Ösztönző állam 2022 címmel szerveznek konferenciát a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen, ahol Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke, Deli Gergely, az egyetem rektora, valamint Parragh Bianka jegybankár, az egyetem rektori főtanácsadója nyitotta meg az eseményt. Az előadók között van Varga Mihály pénzügyminiszter, Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter, Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke, Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.
A jegybank sikeresen vett részt 2020-ban a válságkezelésben, intézkedéseinek eredménye az is, hogy tavaly az infláció a toleranciasávon belül, a jegybanki cél körül alakult, átlagosan 3,3 százalékos volt - értékelte Matolcsy György jegybankelnök hétfőn, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2020-as üzleti jelentését és beszámolóját az Országgyűlés gazdasági bizottságában, és kijelentette: Magyarország jegybankja 2020-ban is sikerrel teljesítette a küldetését és a törvény által megszabott feladatait.
Egészen érdekesre sikeredett a hét ábrája a Sociéte Generale francia nagybanknál, az ugyanis azt üzeni, hogy a koronavírus-válság kirobbanása után másfél évvel lényegesen jobb most a foglalkoztatási helyzet az eurózónában és Ausztráliában, mint az Egyesült Államokban. Ez arra utal, hogy most jobban kezelhette a válságot (legalábbis annak foglalkoztatási hatását) az eurózóna, mint Amerika, pedig a 2008-2009-es válság során még pont fordítva volt. Van azonban rögtön kézenfekvő magyarázat is arra, hogy most miért áll jobban az eurózónás foglalkoztatási helyzet, mint az amerikai.
A következő pénzügyi válság itt kopogtat, nem az a kérdés, hogy jön-e, hanem hogy mikor és hogyan érkezik meg - vélekedik legújabb publicisztikájában Matolcsy György jegybankelnök, aki szerint a térségünkben a baltiak, a lengyelek és a románok jobban kezelték a válságot, mint a többiek, köztük mi, magyarok. Az MNB elnöke felvázolja a legutóbbi válságkezelés tanulságait, javaslatokat is tesz és utalásokat arra, hogy egy új intézményt kellene felálltani a magyar gazdaságpolitikában.
Bár a 2022 első félévi francia soros elnökség alatt lazulhatnak az uniós fiskális szabályok, de Magyarországnak nem ebből a lehetőségből kell kiindulnia a költségvetési politika tervezése során, hanem abból, hogy kis és nyitott gazdaságként az eladósodás növelné a sérülékenységünket, így mindig is „a hosszú távon is fenntartható adósságrátát kell megcélozni” – hangsúlyozta vélemény cikkében Varga Mihály. A pénzügyminiszter egyúttal meg is állapította, hogy „az uniós szabályoktól függetlenül Magyarország esetében a legfeljebb 80 százalékos adósságszintet tekinthetjük fenntarthatónak”. Frissítés: A fiskális politika ideális pályájáról szintén ma jelentetett meg cikket az Állami Számvevőszék két vezetője, amelynek főbb üzeneteit ebben a külön cikkünkben foglaltunk össze.
Matolcsy György jegybankelnök, Varga Mihály pénzügyminiszter és Parragh László kamarai elnök előadása után szólalt fel szerda délelőtt Orbán Viktor miniszterelnök. A kormányfő több ponton reagált az MNB elnökének javaslataira, és szinte minden tekintetben ellent mondott neki. Egyúttal Orbán Viktor bejelentette, hogy 2022 január-februárjában a gyermeket nevelő szülőknek visszaadná a kormány a 2021-es év után befizetett személyi jövedelemadó összegét, ha a GDP-növekedés 2021-ben egy bizonyos szint felett lesz.
A gazdaságba pumpált rengeteg beruházási támogatás, illetve az elhalasztott fogyasztói kereslet idén a második negyedévtől kezdődően meglepően gyors, éves átlagban összességében 4,3%-os gazdasági növekedést válthat ki, de ezzel együtt pótköltségvetésre van szükség idénre, mivel 6,5%-ról 7,5%-ra nő az államháztartási hiány – jelezte a Világgazdaságnak adott interjúban Varga Mihály. A pénzügyminiszter rámutatott, hogy jövőre akár 5% feletti növekedés várható és mindenképpen csökkenő költségvetési deficitet akarnak, az adókulcsok terén pedig ne várjunk érdemi változtatásokat. Devizakötvény-kibocsátásra 2023 elejéig nincs szükség - rögzítette.
Megoldódni látszik az olasz kormányválság, széles támogatottsággal alakulhat meg a közgazdász Mario Draghi technokrata kormánya. Hatalmasak az elvárások az EKB egykori elnökével szemben, de minden okunk megvan azt feltételezni, hogy valóban a legjobb embert választották az olaszok a 220 milliárd eurós EU-s forrás elosztására. Draghi nem csak jelentős szakmai eredményekkel, de széles nemzetközi beágyazottsággal is rendelkezik, és okkal bírja a politikai paletta széles körének bizalmát. Csodákat persze nem várhatunk, de azért nagy az esély rá, hogy Draghi (vélhetően) rövid kormányzása után Európa nagy betege már legalább a lábadozást megkezdi.
