tranzakció, vagyis a januárban megrendezett három éves és öt éves aukció sikeresnek tekinthető, annak ellenére, hogy a legjelentősebb aukciónkénti mennyiségemelések éppen e két kötvénytípusnál voltak. A hároméves kötvényből korábban 75 milliárdot kínált fel az ÁKK, amit idén 100-ra emelt, az ötévesnél 45-ről 75-re növekedett az aukción felkínált mennyiség. (Itt volt a legnagyobb ugrás a meghirdetett tételnél.) A következő három aukció sajnos már nem volt ennyire sikeres, ennek azonban egészen más, korábban említett okai vannak. Az aukciós rendszerrel kapcsolatban ugyanakkor fontos kiemelni, hogy a bruttó kötvényértékesítés összességében, az egész évet tekintve kevesebb lesz, mint tavaly. Tehát az új rendszer nem jelent egyúttal mennyiségemelést, csak mivel ritkábbak az alkalmak, nagyobb az egyes alkalmakkor felkínált összeg.
P.: Összegszerűen mennyi volt tavaly a kötvénykibocsátás és mennyi lesz idén?
B.L.A.: Tavaly a kettő évestől a 15 évesig 2329 milliárd forint volt a bruttó kötvénykibocsátás, az idei terv pedig 2200 milliárd forint körül alakul. (Ez utóbbi összeg az év során természetesen még változhat.)
