Belekötött az EU-pénzek magyar csaláskezelési rendszerébe az Európai Számvevőszék
Uniós források

Belekötött az EU-pénzek magyar csaláskezelési rendszerébe az Európai Számvevőszék

Portfolio
Magyarországon a csaláskockázat-értékelés nem volt eléggé átfogó és nem azonosította a kifejezetten az operatív programok által érintett művelettípusokhoz és kedvezményezettekhez kapcsolódó kockázatokat - állapította meg ma közzétett jelentésében az Európai Számvevőszék. A testület azt is felrótta, hogy Magyarországon az irányító hatóságok nem jelentik azokat a csalásgyanús eseteket, amelyeket azelőtt rendeztek, hogy a kapcsolódó kiadásokat igazolták az Európai Bizottság felé. Fura módon most éppen az Európai Bizottság "vette védelmébe" a magyar hatóságokat a Számvevőszék előtt.
Ma tette közzé különjelentését az Európai Számvevőszék, amelyben az uniós kohéziós kiadások körében jelentkező csalások kezelését vizsgálta 7 uniós tagállamban, köztük Magyarországon. A jelentés megállapítja, hogy a 28 tagállamból csak tízben, köztük Magyarországon, van életben nemzeti csalás elleni stratégia, és úgy látja, hogy a tagállamok túlságosan nagy optimizmussal értékelik csalásellenes intézkedéseik eredményességét. A felderítést, az elhárítást és a koordinációt jelentősen meg kell erősíteni ahhoz, hogy eredményesebb lehessen a csalások megelőzése, felderítése és a csalók elrettentése - sürgeti a testület amellett, hogy elismeri az utóbbi évek javulását is a csalás elleni küzdelem terén.

Belekötött az EU-pénzek magyar csaláskezelési rendszerébe az Európai Számvevőszék
A 78 oldalas, magyar nyelven is elérhető, jelentés Magyarországot érintő főbb megjegyzései:
  • "Magyarországon megállapítottuk, hogy a csaláskockázat-értékelés nem volt eléggé átfogó (nem vette figyelembe a korábbi ellenőrzések eredményeit) és nem azonosította a kifejezetten az operatív programok által érintett művelettípusokhoz és kedvezményezettekhez kapcsolódó kockázatokat."
  • Az Európai Bizottság is belefűzte kommentárját a jelentésbe a Számvevőszék felé és ebben a kérdésben "védelmébe veszi" a magyar hatóságokat. "A Bizottság szolgálatai audit ajánlásokat fogalmaztak meg Magyarország felé, a csalásellenes intézkedések további javítása érdekében. Például a magyar irányító hatóságoknak biztosítaniuk kell, hogy a kiválasztási és irányítási ellenőrzési szakaszokban az ellenőrzési eljárások arányos csalásellenes intézkedéseket tartalmazzanak, beleértve az informatikai alrendszer testre szabását is. Ennélfogva a Bizottság arra számít, hogy a magyarországi csaláskockázat-értékelés javulni fog."
  • A Számvevőszék felrója, hogy "Magyarországon az irányító hatóságok nem jelentik azokat a csalásgyanús eseteket, amelyeket azelőtt rendeztek, hogy a kapcsolódó kiadásokat igazolták a Bizottság felé.
  • Erre a Bizottság kommentárja a Számvevőszék felé szintén lényeges: "A Bizottság úgy véli, hogy az Európai Számvevőszék azon megállapítása, amely szerint Magyarországon az irányító hatóságok nem jelentik megfelelően azokat a csalásgyanús eseteket, amelyeket azelőtt rendeztek, hogy a kapcsolódó kiadásokat igazolták a Bizottság felé, alapvetően a beszámolásra vonatkozó rendelkezéseik tagállam általi félreértelmezéséből ered. A már bejelentett "csalásgyanús" eseteket nem lehet visszavonni az IMS-ből, még akkor sem, ha már nincs a Bizottság elé terjesztett kiadás, mint Magyarország esetében. A Bizottság fel fogja hívni a magyar hatóságok figyelmét az érintett rendelkezés helyes alkalmazására."
  • A magyarországi csalásellenes koordinációs szolgálat, az AFCOS (amely a Pénzügyminisztériumban működik) esetében "nincs olyan megfelelő rendelkezés, amely lehetővé tenné számára a jelentéstételt a tagállam által az Unió pénzügyi érdekeinek védelme érdekében végrehajtott tevékenységekről. Ez a szolgálat nem tesz közzé semmilyen jelentést ezekről a tevékenységekről, sem az uniós kohéziós kiadásokat érintő lehetséges csalásokról" - róják fel a Számvevőszék emberei.
  • "Az általunk felkeresett tagállamok közül ötben az AFCOS szolgálatok nem voltak kellően tisztában a Bizottságnak jelentett esetek vizsgálati státuszával. Romániában és Magyarországon nem találtunk az irányító hatóságok, az AFCOS szolgálatok és a nyomozó és bűnüldöző hatóságok közötti módszeres együttműködést célzó hivatalos mechanizmust, ezért az AFCOS szolgálatoknak nem volt teljes körű rálátásuk az uniós finanszírozású projekteket érintő, folyamatban lévő vizsgálatokra."
  • "Magyarországon az AFCOS nem rendelkezik rálátással a csaláskezelési folyamat részeként ténylegesen végrehajtott intézkedésekre vagy a bejelentett esetek státuszára."

Mik a főbb uniós megállapítások?

