Őszre összejön a nagy EU-s büdzséalku? - Baj lesz, ha nem

Így állunk most

Összefoglalót készített az Európai Bizottság a 2021-2027-es uniós költségvetés elfogadásának eddigi folyamatában elért eredményekről és ezek alapján arra sürgeti a június 20-21-ig EU-csúcs résztvevőit, hogy határozzanak meg egy világos menetrendet a folytatásra, mert ez elő tudná lendíteni a költségvetési fő számainak elfogadását is. A lendületre bizony tényleg szükség lenne, mert egy közelmúltbeli szakmai összesítés szerint az elmúlt hónapokban inkább csak alibizés zajlott tárgyalások címén a tagállamok vonakodó hozzáállása miatt. Ebben nyilván szerepe lehetett az EP-választásoknak, illetve a fontos brüsszeli posztokon ősszel várható személyi változások miatti kivárásnak is és mindez afelé mutat, hogy majd csak 2020 második felében, a német uniós soros elnökség alatt jön létre a végső politikai alku, így nagy csúszás lesz a 2021-2027-es keretköltségvetés elindításában.A Bizottság tavaly 37 szektorális javaslatot tett le az asztalra a keretköltségvetés kapcsán (ami mellett a kohéziós és agrárkasszánál súlyos forrásvágásokra tett javaslatot) és ezek közül jelen állás szerint 12 szektorális jogszabályban van már részleges megállapodás az Európai Tanács és a társjogalkotó Európai Parlament között. Emellett további 16 területen lehet megkezdeni a tárgyalásokat a jogalkotók között. A különösen érzékeny Közös Agrárpolitikában még nincs egyezség és ennek hátteréről és a viták lényegéről minapi összefoglaló.Az Agrárminisztérium államtitkára éppen tegnap mondta azt, hogy a következő agrárbüdzsé körüli nagyfokú viták és elhúzódó egyeztetések miatt esélyes, hogy akár évekkel is elcsúszik majd az új ciklus elindítása és így átmeneti szabályokra lesz szükség:

Van azért előrehaladás

A Bizottság mai összefoglalója emlékeztet rá, hogy a 2021-2027-es költségvetésről szóló saját javaslatából számos területet támogattak már eddig a tanácsi és parlamenti egyeztetések során. Így például erős támogatottság övezi az alábbi javaslatokat a következő uniós költségvetésben:

• legyen erős fókusz az EU-támogatások kifizetésénél az európai hozzáadott értéken (olyan projektek kapjanak elsőbbséget, amelyek megvalósulása uniós szinten is hozzáadott értéket jelent, nemcsak helyi szinten)
• legyen áramvonalasított és világosabb a következő EU-s költségvetés szerkezete
• csökkenjen a különböző fejlesztési programok és alapok száma, amelyekből támogatást lehet kifizetni és hozzanak létre új integrált programokat
• legyen fokozott fókusz a különböző eszközök közötti szinergiákon
• egyszerűsítsék a kifizetési szabályrendszert
• legyen nagyobb rugalmasság a 2021-2027-es költségvetésben, hogy gyorsabban lehessen reagálni a gyorsan változó világra

A fentieken túl a Bizottság olyan javaslatairól is van már előrehaladás a szakmai egyeztetések során, mint például:

• legyen külön az eurózóna tagállamoknak is egy konvergenciát és versenyképességet támogató költségvetés (igaz épp a napokban volt arról hír, hogy végülis ebből a keretből akár a nem-eurózóna tagok is kaphatnak pénzt egy alku keretében)
• a jogállamisági hiányosságok ne sodorhassák veszélybe az EU-források felhasználását (azaz hiányosságok esetén ne a megszokott módon kapja meg az adott tagállam a pénzt)
• modernizálják az uniós költségvetés bevételi lábát is.

Már volt baj a késlekedésből

A brüsszeli testület emlékeztet rá, hogy 2014-2020-as ciklusban a fő számokról a politikai alku 2013 februárjában született meg az Európai Tanácsban, majd a hosszadalmas procedúrák miatt a keretköltségvetés jogi szabályozásáról a döntés 2013. december elején született meg. Így a szektorális javaslatokról az utolsó megállapodás elfogadása átcsúszott 2014 tavaszára, a költségvetés bevételi lábáról szóló döntés pedig 2014 májusára. Ez pedig ahhoz vezetett, hogy a keretköltségvetésből adódó tagállami partnerségi megállapodásokat csak 2014-2015 során lehetett megkötni, így a pályázatok kiírása az egyes tagállamokban szintén csúszott. Ez pedig reálgazdasági következményekkel is járt: késett a projektek elindulása, az Erasmus-programok, stb.). Ráadásul a keretköltségvetés bevételi oldalának reformjáról a döntés csak 2016 őszén született meg.

Ahogy a Bizottság az elmúlt egy évben, úgy most is azt hangsúlyozza, hogy ha átcsúszik a politikai alku a fő számokról 2020-ra (mint ahogy 2013 februárjára az előző), akkor ez bizonyára késedelmet fog okozni a 2021-2027-es költségvetés elindításában, az egyes tagállamokban a pályázatok nem fognak elindulni 2021 elején. Ez magyar szempontból amiatt is lehet külön problémás, hogy idehaza a 7 évre szóló pénzek kifizetése már most kétharmadnál jár, 2020 végéig pedig bizonyára jóval 80% fölé lendül, így az n+3-as szabály miatt 2021-2022-ben és 2023-ben kifizethető EU-pénzek évente csak csekély összeget fognak kitenni, míg az új ciklus pénzkifizetése késni fog. Ez pedig főként 2021-ben és 2022-ben alacsony EU-forrás felhasználást fog jelenteni Magyarországon, ami miatt jócskán lassulhat a gazdasági növekedés és projektek ezrei szenvedhetnek indítási késedelmet.

Címlapkép forrása: Barcroft Media via Getty Images

• Címkék:
• gazdaságfejlesztés,
• uniós költségvetés,
• uniós források,
• 2021-2027