A magyarok kétharmada elvenné a kormánytól az EU-pénzek elosztását

• A teljes népesség 68%-a helyeselné, hogy az EU-tól kapott támogatásokat "a jövőben csak és kizárólag oktatásra, egészségügyre és munkahelyre költsük", 28% nem helyeselné ezt a felvetést, 4% pedig nem tudja a választ a kérdésre. A lap szerint így nem véletlen, hogy a párt éppen ezt a témát tette kampányüzenetévé.
• A Momentum nyilván a saját üzenetéről tette fel a kérdést, és az eredményekből látszik, hogy az ellenzéki szavazók nagyobb arányban is támogatják ezt az elgondolást (a Momentum és a Jobbik szavazóinak 85%-a, a DK-sok 82%-a, az MSZP-sek 76%-a helyesli ezt). A bizonytalanok 73 százalékának a tetszését is elnyerte az ötlet. Érdekesség, hogy a Fidesz szavazói körében is többséget kapott az elképzelés: 61% helyeselné, ha csak ezekre menne az EU-s pénz (37% a nem helyeslők aránya).
• Egy másik kérdés arra vonatkozott, hogy helyeselnék-e a szavazók, hogy "a korrupció visszaszorítása érdekében az Európai Uniótól kapott támogatásokat a jövőben ne a magyar kormányzat, hanem egy független európai intézmény ossza ki és felügyelje." A kutatás szerint a teljes népesség 65%-a ezzel is egyetért, 30% van ellene, 6% nem tudja.
• Ez is momentumos javaslat volt és ez visszaköszön a pártpreferenciák szerinti megoszlásban is, hiszen a párt támogatóinak 94%-a helyeselné ezt, az LMP-sek 92%-a, a DK-sok 90%-a, az MSZP-sek 78%-a, a Jobbik-osok 73%-a, és még a Fidesz támogatóinak 50%-a is helyeselné ezt. A párt nélküliek 63%-a szintén emellett van.
• A Medián arra is rákérdezett, hogy az emberek mire fordítanák a legtöbb EU-s támogatást. Többet is lehetett említeni, így a következő sorrend alakult ki: 1.) egészségügy: 91% említette, 64% elsőként. 2.) oktatás: 50% említette, 8% elsőként. 3.) infrastrukturális beruházások: 47% említette, 8% elsőként. A többi területre (kultúra, sport, környezetvédelem, stb.) már csak jóval kevesebben fordítanának uniós támogatásokat. Mivel a magyarok úgy látják, hogy a csatlakozásunk óta eltelt időszakban infrastruktúrára, sportra és városfejlesztésre érkezett a legtöbb pénz, ezért a jelek szerint a többség jelentősen változtatna a pénz elosztási szerkezetén.

Mindez tehát azt jelenti, hogy még a kormánypárti szavazók fele is helyeselné, ha nem a magyar kormány, hanem egy EU-s intézmény osztaná szét ezeket a támogatásokat. Érdemes egyébként megjegyezni, hogy a 2014-2020-as uniós ciklusban folyó áron mintegy 35,4 milliárd eurót hozhat el Magyarország minden csatornán keresztül az EU közös büdzséjéből, aminek döntő részét, kb. 34 milliárd eurót, a magyar hatóságok osztják el, igaz a forráselosztásra számos uniós szabály vonatkozik, tehát nincs azért teljesen szabad keze a magyar hatóságoknak.

A mostani ciklusbeli strukturális és beruházási EU-források (összesen 29,6 milliárd euró magyar állami önrésszel együtt) témák szerinti megoszlását az alábbi ábra mutatja. Eszerint a legtöbb forrást a kkv-k versenyképességére költjük, a második legtöbbet a hálózati infrastruktúrára, közlekedésre és energiahatékonyságra, a harmadik legtöbb pénzt pedig a fenntartható és minőségi foglalkoztatásra.

Ez a cikk "Az EU kohéziós politikájának hatásai Magyarországon - jelen és jövő" című, 2019. április 1-től 2020. március 31-ig tartó munkaprogram része, amelyet a Portfolio.hu-t kiadó Net Média Zrt. valósít meg az Európai Unió finanszírozásával. Jelen tartalom kizárólag a cikk szerzőjének álláspontját tükrözi. A munkaprogramot finanszírozó Európai Bizottság semmilyen felelősséget nem vállal a cikkben szereplő információk felhasználását illetően.