Ismét értékelte Matolcsy György jegybankelnök a 2020-as évet a járvány- és a válságkezelés sikeressége szemszögéből, amelynek apropója az, hogy megfogalmazása szerint „A kanyar hosszabb és a terep nehezebb, mint elsőre tűnt”. Hétfői írásában megállapította, hogy míg „a járvány elleni harc sikeres volt 2020-ban”’, addig „a beruházások, ezen belül az állami beruházások bővítése terén azonban inkább kudarc, mint siker a válságkezelés”. A jegybankelnök ezért ismét a minél hatékonyabb állami beruházás élénkítést sürgette, hogy a kanyarban tudjunk előzni, mert meglátása szerint ez a lehetőség még évekig fennáll, ahogy a spanyolnátha miatti járvány is 3 évig pusztított 1918-1920 között.
Az ország lakóinak újabb támogatásokat biztosító "Izrael beindításának" tervét ismertette Benjamin Netanjahu miniszterelnök és Jiszrael Kac pénzügyminiszter vasárnapi közös sajtótájékoztatójukon - jelentette a helyi média vasárnap.
Kiábrándító képet mutat a Gazdaságvédelmi Alap kiadási szerkezete abból a szempontból, hogy ténylegesen mekkora összeg ment ebből a költségvetési válságkezelő eszközből a gazdaság megsegítésére - derül ki a hvg kedden megjelent összesítéséből.
A pénteken kezdődő EU-csúcs előtt, rendkívüli parlamenti ülésnapon fogadott el 128 igen szavazattal, 16 nem ellenében és 1 tartózkodás mellett határozatot az Országgyűlés „A koronavírus gazdasági hatásaival kapcsolatos európai uniós gazdasági intézkedésekről” címmel. Ennek tartalma jogilag nem köti meg Orbán Viktor kormányfő kezét a végső egyeztetések előtt, és tartalma is homályos több helyen, így önmagában vétóra sem ösztökéli a kormányfőt. Igaz a jogállamisági eljárás azonnali lezárásának parlament általi követelése érveket ad a kormányfőnek a tárgyalásokon a taktikázáshoz, illetve ahhoz, hogy igyekezzen minél jobban felpuhítani az EU-pénzek kifizetésének jogállami feltételekhez kötési rendszerét.
Minden idők második legnagyobb egyhavi hiánya alakult ki idén júniusban a magyar központi költségvetésben, 785,5 milliárd forintos, és mivel a megelőző hónapokban is masszív deficitről számolt be a Pénzügyminisztérium a koronavírus-válság hatására, így a félév végére már ötször akkora a deficit, 1837 milliárd forint, mint amit eredetileg a kormány az egész évre tervezett. Azóta persze már a tárca előrejelzése is jócskán változott, májusban 1890 milliárdos éves hiányt vázoltak. Az, hogy június végéig összesen 520 milliárd forintot költött a kormány a járványhoz kapcsolódó egészségügyi eszközbeszerzésekre, jól mutatja, hogy tényleg felső korlát nélkül megy a költekezés a járvány időszakában.
Április vége és június vége között a kormány közel 900 milliárd forintot költött a koronavírus-járvány okozta gazdasági helyzet kezelésére létrehozott egyik fontos eszköz terhére. Ezzel lényegében ki is merítette azt. Megmutatjuk, kik voltak ennek az osztogatásnak a legnagyobb nyertesei.
Nagy-Britannia nem megszorító intézkedésekkel, hanem milliárdos építkezési és infrastrukturális beruházásokkal lesz úrrá a koronavírus-járvány okozta gazdasági sokkon - mondta kedden Boris Johnson brit miniszterelnök.
A koronavírussal kapcsolatos eddigi kormányzati válságkezelő intézkedésekkel a válaszadók egyharmada (33 százalék) egyértelműen elégedett, 36 százalékuk részben elégedett, további 25%-uk pedig elégedetlen – derült ki a Via Credit pályázati tanácsadó cég több száz kis- és középvállalkozás (kkv) körében végzett kutatásából. A legnépszerűbb válságkezelési intézkedés a munkahelyvédelmi bértámogatás, illetve a K+F tevékenységben dolgozóknak adott bérkiegészítés, ezt a kettőt a vállalkozások 60-60 százaléka veszi igénybe. A felmérésben részt vevő vállalatok több mint egyötöde bocsátott el munkavállalót, 60 százalékuk viszont béremelést, illetve létszámbővítést tervez a közeljövőben. Az is fontos üzenet a felmérésből, hogy a vállalkozások 90 százaléka beruházásokat tervez az év második felében.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Sok minden változott 2011 óta.
Döntött a kormány az üzemanyagokról - Így reagált a Mol árfolyama
Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború aktualitásaival.
Korábban egy darabot sem szállítottak belőle.
Csaknem 1900 milliárd forintnak megfelelő összeget bukott.
A Citadealla Alap portfóliómenedzsere a Checklsit vendége volt.
Kell-e aggódnunk az amerikai árindex növekedése miatt?
A megújulós erőművi projektek másodlagos piacát pörgetheti fel az energiahivatal transzparenciája.
