• Megjelenítés
Weinhardt Attila

Weinhardt Attila

Szenior elemző, energiagazdálkodási szakközgazdász

Weinhardt Attila 2004 óta dolgozik közgazdászként, makrogazdasági elemzőként a Portfoliónál és 2014-ig elsősorban a magyar deviza- és állampapírpiaci, illetve különböző magyar és globális gazdasági folyamatok elemzésével, értékelésével foglalkozott, illetve ezen témákról adott rendszeresen interjúkat televízióknak és rádióknak. Ebben az időszakban (2010-ben) elnyerte a fiataloknak szóló legrangosabb hazai szakmai díjat, a Junior Príma Díjat, majd 2011-ben, illetve 2012-ben megírta a Portfolio Füzet sorozat két szakmai kiadványát "Befektetési stratégiák egyszerűen", illetve "Kereskedési pszichológia egyszerűen" címmel. Érdeklődése fokozatosan a nemzetgazdasági szempontból egyre fontosabb EU-források terület felé irányult, így 2014-ben létrehozta a Portfolio új rovatát Uniós Források néven. Ennek szakmai tartalma, a hozzá kapcsolódó konferencia-sorozat, valamint a kohéziós politika magyarországi hatásainak bemutatásáról szóló, az Európai Bizottságtól elnyert, általa koordinált, médiapályázat 2019-2020-as sikeres megvalósítása úttörő volt a magyar média világában. A 2021-ben kibontakozó energiaválság miatt figyelme az európai energiapiacok felé irányult: számtalan cikkben, átfogó elemzésben, és nyilatkozatban követte az orosz-ukrán háború mellett rendkívül felértékelődött energetikai terület fejleményeit. 2022-től kezdve szakmai felelőse lett az Energy Investment Forumnak, illetve a Portfolio energiamenedzsment témájú konferenciáinak. Energetikai tudása elmélyítése, és a rendszerszintű átlátás érdekében 2023-2024 során elvégezte a Budapesti Corvinus Egyetem és a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont közös angol nyelvű képzését, így energiagazdálkodási szakközgazdász diplomát szerzett.
Kapcsolatfelvétel
Cikkeinek a száma: 1305

Elküldtük az IMF-et - Jó lesz ez így nekünk?

Úgy küldte haza a Nemzetközi Valutaalapot a magyar kormány, hogy közben még mindig használjuk a pénzét; a következő két évben esedékes hiteltörlesztésekre pedig már nem elegendő a hitelkeretből nálunk lévő rész - derül ki a Portfolio.hu adósságfinanszírozási körképéből. A hitelkeretből "beragadt" jelentős összeg eléréséhez újra tárgyalni kellene az intézménnyel. Amennyiben ez a kormány ígéretéhez híven valóban nem történik meg, akkor sincs azonban drámai helyzet: az államadósság finanszírozása idén, illetve a 2011-2012-es évben is megoldott lehet. Ehhez "csupán" arra lesz szükség, hogy a mostanihoz hasonló, viszonylag kedvező nemzetközi befektetői környezet maradjon fenn, illetve ne minősítsék le többen is a magyar államadósságot a bóvli kategóriába, továbbá a magyar forintalapú megtakarítások szépen gyarapodjanak. Ellenkező esetben nagyon könnyen oda juthat a kormány, hogy kénytelen visszahívni az IMF-et.

Mi lesz a forinttal a szakadás után?

A Nemzetközi Valutaalappal és az Európai Bizottsággal megszakadt gazdaságpolitikai tárgyalások óta, azaz a múlt héten csökkent a külföldiek forintpiaci kitettsége, illetve a forintárfolyammal kapcsolatos várakozások gyenge irányba eltolódása most lett a legintenzívebb tavaly tavasz óta - derül ki a Magyar Nemzeti Bank friss ábrakészletéből, illetve a jegybanki szakértőktől kapott információkból. A nyugtalanító fejlemények mellett azért fontos, bizakodásra okot adó jel is akad: a forint gyengélkedése mellett sem fokozódtak érdemben a bankközi devizalikviditási feszültségek, azaz ebből a szempontból (egyelőre) nem beszélhetünk a 2009. tavaszihoz hasonló jelentős pénzügyi stabilitási kockázatokról. A Portfolio.hu-nak nyilatkozó devizakereskedők szerint nagy forinterősödésre egyelőre nem lehet számítani, és az újabb gyengülés is bene van a levegőben. Sok függ a külföldi befektetői hangulattól, illetve az IMF-fel való kapcsolat további alakulásától.

