A puha költségvetési korlát mechanizmusa
A közgazdasági intuíció világos. Ha a döntéshozók – önkormányzatok, ágazati szereplők, sőt néha a hatóságok – arra számítanak, hogy egy későbbi, központi „mentőcsomag” majd elviszi helyettük a számla nagy részét, akkor a megelőzés ma felmerülő, biztos költségét könnyen halasztják. Ennek jól ismert következménye az úgynevezett „tűzoltás”: a probléma csak akkor kerül a napirend tetejére, amikor már exponenciálisan drágább a kezelése.
A biológiai inváziók pont ilyen dinamikát követnek. Egy ideig mindenki abban bízik, hogy „nem lesz belőle nagy gond”.
A terjedés azonban többnyire nem lineáris, és mire a károk egyértelműen látszanak, a beavatkozás költsége már sokszorosa a megelőzésének.
Ha a költségvetési korlátot keményítjük – azaz a felelősséget és a következményeket közelebb visszük a döntéspontokhoz –, a rendszer ösztönzői a korai cselekvés felé mozdulnak.
Amikor a halogatás ára láthatóvá válik
A dísznövényként behozott japánkeserűfű ikonikus eset: évekig „csak” kellemetlenségnek tűnt, majd épített környezetet rongáló invázió lett belőle, milliárdos nagyságrendű eltávolítási és helyreállítási számlával.
Hasonló mintázat rajzolódik ki a selyemkórónál, a bálványfánál vagy a nutria esetében: ha a kockázatos fajok beléptetését nem szűrjük, a korai és célzott irtást nem finanszírozzuk, akkor később széles területen kell beavatkozni, nagy társadalmi költséggel.
A történet tanulsága nem anekdotikus, hanem strukturális: a halogatás rendszerszintűen drága.
Láthatatlan tételek
A közvetlen költségek – terméskiesés, növényvédőszer- és irtási kiadások, infrastruktúra-helyreállítás, egészségügyi ellátás – könnyebben számszerűsíthetők, ezért a közpolitikai vitákban felülreprezentáltak.
A nehezebb rész a „láthatatlan” költségek köre: az ökoszisztéma-szolgáltatások romlása, a táj rekreációs és esztétikai értékének csökkenése, a biodiverzitás-veszteségből fakadó kockázatok. Ezek ritkán jelennek meg explicit költségvetési sorokon, ám ettől még valósak; sőt a hosszú távú jólétre gyakorolt hatásuk gyakran nagyobb. Ha ezeket nem becsüljük meg, akkor a költség–haszon mérleg hamisan billen a „nem csinálunk semmit” irányába. A globális összegek – a nemzetközi irodalomban dokumentált, gyorsan növekvő kárpályák – azt jelzik, hogy a „láthatatlan” valójában egyre láthatóbb.
Mi mennyibe kerül valójában?
A jó politika adaton és módszertanon áll. A közvetlen költségszámítás szükséges, de nem elégséges: nem látja a gazdaságon végiggördülő másodlagos hatásokat, és a védekezés mellékhatásait is alulkezeli.
- A parciális egyensúlyi modellek ágazati szinten képesek érzékenységi vizsgálatokra (árak, mennyiségek, helyettesítés), de nem mutatják, mi történik a kapcsolódó szektorokban.
- A számszerűsített általános egyensúlyi (CGE) modellek épp ezt a hiányt pótolják: az input–output kapcsolatokon át végigviszik a sokk hatását a munkaerőpiacra, a feldolgozóiparra, a külkereskedelemre – a társadalmi költség realisztikusabb közelítését adva. Igen, adatéhesek és kompetenciát igényelnek, de a jobb döntések hozama bőven meghaladja a modellezés költségét.
- A nem piaci értékelés (feltételes értékelés, hedonikus árak, utazási költség módszer) pedig pénzben fejezi ki azt, ami a költségvetési excelben láthatatlan: mennyit ér egy tisztább víztest, egy inváziótól mentes erdő vagy a rekreációs élmény.
- Végül a bioökonómiai modellek a térbeli–időbeli terjedés dinamikáját kapcsolják össze a gazdasági döntésekkel: mi történik, ha most lépünk, és mi, ha három év múlva? E kérdésre csak dinamikus keretben adható értelmes válasz.
A nemzetközi összehasonlítások hatalmas különbségeket mutatnak kontinensek és országok között. Ennek egy része ökológiai és gazdasági adottság, de legalább ilyen fontos az intézményi és adatgyűjtési háttér. Ahol a kezelési költségeket és a károkat következetesen dokumentálják, ott a számok magasabbak – nem azért, mert több a kár, hanem mert jobban mérnek.
Az Európai Unión belül ezért alakul ki széles szórás, és ezért döntő, hogy a kiugró, extrém drága eseményeket miként kezeljük a statisztikában. Ha ezeket kizárjuk, „szép” átlagokat kapunk, de alábecsüljük a költségeloszlás farkát – márpedig a költségvetést a farkesemények terhelik meg. A jó szakpolitika éppen ezért több mutatót néz egyszerre, és a robusztus döntési szabályokat részesíti előnyben a kényelmes átlagokkal szemben.
