Dagad a dinnyebotrány: Tényleg ennyire fontos ez?

Portfolio

2012. július 26. 11:12

Az elmúlt egy hét történései dinnyekartell, "dinnye kerekasztal", dinnye marketing és dinnye árak ügyben akkora port kavartak a hazai sajtóban és a minisztériumi kommunikációban, hogy talán még azokhoz is eljutottak a hírek, akik legfeljebb a keresztrejtvényért nyitnak ki egy újságot. A görögdinnye régóta az év egy meghatározó időszakának szimbolikus terméke, a vízparti nyaralások egyik kihagyhatatlan kelléke, valamint betakarított termését tekintve súlyában az egyik legnagyobb mennyiséget produkáló zöldségünk. Valahol tehát nem meglepetés, hogy sokat foglalkozunk az ügyével, de azt tudjuk-e pontosan, hogy lényegében mit is jelent az ország gazdasága számára a dinnyepiac? És egyébként is, mitől is görög a görögdinnye?

Mennyi dinnyénk van?

Görögdinnyéből az elmúlt 10 évben átlagosan mintegy 200 ezer tonnát termeltek a hazai dinnyetermesztők, az idei évre pedig várhatóan 170 és 200 ezer tonna közé tehető a betakarított mennyiség végső értéke. Bár a 2000-es évek közepét alapul véve jelentős visszaesést láthatunk a termés mennyiségében, ez végeredményben nem annyira kétségbeejtő, hiszen egyre csökkenő területen sikerül a nagyságrendileg azonos mennyiséget megtermelni. Míg 2008-ban a betakarított terület közel 8 ezer hektár volt a KSH adatai szerint, addig 2012-ben már csak mintegy 5 ezer hektárról szedik hazánkban a dinnyét. Ennek némileg ellent mond Für László, a nyíregyházi Rádium Kft. ügyvezetőjének nyilatkozata, aki a kelet-magyarországi régió legnagyobb exportőr cég vezetőjeként arról beszélt az MTI-nek, hogy míg tíz évvel ezelőtt 11 ezer hektáron termett görögdinnye, addig idén mindössze 3500 hektár a zöldség termőterülete.

web surveys

Simonka György, a Magyar Dinnye Szövetség elnöke kérdésünkre elmondta, hogy míg Békés megyében mintegy 50 tonna/hektár a termésátlag, addig Szabolcsban csak 25 tonna/hektár, és az ország többi részén a két érték között ingadozik az érték. Mindemellett Békésben, a legmodernebb körülmények közötti előállítás költsége 1,5 millió forint hektáronként, ami kilónként mintegy 30 forintos előállítási költséget jelent a termelőknek. A megtermelt hazai dinnye mintegy 60-70%-a származik a modern módon gépesített területekről, tette hozzá Simonka.

Dagad a dinnyebotrány: Tényleg ennyire fontos ez?

A Wikipédiáról megtudhatjuk, hogy a görögdinnye (Citrullus lanatus) a tökfélék (Cucurbitaceae) családjába tartozik, és Afrika déli részéről származik. Vagyis a dinnye a közhiedelemmel ellentétben nem gyümölcs, hanem zöldség. A lap szerint nem ismert, hogy hol termesztették először, de a legkorábbi feljegyzett görögdinnyeszüret nagyjából 5000 évvel ezelőtt Egyiptomban történt. A 10. században már termesztették Kínában, mely a világ legjelentősebb görögdinnye termesztője ma is. A 13. században pedig mór hódítók hozták be a zöldséget Európába.

Az exporttal és importtal kapcsolatban Simonka hozzáfűzte, 2010-től egyre kevesebb dinnyét visznek ki az országból, melynek elsődleges oka az ár. Míg 2010 előtt a termés mintegy 70%-a hagyta el az országot, addig 2011-ben ez az arány már 50-50 százalék volt, 2012-ben pedig 60-40 százalék a Magyarországon értékesítésre kerülő rész javára. Kérdésünkre válaszolva, hogy miért is jobb a magyar görögdinnye a macedón vagy görög görögdinnyénél Simonka elmondta, hogy hazánkban különösen kiváló a klíma a dinnye számára, amitől vékonyabb a zöldség héja és édesebb a bele. Továbbá azt sem szabad elfelejteni, hogy a macedón vagy görög dinnye akár 14 napot is eltölt utazással együtt, amíg a tálcánkra kerül, míg a hazai terméknél ez az idő csak 2-3 nap az indáról való levágást követően, így a laikus számára is szinte egyértelmű melyik áru a frissebb.