Levegőnek nézi a sajtót a Nemzetgazdasági Minisztérium

Az eddigi magyarországi gyakorlattól merőben más, korszerűnek beharangozott, de inkább felháborító államháztartási "sajtótájékoztatót" tartott ma délelőtt a Nemzetgazdasági Minisztérium a júniusi, illetve az első félévi költségvetési folyamatokról. Ennek nyomán érdemben nem tudunk meg többet arról, hogy mitől ugrott meg júniusban jelentősen az államháztartási hiány és milyen hiánypályát tervez a kormány júliusra, illetve az év hátralévő részére konkrétan, illetve van-e szükség további egyenlegjavító intézkedésekre. Ehelyett esetenként semmitmondó reakciókkal "gazdagodhattunk". Egyre inkább igaz: az eddig is gyenge államháztartási átláthatóság az új kormány működése alatt jelentősen tovább romlott. Ezt az eddig a parlamenten átvitt törvénymódosítások is mutatták, a költségvetési folyamatok kommunikálása pedig csak fokozza.

Suttyomban jöttek a májusi büdzséadatok - Vége a transzparenciának?

Igencsak meglepő volt az államháztartás májusi teljesítményéről szóló összefoglaló közlésének módja (sajtótájékoztató helyett közlemény) és időzítése a Nemzetgazdasági Minisztériumtól, ráadásul átmenetileg a tartalmában is voltak problémák. A közzététel kapcsán érdemes lenne elgondolkodni azon is, hogy a sok torzító tényező miatt van-e értelme a múlt évivel összevetni az idei folyamatokat. Sokkal inkább a tárca által tervezett számokkal összevetve kellene közzétenni a tényadatokat. Ez persze nem feltétlenül érdeke a minisztériumnak, ami abból is látszik, hogy ezentúl a szokásos havi államháztartási sajtótájékoztató sem kerül megrendezésre, helyette korszerűbbnek ígért megoldás várható. Az államháztartási folyamatok átláthatósága összességében megítélésünk szerint tovább romlik.

Teljes fordulatban az Orbán-kormány - kritikus napok kezdődtek

A hónapok óta körvonalazódó gazdaságpolitikai elképzelések gyökeres átalakítására kényszerült az Orbán-kormány az igen kedvezőtlen nemzetközi befektetői környezetben, illetve a brüsszeli és washingtoni jelzések hatására. Amit ma láthattunk a Varga Mihály vezette tényfeltáró bizottsági sajtótájékoztatón, az is ennek a fordulatnak a minél kisebb arcvesztéssel való lebonyolítását szolgálta. Miközben ez eleve nem sikerülhetett jól, legalább a befektetőknek szóló üzenetek tartalma kedvezőnek tűnik. A következő 2-3 nap kritikus jelentőségű a kormány gazdaságpolitikájának tartalmát illetően. Jelentős hitelességvesztéssel indít tehát a kormány és sok homályos terület mellett nem tudni például, hogy mi lesz a magánnyugdíjpénztárak sorsa.

Hatalmas összeg múlik a Fidesz közelgő döntésein

Május végéig nem került sor a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Bizottság negyedévente szokásos gazdaságpolitikai felülvizsgálatára a választások miatt, így elesett az új kormány attól a lehetőségtől, hogy szükség esetén le tudja hívni a közel 20 milliárd eurós nemzetközi hitelcsomagból még megmaradt, közel 6 milliárd eurós keret aktuális részleteit. A hatalmas összegre az idei éves államadósság finanszírozási terv szerint nincs szüksége az országnak, de a továbbra is nagyon bizonytalan nemzetközi környezetben, végső esetben rá is szorulhatnánk. Érdemes lenne ezért legalább azt elérni, hogy a keretösszeg őszig, a hitelszerződés lejártáig továbbra is elérhető lehessen.

Ehhez az kell, hogy az új kormány átessen a szokásos gazdaságpolitikai felülvizsgálaton, azaz a külföldi szervezetek egyrészt megnézzék az előző kormány által tett vállalások teljesítését, másrészt meg kell osztani velük az új kormány konkrét gazdasági-pénzügyi terveit is. A Fidesz vezetői már jelezték, hogy fenn kívánják tartani az együttműködést a hitelt nyújtó intézményekkel, illetve a meglévő hitelprogramot valamilyen formában szeretnék továbbra is életben tartani. Az új kormánynak tehát rövidesen több fajsúlyos kérdésben is döntenie kell, illetve ki kell teregetnie lapjait.

