1500 milliárd eurós gigantikus uniós mentőprogramon készül Brüsszelben, íme a keretek

Thierry Breton, belső piacért felelős biztos és Paolo Gentiloni, gazdaságpolitikai biztos cikke többek között a Bruxinfón is megjelent, amely a koronavírus válság miatt összeurópai válaszlépésre, szolidaritásra szólított fel és az alábbi főbb üzeneteket fogalmazta meg (a hétvégén Ursula von der Leyen többek között a Portfolio hasábjain vázolta az EU lépéseit és a működő szolidaritást):

• Az Unió előtt álló kihívások középpontjában álló finanszírozási kérdéssel való megbirkózáshoz három alapelvet fektetett le a két uniós biztos: 1) egyetlen tagországot sem szabad kihagyni; 2) egyetlen gazdaság sem maradhat magára a világjárvány áldozataként; 3) valamennyi tagállam hasonló feltételek mellett kell, hogy hozzáférjen a céljaik finanszírozásához szükséges forrásokhoz.
• További alapfeltétel, hogy a 27 tagállam finanszírozási igényeinek arányosnak kell lenniük a szóban forgó kihívások mértékével. Emlékeztetnek rá, hogy a Bundestagban megszavazott 356 milliárd eurós, kiegészítő többletkibocsátásról szóló terv (az első 600 milliárd eurós terv mellett, amely 400 milliárd garanciát tartalmazott) gyakorlatilag a német GDP 10% -át teszi ki.
• Amennyiben ezt a 10%-ot vesszük alapul az uniós igények felmérése céljából, akkor a finanszírozási igények 1500-1600 milliárd euróra rúghatnak. Ez az összeg közvetlenül elérhető lenne a gazdasági szereplők számára – veti fel a két biztos. 
• Ebből 750 milliárd eurót tesz ki az EKB által bejelentett eszközvásárlási program (államkötvények megvételi tervét jelentette be)
• További 100 milliárd eurót tenne ki az új európai munkahelyvédelmi program (SURE), amelyet a Bizottság a munkavállalók jövedelmének fenntartása érdekében terjesztett elő múlt csütörtökön 
• A további kiegészítő támogatás származhat már létező vagy az európai szerződések keretein kívül eső, még nem létező eszközökből. Például az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) programjaiból, de átdolgozott, innovatív és a krízis megoldására szabott feltételekkel.  Vagy az Európai Beruházási Banktól (EBB), amelynek forrásait a helyzet sürgősségére tekintettel rövid határidővel megnövelnénk.
• A rendkívüli forrásigény miatt szükség lesz egy negyedik európai finanszírozási pillérre is: a tagállamoknak most együtt kell megmutatniuk, hogy közös erővel képesek innovatív döntést hozni. Példaként hozza fel a két uniós biztos egy Európai Alap életre hívását, amelynek kifejezett célja a hosszú távú kötvények kibocsátása lehet.  Egy ilyen innovatív pénzügyi alap költségvetési forrásokkal is kiegészíthető lenne, természetesen a források hatékony felhasználását szabályozó feltételrendszerrel, különös tekintettel a finanszírozás céljára, amelyet szigorúan a jelenlegi válsághoz kapcsolódó közös ipari fellendülési beruházásokra lehetne korlátozni.

Címlapkép forrása: 

Ez a cikk "Az EU kohéziós politikájának hatásai Magyarországon - jelen és jövő" című, 2019. április 1-től 2020. március 31-ig tartó munkaprogram része, amelyet a Portfolio.hu-t kiadó Net Média Zrt. valósít meg az Európai Unió finanszírozásával. Jelen tartalom kizárólag a cikk szerzőjének álláspontját tükrözi. A munkaprogramot finanszírozó Európai Bizottság semmilyen felelősséget nem vállal a cikkben szereplő információk felhasználását illetően.