Dinnyematek

Gyors és egyszerű számítással kikalkulálható, hogy 180 ezer tonna várható termésmennyiség és átlagosan 7 kg-os dinnyék esetében, összesen 25,7 millió darab dinnyét kell leszedni, avagy felszedni a 2012-es szezonban a magyar termőföldekről. A jelenlegi arányok szerint mintegy 60 százalék itthon kerül értékesítésre, vagyis 2012-ben hozzávetőleg 15,5 millió darab dinnyét vásárolnak meg a magyar családok, ami 100 forintos kilónkénti fogyasztói ár mellett 18 milliárdos üzlet. Könnyen belátható, hogy minden 10 forintos áremelés, avagy árcsökkentés mintegy 1,8 milliárdot hagy bent, avagy vesz el a fogyasztók zsebéből. A felvásárlási ár azonban jóval alacsonyabb a fogyasztói árnál, így a dinnyetermelők oldaláról nézve a "dinnyebiznisz", 45 forintos kilónkénti felvásárlási ár mellett alig haladja meg a 8 milliárd forintos tételt exporttal és belső értékesítéssel együtt. Összehasonlításképpen például padlóburkolóra és tüzelőanyagra költöttünk 2011-es fogyasztói áron egy év alatt 22-22 milliárd forintot, míg dohányárura vagy alkoholos italra ennek több mint a tízszeresét, mintegy 276 és 280 milliárd forintot.

Bár az arányosítás nem tökéletes, hiszen a dinnye esetében a bruttó termelési értéket vettük alapul, míg a GDP a bruttó hozzáadott értéket mutatja, mégis jól szemlélteti a dinnyeágazat nagyság szerinti részarányát a mezőgazdaság és a nemzetgazdaság egészén belül. Mint az a grafikonokon is jól kivehető, a dinnyepiac a mezőgazdaság kevesebb mint 0,8 százalékát, míg a teljes magyar gazdaság 0,03 százalék teszi ki.

Az igazán érdekes fejezete ennek az egész számolgatásnak azonban nem is a dinnyepiac részaránya a nemzetgazdaságban, hanem a görögdinnye és az egyéb árufélék, mint az alma, a paradicsom vagy a petrezselyemgyökér termelési értékének aránya egymáshoz és a mezőgazdasági részarányhoz viszonyítva. Odáig mindenki számára érthető a helyzet, hogy vannak termelők, akiknek természetes módon vannak érdekeik, és ezeket az érdekeket szeretnék a számukra legkedvezőbb módon érvényesíteni. Azonban amikor összehasonlítjuk a dinnye részarányát a hozzá hasonló termékekkel, akkor megfogalmazódhat bennünk a kérdés, hogy vajon mikor lép közbe az alma, a paradicsom, a csemegekukorica, avagy a petrezselyemgyökér termelők szövetsége a felvásárlási és a fogyasztói árak érdekében.

El a szélhámosokkal a dinnyeszektorból

A dinnye rivaldafénybe kerülésének története leegyszerűsítve tehát valahogy úgy áll össze, hogy vannak Magyarországon a dinnyetermelők, akik 2010 előtt a megtermelt áru mintegy 70 százalékát exportra értékesítették. Ahogy arra Simonka György a kérdésünkre adott válaszában utalt, a zsíros üzletet kiszimatoló simlis vállalkozók elkezdték a nagyobb haszon reményében rossz minőségű áruval ellepni az exportpiacot, ami törvényszerűen aláásta a magyar dinnye renoméját. Ezt az állapotot a felvásárlók megelégelték, ami miatt visszaszorult a külföldi kereslet a magyar dinnye iránt. A dinnyések egy része az érdekeik képviselete érdekében szövetségbe tömörült, megalakult 2011-ben a Magyar Dinnye Szövetség és piaci súlyukhoz képest megdöbbentően hatékony érdekérvényesítő képességüknek köszönhetően nemzetgazdasági tényező szintjére emelték a termelői szinten 8 milliárdos, kiskereskedelmi szinten 20 milliárd forintos ágazatot.

A Tescót is megkerestük, hogy megtudjuk mennyiért is vásárolták fel az általuk emlegetett 9 millió kilogramm görögdinnye kilóját, és mennyiért értékesítik a környező, cseh, lengyel és szlovák áruházaikban a zamatos magyar zöldséget, ám sajnálatunkra a cég illetékesei árkérdésekben nem kívántak nyilatkozni. A legnagyobb hazai kiskereskedelmi lánc július 18-án megjelent közleményében arról számolt be, hogy több mint 9 millió kilogramm dinnye értékesítésével járulnak hozzá az ágazat sikeréhez, ami a becslések szerint a várható teljes betakarított mennyiség közel 5%-át teszi ki. A 9 millión belül várhatóan a 3 milliót is meghaladja az exportált mennyiség, ami azt jelenti, hogy egyedül a Tesco a teljes hazai termelés mintegy 1,5%-át exportálja.