Erősödő kitettség
A klímaváltozás és a globalizáció együttese növeli a behurcolás és a megtelepedés valószínűségét. A melegebb telek és a hosszabb vegetációs időszak új területeket tesznek alkalmassá inváziós fajok számára, a szélsőséges időjárási események pedig – árvizek, viharok – „transzportálják” a propagulumokat (a növény mindazon részei, amelyekből új egyed fejlődhet).
Közben az ellátási láncok mély integrációja, a csomagolóanyagok mozgatása, a turizmus és a városi hőszigethatás egyaránt „megnyitja a kaput” a megtelepedéshez. Vagyis a kitettség trendje emelkedő. Ha a védekezési rendszer mozgástere (jog, pénz, kapacitás) és reakcióideje nem javul, a puha költségvetési korlát logikája szükségképpen késedelmes és drága válaszokat termel.
Ellenérvek
Gyakori ellenérv, hogy a megelőzés költséges, miközben a kár bizonytalan. Valóban: a megelőzés biztos kiadás, a kár pedig valószínűségi. De ez éppen a biztosítás klasszikus esete. A társadalom minden nap vállal biztos költségeket valószínű kockázatok ellen (gondoljunk árvízvédelemre vagy járványügyi készletekre). A releváns kérdés nem az, hogy „drága-e”, hanem az, hogy megtérül-e a várható kárhoz képest. A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy a korai, célzott intézkedések költség–haszon aránya rendszerint többszörösen kedvező.
A másik ellenérv a bizonytalanság. Valóban, az invázió terjedése stochasztikus. De ez nem érv a tétlenség mellett, hanem érv a valószínűségi és forgatókönyv-alapú döntéshozatal mellett. A bizonytalanság kezelhető érzékenységvizsgálatokkal, és nem mentség a halogatásra.
A „keményítés” gyakorlati eszköztára
- Korai előrejelzés és gyors reagálás (EDRR): Országos kockázatos fajlisták, hatékony határellenőrzés, lakossági és szakmai bejelentő rendszerek, és mindenekelőtt: dedikált, gyorsan mozgósítható pénzalap. A késlekedés ára exponenciális; a döntéshozatalnak ezt kell tükröznie.
- Felelősségi lánc és szankciók: A kockázatos behozatalt és a szándékos terjesztést olyan kárfelelősségi szabályoknak kell kísérniük, amelyek közelítik a várható társadalmi kárt. A hatósági mulasztásnak is legyen következménye: ha a felelősség elmosódik, a költségvetési korlát automatikusan „puhul”.
- Adatgazdálkodás és transzparencia: Egységes jelentési protokollok a kezelési költségekre és a károkra; a nem piaci tételek bevonása a hatásvizsgálatokba; rendszeres adatküldés a nemzetközi adatbázisok felé. A mérés nem adminisztratív teher, hanem beruházás a jobb döntésekbe.
- Modellezési kapacitás: CGE- és bioökonómiai keretek, valószínűségi forgatókönyvek, költség–haszon elemzések. A központi költségvetésnek érdemes célzottan finanszírozni ezt a tudásinfrastruktúrát; a hozam a rossz döntések elkerülése.
- Horizontális koordináció: Természetvédelem, agrárpolitika, közegészségügy, infrastruktúra-üzemeltetés és önkormányzatok: az inváziós költségek éppúgy több szektorban jelennek meg, ahogy a megoldások is több tárcát érintenek. Intézményi „hidak” nélkül az intézkedések szétesnek, és a rendszer elvérzik a tranzakciós költségeken.
- Társadalmi kommunikáció: A láthatatlan költségeket láthatóvá kell tenni. Ha a közvélemény érti, hogy egy mostani, kicsinek tűnő kiadás egy jövőbeli, nagyságrenddel nagyobb veszteséget vált ki, akkor a megelőzés politikailag is vállalhatóbbá válik.
Hazai döntési szabályok
A hazai gyakorlatban két elvet érdemes rögzíteni.
- Először, legyenek előre meghatározott, mérhető küszöbértékek, amelyek átlépése automatikusan aktiválja a korai beavatkozást és a finanszírozást. Ne ad hoc politikai alku döntsön minden egyes esetről.
- Másodszor, alkalmazzuk a portfóliólogikát: a korai védekezés kis, biztos kiadás, amely nagy, bizonytalan, de valószínű és gyorsan növekvő jövőbeli veszteséget vált ki. Ez nem megszorítás, hanem biztosítás – védelmi eszköz a rendszerszintű kár ellen. A költségvetési korlát „keményítése” ebben az értelemben nem ideológia, hanem prudencia.
Fiskális prudencia, nem retorika
Az inváziós fajok terjedése, a klímaváltozás és a globalizáció együtt mozdítják el a kockázatokat. Ha tudjuk, hogy a késlekedés a legdrágább döntés, akkor a megelőzés és a gyors reagálás nem retorikai elem, hanem pénzügyi józanság.