2013 és 2017 között több mint 4000, az Unió pénzügyi érdekeit sértő potenciálisan csalárd szabálytalanságot tártak fel - emlékeztet összefoglalójában a Számvevőszék. E szabálytalanságok együttesen közel 1,5 milliárd eurónyi uniós támogatást érintenek, és 72%-uk kapcsolódik kohéziós politikához, többek között az Európai Regionális Fejlesztési Alaphoz, a Kohéziós Alaphoz és az Európai Szociális Alaphoz. E területeken a csalás elleni küzdelem elsődlegesen a tagállamok felelősségi körébe tartozik.

Belekötött az EU-pénzek magyar csaláskezelési rendszerébe az Európai Számvevőszék
A Számvevőszék ellenőrzése során azt értékelte, hogy a tagállami irányító hatóságok és csalás elleni koordinációs szolgálatok a csaláskezelési folyamat valamennyi fázisában - a csalásmegelőzéstől és -felderítéstől az elhárításig (ami magában foglalja többek között a felderített csalások bejelentését és a jogtalanul kifizetett összegek visszafizettetését) - megfelelően teljesítették-e kötelezettségeiket. E célból a számvevők hét tagállamot - Bulgária, Franciaország, Magyarország, Görögország, Lettország, Románia és Spanyolország - kerestek fel.

A kohéziós politika az uniós költségvetés egyharmadát teszi ki, de a bejelentett csalások mintegy 40%-a, illetve a csalások által érintett pénzösszegek közel háromnegyede e területről származik

- jelentette ki Henri Grethen, a jelentésért felelős számvevőszéki tag. - A tagállamok azonban általában arra a következtetésre jutnak, hogy "meglévő csalás elleni intézkedéseik megfelelőek. Véleményünk szerint ez a következtetés túlságosan elbizakodott" - tette hozzá.

Belekötött az EU-pénzek magyar csaláskezelési rendszerébe az Európai Számvevőszék
A 2014-2020-as programozási időszak tekintetében a számvevők megállapították, hogy "az irányító hatóságok jobban értékelték a kohéziós támogatás felhasználásához kapcsolódó csalás kockázatát és előrelépést értek el a csalásmegelőzési intézkedéseikben is. Ezen elemzések némelyike azonban nem volt kellően alapos, és a tagállamok általánosságban nem rendelkeznek konkrét csalás elleni politikával. Az ellenőrök arra is rámutattak, hogy nem történt számottevő előrelépés a proaktív csalásfelderítés terén. Ezenkívül gyakran nem megfelelő a megelőzési és felderítési intézkedések hatásának nyomon követése és értékelése".

A számvevők azt is megjegyzik, hogy

a tagállamok nem minden esetben tették meg a szükséges válaszlépéseket az uniós kohéziós kiadások kapcsán feltárt csalások tekintetében, illetve hogy a korrekciós intézkedések - ha voltak - csak korlátozott visszatartó erővel bírtak.

A beszámolási rendszer sem kielégítő: a ténylegesnél kevesebb csalási esetet jelentenek be, ami hátrányosan befolyásolja az Európai Bizottság által közzétett csalásfelderítési arányok megbízhatóságát. Továbbá a csalásgyanús esetekről sem tájékoztatják szisztematikusan a megfelelő szerveket, és a csalás elleni szervekkel folytatott együttműködés is kívánnivalót hagy maga után. A 2021 és 2027 közötti időszak kohéziós forrásaira vonatkozó szabályokról jelenleg folynak a tárgyalások, ezek kapcsán a számvevők számos javaslatot tesznek arra, hogyan lehetne jobb eredményeket elérni.

Belekötött az EU-pénzek magyar csaláskezelési rendszerébe az Európai Számvevőszék
A fenti megállapítások után többek között a következőkre kérik fel a tagállamokat a Számvevőszék munkatársai:
  • dolgozzanak ki az uniós forrásokat érintő csalás elleni hivatalos stratégiákat és politikákat;
  • tegyék megbízhatóbbá a csaláskockázat-értékelést az érintett külső szereplők folyamatba való bevonásával;
  • javítsák a csalásfelderítési intézkedéseket az adatelemzési eszközök alkalmazásának általánossá tételével.

Az Európai Bizottságot a következőkre kérik a számvevők:
  • kövesse nyomon a csaláselhárítási rendszereket következetes alkalmazásuk biztosítása érdekében;
  • ösztönözze a tagállamokat arra, hogy bővítsék ki a csalás elleni koordinációs szolgálatok feladatkörét.


Címlapkép forrása: Európai Számvevőszék audiovizuális könyvtár, Klaus-Heiner Lehne elnök
Ez a cikk "Az EU kohéziós politikájának hatásai Magyarországon - jelen és jövő" című, 2019. április 1-től 2020. március 31-ig tartó munkaprogram része, amelyet a Portfolio.hu-t kiadó Net Média Zrt. valósít meg az Európai Unió finanszírozásával. Jelen tartalom kizárólag a cikk szerzőjének álláspontját tükrözi. A munkaprogramot finanszírozó Európai Bizottság semmilyen felelősséget nem vállal a cikkben szereplő információk felhasználását illetően.
zöldpártok bern svájc tüntetés
BÉT
foldgazgetty
volkswagenshutterstock
Alteo klub
facebook libra szablyozás
shutterstock_1077065507
donaldtrumpgolf
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2019. november 6.
Portfolio Private Health Forum 2019
2019. november 7.
Energy Investment Forum 2019
2019. november 14.
Portfolio Banking Technology 2019
2019. november 20.
Office Stage - Út a hatékony irodához
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu

Junior elemző/elemző

Junior elemző/elemző

Szerkesztő-újságíró

Szerkesztő-újságíró
Online előadás
Befektetési termékek a magas hozam reményében.
A tőzsdei tankönyv
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
Boris Johnson Brexit igeret beszed1500