Nő a feszültség Londonban - aggódjanak-e a devizahitelesek?

Bár a közelmúltbeli pénz- és tőkepiaci turbulenciák hatására újraindította a dollár csere együttműködését egymással az amerikai és az európai jegybank, a 3 hónapos londoni dollár alapú bankközi kamatláb azóta is folyamatosan emelkedik és 9 hónapos csúcsra ért. Más piaci mutatók is azt jelzik, hogy hetek óta nő a bankrendszeri feszültség Londonban. A magyarországi devizahiteleseknek azonban egyelőre nem kell aggódniuk amiatt, hogy a havi törlesztő részlet rövid távon nemcsak a forintgyenülés miatt, hanem a külföldön emelkedő pénzpiaci hozamkörnyezet miatt is drágulna. Amennyiben azonban az európai adósságválság miatt ismét eluralkodna a pánik a globális bankrendszerben, akkor ezt - ahogy 2008 őszén sem - sajnos nem lehetne elkerülni.

Szenvednek a devizahitelesek - Mi jöhet még?

Csaknem egy éve volt ilyen gyenge a forint a svájci frankkal szemben, mint most, de az euróban eladósodottak is már közel fél éve a legnagyobb havi törlesztési teherrel néznek szembe. Bár nagyon gyorsan gyengült a forint az elmúlt napokban a nemzetközi pénz- és tőkepiaci hangulatromlás miatt, de erősen kérdéses, hogy ezúttal gyorsan talpra is tud-e állni a magyar fizetőeszköz. A jelek nem sok bíztatót vetítenek előre, de persze lehetnek átmenetileg megkönnyebbülést hozó időszakok.

Időközben csütörtökön látványos erősödésbe kezdett a svájci frank, melynek következtében a forinttal szemben bő egyéves csúcsára értékelődött fel.

Beavatkozhat-e a forintpiacon az MNB?

A kétharmados Fidesz-győzelem mentén forinterősödés felé állna a zászló, ha azt a nemzetközi hangulat is támogatná, a mostaninál érdemben és tartósan erősebb forintra ugyanakkor sem az inflációs kilátások, sem a gazdasági kilábalás szempontjából nincs szükség. A jóval alacsonyabbra vágott jegybanki alapkamat ugyanakkor egy későbbi hangulati fordulat idején kockázatos lehetne.

A Portfolio.hu által megkérdezett piaci szereplők lényegében két főbb tábort alkotnak a tekintetben, hogy elképzelhetőnek tartanak-e egy túlzott forinterősödés kapcsán a lengyelekhez hasonló direkt devizapiaci intervenciót a forint ellen. Az egyik tábor szerint ehelyett inkább az aktívabb jegybanki kommunikáció (pl. szóbeli intervenció), illetve az eddig megszokottnál esetleg nagyobb mértékű kamatcsökkentés lehet a válaszreakció, míg a másik tábor szerint egy tartósabban 260 alatti euróárfolyam már kiválthatna tényleges devizapiaci beavatkozást a Magyar Nemzeti Bank felől.

Megrótták az EKB-t, Simor megköszönte a Fidesz-képviselőnek

Nem lehet tudni, hogy valóban született-e és pontosan milyen tartalmú megállapodás a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és az Európai Központi Bank (EKB) között a magyar bankrendszer likviditásának növelése érdekében, de azt Győri Enikő, a Fidesz európai parlamenti képviselője jelezte a Portfolio.hu-nak, hogy Simor András MNB-elnök köszönetet mondott neki egy európai parlamenti határozat tartalmáért. A képviselő asszonyt azt követően kerestük meg, hogy piaci értesülés szerint született egy likviditásfokozó megállapodás az EKB és a magyar, illetve a lengyel jegybank között, de azt még nem hozták nyilvánosságra. Nem lehet tehát tudni, hogy a szóban forgó megállapodás keretében forintért, vagy forint állampapírért adna euró likviditást a frankfurti intézmény, de Győri Enikő hangsúlyozta, hogy már a forintért való pénzcsere is komoly előrelépés lenne a korábbi helyzethez képest.

Vihar előtti csend? - 3 éve nem volt ilyen nyugalom a világban

2007 júliusa óta a legalacsonyabb szintre süllyedt tegnap a globális félelem-indikátornak is tartott amerikai VIX-index, de más eszközosztályokban is régen látott alacsony szinteken járnak a várt árfolyamingadozásra utaló adatok. A globális konjunktúra törékenysége, illetve a fejlett államcsőd-kockázatok árnyékában sok befektetőben felmerülhet a kérdés: újabb vihar előtti csendről van szó, amint azt 2007-2008-ban láthattuk?

