Gyors összefoglaló

Nagyon szenved az Európai Unió, csak nem azért, amit eddig hittünk

Az Európai Unió gazdasága 2025-ben mérsékelt ütemű növekedést mutat a közelmúltbeli sokkok – a pandémia és az energiaválság – után. Az ellenállóképességet viszont az mutatja, hogy a munkanélküliség több évtizedes mélyponton maradt még mindig, a legtöbb tagállam már elérte a járvány előtti kibocsátási szintjét. Ugyanakkor az Európai Bizottság friss makrogazdasági jelentése (European Macroeconomic Report, EMR) szerint továbbra is jelentős kihívások terhelik a kontinens kilátásait. Az infláció a korábbi csúcsokról mérséklődik, de egyes országokban – köztük Magyarországon – még mindig makacsul magas. Emellett a termelékenység erőtlen javulása és a tartósan drága energiaköltségek visszafogják az európai vállalatok versenyképességét, ami hosszú távon visszafoghatja a növekedést.
Az alábbi szöveg automatikusan, mesterséges intelligencia által generált tartalmi összefoglaló. Az összefoglaló tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a teljes cikk tartalmát. Vissza az eredeti cikkhez
  • Az euróövezetben 2025 októberében 2,1 százalékra mérséklődött az éves infláció, ugyanakkor Magyarországon 4,5-5 százalék közötti, Romániában pedig 6 százalék feletti pénzromlás várható.
  • Az egységnyi munkaerőköltség 2019 és 2024 között az EU-ban közel 20 százalékkal, Magyarországon 48,9 százalékkal emelkedett, miközben a termelékenység nem javult hasonló ütemben.
  • A beruházások volumene 2024-ben az EU-ban 21 százalékkal, Magyarországon 12,1 százalékkal zsugorodott reálértelemben, elsősorban a vállalati szféra fogta vissza fejlesztéseit.
  • Az energiaköltségek 2024-ben 17,4 százalékkal magasabbak voltak az Egyesült Államokhoz képest, ami súlyosan rontja az európai ipar versenyképességét.
  • Az európai háztartások megtakarításainak jelentős része nem hazai beruházásokba, hanem külföldi eszközökbe áramlik, ami visszafogja az uniós növekedést.