Hiába a brüsszeli temu-vám, semmi sem fogja vissza a kínai áruáramlást

Az Európai Unió által tervezett új vámintézkedések várhatóan nem fogják érdemben visszafogni az olcsó, főként kínai termékek beáramlását – figyelmeztetnek a Financial Times által megkérdezett vámügyi szakértők. Az e-kereskedelmi platformok, mint a Shein vagy a Temu robbanásszerű növekedése az elmúlt években példátlan terhet rótt az uniós vámhatóságokra, amelyeknek évente több milliárd csomagot kellene ellenőrizniük biztonsági és vámfizetési szempontból.

2025-ben 5,8 milliárd alacsony értékű csomag érkezett az EU-ba, ami több mint négyszerese a 2022-es volumennek, és önmagában 20 százalékos növekedést jelent 2024-hez képest.

Ezeknek a küldeményeknek mintegy 90 százaléka Kínából származik. Belgium különösen érintett, mivel tavaly 1,4 milliárd csomag érkezett ide, ami az összes uniós import közel egynegyede.

Az EU egyik fő válaszlépése a „de minimis” kategória eltörlése, amely jelenleg lehetővé teszi, hogy a 150 euró alatti értékű áruk vámmentesen érkezhessenek az unióba. A szakértők szerint azonban ennek hatása korlátozott lesz.

Bár az intézkedés könnyíthet a vámkezelési folyamatokon, az 5 százalék alatti importteher miatt várható árnövekedése önmagában nem lesz elég jelentős ahhoz, hogy visszafogja a keresletet, így a csomagok száma várhatóan tovább nő, még ha a fogyasztók valamivel többet is fizetnek. Erre találták ki a terméktípusonkénti plusz díjat.

Július 1-jétől az EU egységesen 3 eurós vámot vet ki online rendelt közvetlen kiszállított árukra.

Ez azt jelenti, hogy például három póló, egy pár zokni és egy játék esetén összesen 9 euró vámot kell fizetni. Emellett novembertől további 2 eurós kezelési díjat vezetnek be csomagonként.

Az intézkedés persze fogyasztói szempontból a rossz minőségű kínai termékektől való védelemmel indokolják, de célja inkább az, hogy javítsa az európai gyártók versenyhelyzetét, különösen azokkal az importtermékekkel szemben, amelyek gyakran alacsonyabb szabályozási és költségszintek mellett készülnek.

Ettől függetlenül nem alaptalanok a fogyasztóvédelmi szempontok sem, hiszen az egyébként szűkös kapacitások mellett lefolytatott ellenőrzések során a termékek közel egyharmadáról derül ki, hogy nem biztonságos, hamisított, vagy nem egyszerűen egyezik azzal, amit a szállításhoz mellékelt vámnyilatkozatban megjelölnek.

Gyakori probléma az is, hogy a küldeményeket alulértékelik vagy hamis származási országgal látják el a vámteher csökkentése érdekében. Ezeket a dolgokat inkább csak szúrópróba szerűen tudják ellenőrizni, így nem feltétlen jelent nagy kockázatot egyszerűen mást írni a szállítási dokumentumokra.

A probléma másik véglete, hogy egyes importőrök elkerülhetik a 3 eurós díjat, ha részletesebb vámnyilatkozatot töltenek ki, ami viszont még nagyobb terhelést jelent az amúgy is kapacitáshiányokkal küszködő ellenőrzési rendszerek számára.

Emellett sok termékkategória – például könyvek, gyógyszerek vagy szoftverek – eleve nem generál vámbevételt, így az intézkedések bevételi hatása is kérdéses. Az Európai Bizottság jelenleg is dolgozik a szabályok finomításán, hogy elkerülje az ilyen torzulásokat, de a szakértők szerint a jelenlegi struktúra egyáltalán nem garantálná a kívánt célokat.

Címlapkép forrása: EU