Titkos MNB-megállapodás - Egyre többen tudnak róla

Nagy fordulat következett be az Európai Központi Bank (EKB) magyar és lengyel jegybankkal kapcsolatos hozzáállásában az egy évvel ezelőtti magatartáshoz képest. A Financial Times egy blogja szerint még 2009 októberében olyan, eddig be nem jelentett megállapodást kötött az EKB a két térségi jegybankkal, amely alapján forintot és zloty-t, vagy ebben denominált értékpapírokat is elfogadhat majd fedezetként euró likviditásért cserébe. Korábban ezeket a megoldásokat a komoly magyar és nemzetközi nyomás ellenére is elutasította a frankfurti intézmény. Arról, hogy a Magyar Nemzeti Bank egy új, euróalapú FX-swap megállapodást kötött az EKB-val, március közepén már beszámolt a Portfolio.hu, de az értesülést az MNB sajtóosztálya nem kívánta kommentálni.

Egy éves a fordulat - Nyakunkon az újabb zuhanás?

Egy évvel ezelőtt, 2009. március elején fordulat bontakozott ki a globális részvény-kötvény- és devizapiacokon. A korábbi hónapok komoly lejtmenetét erőteljes emelkedés követte, azonban kisebb-nagyobb korrekciók időnként megzavarták a fellendülést. A világgazdaság szemmel láthatóan a felépülés útjára lépett, azonban bizonytalan tényezők még szép számmal akadnak, amelyek alapvetően befolyásolhatják rövid és közép távon is a különböző eszközpiacok teljesítményét. Az alábbiakban először a különböző területeken bekövetkezett fordulat okait, majd azok mértékét, végül röviden azt foglaljuk össze, hogy melyek azok a főbb kockázati tényezők amelyek a tartós fellendülés forgatókönyvét is átírhatják.

Kivárnak az új kormányig a külföldiek - új magyar csomag készül

A külföldi hátterű magyar állampapír befektetőket nem a választási kampány során, hanem az új kormány felállása után elhangzó gazdaságpolitikai jelzések érdeklik, ebből a szempontból tehát a következő három hónap viszonylag nyugodt lehet az állampapírpiacon - hangsúlyozta a Portfolio.hu-nak adott interjújában Borbély László András. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgató-helyettese elmondta, hogy az elsődleges állampapírpiac működése már lényegében normálisnak mondható, a másodpiacról azonban ez még távolról sem mondható el, így egy új intézkedéscsomag kidolgozása kezdődött meg a háttérben. Ennek részletei még nem nyilvánosak. Borbély szerint ha a magyar állam át is vállalna adósságokat a veszteséges állami vállalatoktól ősz körül, akkor annak idei hatása a finanszírozási szükségletre minimális lenne. Úgy látja, hogy külföldi és hazai okok miatt is a görög államadóssággal kapcsolatos befektetői aggodalmak csak nagyon korlátozottan hathatnak vissza a magyar állampapírpiacra.

Óriási kamatteher nyomja a vállunkat - Már jövőre megfelezzük?

"Ha a magyar államadósságra évente kifizetett mintegy 1150 milliárd forintnyi kamatteher megfelezhető egy-másfél év alatt, akkor..." - hangzott el másfél hónapja Matolcsy György vezető ellenzéki gazdaságpolitikustól a feltételezés. Valóban szükség lenne arra, hogy az Európai Unióban a GDP arányában harmadik legmagasabb magyar államadósság-kamatterheket mérsékeljük. Az ok elég egyértelmű: így felszabadulna pénz más gazdaságpolitikai célokra, ráadásul nem is csak néhány milliárd forintos tételekről lenne szó. A kérdés már csak az, hogy hogyan és mikorra lehetne elérni a mai jelentős terhek érdemi lefaragását. Nem árulunk el nagy titkot, ha elöljáróban csak annyit jelzünk: a fenti feltételezés vágyálmokat idéz és a célt csak hosszú éveken át tartó spórolással, szigorú állami gazdálkodással lehet elérni.

