Brexit: véget ért brit parlament ülésszaka, de hamarosan újraindul

A most lezárult parlamenti ülésszak a 2017-es előrehozott választások óta gyakorlatilag folyamatos volt. E két év és három hónap alatt a képviselők összesen 349 vitanapot tartottak. Ilyen hosszú ülésszakra a XVII. század közepi angol polgárháború óta nem volt példa az angol-brit parlamentarizmus történetében. A parlamenti ülésszak keddi lezárása nem azonos a parlament feloszlatásával. Az új parlamenti évad jövő hétfői kezdetén az alsóház a jelenlegivel azonos összetételben folytatja munkáját.

Johnson már a múlt hónap elején is kezdeményezte a királynőnél a parlamenti ülésszak lezárását öt hétre, és a törvényhozás szeptember 10-én be is fejezte munkáját. A brit legfelsőbb bíróság azonban két héttel később törvénysértőnek és meg nem történtnek nyilvánította az ülésszak lezárását, azzal az indokkal, hogy a döntés ésszerű indokok nélkül akadályozná hetekig a parlamentet alkotmányos funkcióinak ellátásában. A legfelsőbb bíróság múlt havi határozatában kiemelte: a kormány intézkedése az ülésszak akkori lezárása és a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) október 31-i határnapja közötti nyolc hétből ötben megakadályozta volna a parlamentet alkotmányos szerepének ellátásában. A végzés szerint az október 31-i Brexit-határnap alapvető változásokat vetít előre a brit alkotmányosságban is, és a parlamentnek, különösen a választott képviselők alkotta alsóháznak joga van ahhoz, hogy hangot adjon véleményének e változásokról.

A brit sajtó egybehangzó értesülései szerint az udvar rendkívül rossz néven vette, hogy Johnson ilyen helyzetbe hozta a királynőt. Kormányzati forrásokat idéző lapértesülések szerint Johnson közvetlenül a legfelsőbb bíróság végzésének kihirdetése után telefonon felhívta az uralkodót, és elnézést kért tőle, bár ezt hivatalosan nem erősítették meg. Johnsont az ellenzék részéről és a kormányzó Konzervatív Párton belül is sokan azzal vádolták, hogy a parlamenti ülésszak múlt havi berekesztési kísérletével a Brexit-határnapig hátralévő parlamenti ülésnapok számát akarta korlátozni, igyekezve elejét venni annak, hogy a megállapodás nélküli Brexit ellenzői megakadályozhassák a rendezetlen kilépést az Európai Unióból.

Ezúttal azonban nem egészen egy hétig tart a szünet, és az ülésszak mostani felfüggesztése ellen nem is érkezett jogi panasz.

A londoni miniszterelnöki hivatal szerint ha az október 17-18-án, vagyis az új parlamenti ülésszak első hetében esedékes EU-csúcson sikerül megállapodásra jutni a Brexit feltételeiről szóló brit javaslatról, akkor a brit kormány új törvényalkotási programjának központi eleme lesz a kilépési egyezményről szóló törvénytervezet beterjesztése és "ütemes" végigvitele a parlamenti tárgyalási szakaszokon, annak érdekében, hogy a tervezetet még az október 31-i Brexit-határidő előtt el lehessen fogadtatni a törvényhozásban.

A múlt héten benyújtott brit javaslatcsomag azonban az Európai Unió részéről hűvös fogadtatásra lelt. Boris Johnson és Angela Merkel német kancellár kedd délelőtt félórás telefonbeszélgetést tartott, és a Downing Street szóvivőjének beszámolója szerint Merkel azt közölte a brit miniszterelnökkel, hogy a mostani brit javaslatcsomag alapján "rendkívül valószínűtlennek" tartja a megállapodást.    

Ez a cikk "Az EU kohéziós politikájának hatásai Magyarországon - jelen és jövő" című, 2019. április 1-től 2020. március 31-ig tartó munkaprogram része, amelyet a Portfolio.hu-t kiadó Net Média Zrt. valósít meg az Európai Unió finanszírozásával. Jelen tartalom kizárólag a cikk szerzőjének álláspontját tükrözi. A munkaprogramot finanszírozó Európai Bizottság semmilyen felelősséget nem vállal a cikkben szereplő információk felhasználását illetően.