A számla mindenképpen megérkezik. A kérdés csupán az: időben fizetünk-e kevesebbet, vagy később, annak sokszorosát.
A válasz – ha komolyan vesszük a költségvetési korlát keményítését – nemcsak ökológiai, hanem kőkemény gazdasági racionalitás is.
A cikk alapjául szolgáló tanulmány itt olvasható.
Fertő Imre az ELTE Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont főigazgatója, a Budapesti Corvinus Egyetem Fenntartható Fejlődés Intézetének egyetemi tanára.
Garamszegi László Zsolt, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézetének főigazgatója, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Egészségbiztonság Nemzeti Laboratóriumának kutatóprofesszora
A cikk a szerzők véleményét tükrözi, amely nem feltétlenül esik egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Portfolio
Újabb gyanús incidens a NATO-ország légterében, lezárták a főváros repterét
Ez már nem az első légtérsértés a héten.
Aranyláz söpör végig a pénzügyi világon: ölre mennek a bankok a legjobb traderekért
Rendkívüli alkupozícióban az aranykereskedők.
Választott Elefántcsontpart, negyedik ciklusa jöhet a regnáló elnöknek
A voksolás komolyabb fennakadások nélkül zajlott.
Nyílt háború felé sodródik az atomhatalom, semmit nem ér a tűzszünet
Folytatódnak a véres harcok a határ mentén.
Több tüntetőt lelőttek az elnökválasztás miatt forrongó afrikai országban
A 92 éves államfő ellen tüntettek.
Öt évig kellett várni erre: újra elindulnak a repülőjáratok Kína és India között
A Covid idején álltak le.
KIVA 2025 - Mi változott?
A többi adónemhez hasonlóan a kisvállalati adó (KIVA) szabályok is változtak az elmúlt évek során. A KIVA mértéke 2025-ben is 10 százalék, de van egy fontos KIVA-változás is, amit a 2025 ta
Magyar vállalkozás: viharban, jó irányba
Habár a vállalkozások számára komoly csapások sorát hozta a COVID-dal megnyíló bizonytalanság kora, a magyar gazdaságot azonban nem meggyengítik, hanem termelékenysége és minősége javítá
Ezüstpénz rézből? - Római sztori a fiat valutákkal
Aurelianus császár nem értette jól a fiat valuták rendszerét: növelni akarta a pénz vásárlóerejét, ehelyett hiperinflációt okozott. Tanulságos közgazdasági sztori a Krisztus utáni III. sz
Falatnyi területről jön a globális GDP fele
Itt van ez a térkép, ami első ránézésre talán túlzó állításnak tűnik: a világ GDP-jének fele mindössze a Föld felszínének 3,6 százalékán termelődik. A pontos... The post Falatnyi ter
Személyes pénzügyek válságos helyzetben
A jelenlegi gazdasági berendezkedés gyakran kerül komolyabb válságba, amit az emberek is megéreznek. Ez nem újdonság, a világtörténelemben sokszor volt olyan körülmény, ami nehezebbé tette a
A vizes élőhelyek pusztulása több billió dolláros kárt okozhat
A halászatot, mezőgazdaságot és árvízvédelmet támogató vizes élőhelyek pusztulása súlyos gazdasági károkat okozhat világszerte, derül ki a Vizes élőhelyek egyezmén
Belefulladunk az ingyen puncsos tálba, pedig egyszer le kell jönni róla
Rossz ómen a pénzügyeidre nézve, ha pénzügyminisztered szemében könnyek gyűlnek. Nagyon nehéz ugyanis leszokni a költségvetési alkoholizmusról: kényelmetlen és politikailag öngyilkosság i
Az Otthon Start mellett a CSOK Plusz feltételeibe is belenyúlna a kormány
Egy éjszaka társadalmi egyeztetésre bocsátott jogszabálytervezet alapján a CSOK Plusz két fontos részletébe is belenyúlna a kormány. Nem kell megijedni a változás inkább kedvező a támogatá
Kisokos a befektetés alapjairól, tippek, trükkök a tőzsdézéshez
Előadásunkat friss tőzsdézőknek ajánljuk, összeszedünk, minden fontos információt arról, hogy hogyan működik a tőzsde, mik a tőzsde alapjai, hogyan válaszd ki a számodra legjobb befektetési formát.
Tőzsde kezdőknek: Hogyan ne égesd el a pénzed egy hét alatt!
A tőzsde világában a lelkesedés könnyen drága hibákhoz vezethet – előadásunk abban segít, hogy kezdőként is megértsd a legfontosabb alapelveket, felismerd a kockázatokat, és elkerüld, hogy egy hét alatt elolvadjon a megtakarításod
Tűzeset Százhalombattán: mit fogunk ebből érezni?
A Mol dolgozik a kapacitások helyreállításán.
Nem az a kérdés, hogy lufi-e az AI-boom, hanem, hogy mikor lesz vége
Milyen jövő vár a mesterséges intelligenciára?
Budapestre jön Trump és Putyin: ennél nagyobb realitása még nem volt a békének
Bár maradtak még kérdőjelek.