Ezek miatt megremeghet idén a régió

A globális befektetői hangulat alakulása, az eurózóna gazdasági pályája és államadósság-problémája, továbbá a saját országuk gazdasági pályája - ez a három téma lehet a legnagyobb hatással 2010-ben a kelet-közép-európai régió országainak eszközáraira. A dobogóra persze könnyen felférhetne még az is, hogy hogyan haladnak a nemzetközi hitelprogramok, az euróbevezetési törekvésekben milyen bejelentések lesznek, illetve belpolitikai fejlemények is alaposan rányomhatják majd a bélyegüket az árakra. Egy biztos: az eddigieknél is nagyobb hatású lehet majd a befektetőknek az a magatartása, hogy az országokat a kockázatosságuk alapján különböztetik meg. Szerencsénkre Magyarország egy kulcsfontosságú területen (költségvetési fegyelem, végrehajtott kiigazítás mértéke) kezd egyre kedvezőbb megítélés alá esni. Elbízni magunkat azonban semmi ok, elég csak arra gondolnunk, hogy a térség legnagyobb külső- és államadósság rátájával rendelkezünk.

Parázs vita karácsony előtt - mit kell tudni a 2010-es "trükkös" büdzséről?

Szakmai és politikai adok-kapokká fejlődött a karácsony előtti napokra az a parlament által már november végén elfogadott 2010-es költségvetési törvény, amelyet minden eddiginél több hazai és külföldi szakértő nézett át, mivel 2008 ősz óta Magyarország egy nemzetközi hitelprogramban vesz részt. A régi közmondás ennek ellenére most is igaz: "nem zörög a haraszt, ha...", azaz ha valóban nem lennének problémák, kockázatok a jövő évi büdzsével, akkor a vita sem jutott volna ilyen fokra. A teljesen rossz makrogazdasági keretekkel való vád azonban a Portfolio.hu megítélése szerint már nem állja meg a helyét.

EBRD: ekkora adósságnál nem lehet kísérletezgetni (Interjú)

A következő két év még nehéz lesz Magyarországon, mivel a gazdasági kilábalás csak fokozatos lesz, illetve közben a magas adósságállomány, mint fő gazdasági probléma ellen folyamatosan kell küzdenie az országnak - fejtették ki a Portfolio.hu-nak az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) közelmúltban Magyarországon járt szakértői. Az EBRD közgazdászai hangsúlyozták, hogy a GDP arányában 80% körüli államadósság mellett nincs nagy mozgástér a költségvetési politikában: bármilyen kormány is kerüljön hatalomra 2010-ben, radikálisan más büdzsét, illetve más hiánypályát nem lehetne beterjeszteni a mostani helyett. Meglátásuk szerint hazánknak el kell végeznie a szükséges szerkezeti reformokat, amelyek a deficit kordában tartása mellett a gazdasági növekedési kilátásait is segítenék. Véleményük szerint éppen a költségvetési szempontok miatt veszélyes lehet az az elképzelés, hogy először adócsökkentésekkel ösztönözzük a gazdaságot és utána látunk hozzá a reformokhoz.

Csúcsra ért a forint! - Merre tovább?

Ma 180.50-ig süllyedt a bankközi piacon a dollárral szembeni forintárfolyam, így éppen egy éves csúcsra ért a magyar fizetőeszköz. A Portfolio.hu vizsgálata alapján úgy tűnik, hogy rövid távon még folytatódhat a forint felértékelődési trendje a zöldhasúval szemben.

Szükség van-e hosszabb futamidejű MNB-kötvényre Magyarországon?

Hatékonyabbá tenné a bankok számára a forráselosztást, illetve az aukciós hozamok miatt a bankközi kamatlábak elveszett információtartalma is visszajöhetne - ezzel érvelnek azok a kereskedelmi bankok, amelyek képviselői a napokban arra tettek javaslatot, hogy a rekord magas kéthetes MNB-kötvény állomány miatt érdemes lenne megfontolnia az MNB-nek egy, akár 3-6 hónapos futamidejű kötvény aukciós kibocsátását is. Ha valóban értékpapír formát öltene az új jegybanki eszköz, akkor az kiszorító hatással járhatna az állam által kibocsátott 3 hónapos diszkontkincstárjegyekre, így potenciálisan megemelné az ebben a konstrukcióban bevonható források költségét - hangzik a fő ellenérv az Államadósság Kezelő Központ felől a banki felvetésre.

A Magyar Nemzeti Bank hiánypótló jelleggel múlt héten Pénzpiaci konzultatív fórumot rendezett, az ezen és ezt követően elhangzott információk alapján gyűjtöttünk össze néhány fontos gondolatot.

Részletes keresés
–
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Irán jelzést adott – máris eldőlt a háború?
Portfolio Blogger
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility