Uniós források

A kisebb gazdáknak adná az EP a nagyoktól elvett agrártámogatásokat

Portfolio
Nagy többséggel fogadott el hétfőn és kedden az Európai Parlament agrárpolitikai szakbizottsága két olyan jelentést, amelyek fontosak a 2021-2027-es EU-s költségvetés Közös Agrárpolitikájáról (KAP) szóló intézményközi egyeztetésben és összességében a kisebb agrárgazdaságoknak lehetnek előnyösek. Lényeges fejlemény azonban, hogy most csak a szakbizottságok támogatták a jelentéseket, a végszavazást majd az új összetételű EP tartja róluk, és elképzelhető, hogy az egész jelentéskészítési folyamat újraindul, így a parlamenti szakbizottságok mostani tervei könnyen füstbe mehetnek - mutat rá összefoglalójában a Bruxinfo.
Ezzel a kilátással együtt is fontos a két szakbizottsági szavazás eredménye és az elfogadott javaslatok, amelyek közül a két leginkább lényeges (a magyar gazdáknak is):

A képviselők évi 100 ezer eurós szinten húznák meg a közvetlen jövedelemtámogatások felső határát és a tagállamokon belül 2027-ig azonos szintre hoznák a hektáralapú kifizetéseket. Emellett a KAP (Európai Bizottság által javasolt) új végrehajtási modelljének bevezetését egy évvel későbbre, 2022-re halasztanák.

További lényeges információk:
  • Az egyik jelentés az agrártermelők fő jövedelemforrását jelentő közvetlen kifizetések és a KAP második pillérének is nevezett vidékfejlesztési politika új szabályaival foglalkozott. Fontos tudni, hogy a szakbizottság azt szeretné elérni, hogy a KAP 7 éves büdzséje ne csökkenjen a 2014-2020-as ciklusbeli összeghez képest. A képviselők ezen kiinduló állapot mellett úgy döntöttek: tovább kívánnak faragni a nagygazdaságok támogatásain, részlegesen átcsoportosítva a forrásokat a kis- és közepes méretű gazdaságoknak, a fiatal gazdáknak és a női agrártermelőknek.
  • Ez a számok nyelvén azt jelenti, hogy az egy évben kifizethető jövedelemtámogatások felső határát 100 ezer euróban húzná meg a szakbizottság meg azzal a kitétellel, hogy a mezőgazdasági jellegű bérköltségek 50 százalékát le lehetne vonni a csökkentés előtti teljes összegből. A közvetlen kifizetésekre rendelkezésre álló nemzeti borítékok legalább 5 százalékát egy speciális hektár alapú kiegészítésen keresztül a kis- és közepes méretű gazdaságokhoz csoportosítanák át, míg a közvetlen kifizetésekre rendelkezésre álló büdzsé minimum 2 százalékát a fiatal farmerek számára különítenék el (az első hét évre szólóan hektáralapú kiegészítés formájában). A fiatal gazdák számára a vidékfejlesztési alapból is folyósítanának támogatásokat.
  • Az agrárbizottság tagjai azt szeretnék, ha az egyes országokon belül 2024-re mindenhol elérné a közvetlen jövedelemtámogatások mértéke az átlagos szint legalább 75 százalékát, 2027-re pedig mindenhol a 100 százalékos szintet.
  • A képviselők a Bizottság javaslatához képest egy évvel késleltetnék a nemzeti stratégiai terveken alapuló új KAP végrehajtási modell bevezetését (2022-ig), hogy több időt kapjanak a gazdálkodók az alkalmazkodásra. Emellett az is lényeges, hogy a testület a vidékfejlesztési források legalább 30 százalékát környezetvédelmi és éghajlatváltozással kapcsolatos intézkedésekre fordítaná, a direkt támogatások (első pillér) minimum 20 százalékát pedig úgynevezett ökorendszerekre kellene fordítani.

A másik szakbizottsági jelentés az agrárpiaci rendtartással (közös piacszervezéssel) foglalkozik, és a szakbizottság jelentősen kibővítette az Európai Bizottság által javasolthoz képest a KAP válságkezelési eszközeit, nagy hangsúlyt fordítva a gazdák jövedelmére nagy veszélyt jelentő áringadozások megelőzésére, illetve a kompenzálásra.

A jelentés valamennyi agrárszektorra egységes válságelőrejelző rendszert hozna létre, ami a képviselők szerint gyorsabb és hatékonyabb reakciót tenne lehetővé uniós szinten az egyes ágazatokat megrázó piaci válságokra.

A jelentés a szőlő- és a borágazattal is behatóan foglalkozik, a szőlőtelepítési jogok 2030-ig fennálló jelenlegi rendszerének 2050-ig tartó meghosszabbítását javasolva. A képviselők azt szeretnék, ha a borosüvegek címkéin megjelenne a borok energiatartalma és összetevői is.

Címlapkép forrása: MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor
Ez a cikk "Az EU kohéziós politikájának hatásai Magyarországon - jelen és jövő" című, 2019. április 1-től 2020. március 31-ig tartó munkaprogram része, amelyet a Portfolio.hu-t kiadó Net Média Zrt. valósít meg az Európai Unió finanszírozásával. Jelen tartalom kizárólag a cikk szerzőjének álláspontját tükrözi. A munkaprogramot finanszírozó Európai Bizottság semmilyen felelősséget nem vállal a cikkben szereplő információk felhasználását illetően.
Holdblog

Szabó Dávid: Érik a kriptó iparág

Mintha a korábbiaknál jóval kisebb hype mellett lenne alakulóban a kriptománia újabb köre. Milyen gátak szakadtak át az elmúlt időszakban, hol tart a szabályozás, hogyan... The post Szabó Dá

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Két éve erre a pillanatra vár Oroszország, most úgy érhet célt, hogy a Nyugat csak nézi

Senior web fejlesztő

Senior web fejlesztő
Vállalati Energiamenedzsment 2024
2024. április 11.
Sustainable Tech 2024
2024. április 24.
Portfolio Agrofuture 2024
2024. május 23.
GEN Z Fest 2024
2024. május 9.
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Infostart.hu

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Díjmentes előadás

Hogyan vágj bele a tőzsdei befektetésbe?

Mire kell figyelned? Melyek az első lépések? Mely tőzsdei termékeket célszerű mindenképpen ismerned?

Díjmentes előadás

Ami még az állampapírnál is jobb befektetés

Az állampapírok mellett számos más befektetési lehetőség érhető el a piacon azoknak, akik szélesebb portfóliót szeretnének építeni és hosszú távon növekedést elérni.

Ez is érdekelhet
Delta_4_1500