Tényleg a digitális kőkorszakban élnek a magyar cégvezetők?

Magyarországon a munkavállalók 62 százaléka a kkv-szektorban dolgozik, ami a nemzetgazdasági bruttó hozzáadott érték 55 százalékát állítja elő a KSH adatai szerint. Ez az arány számos nyugat-európai országban kedvezőbben alakul: kevesebb munkaerőt köt le ez a szektor, mégis jóval több - akár 60-70 százalék - bruttó hozzáadott értéket állít elő. A hazai kisvállalatok lemaradása termelékenység és hatékonyság terén főképp az informatikai fejlesztések hiányának köszönhető, de tényleg a digitális kőkorszakban élnek a magyar cégvezetők?

Pedig van ok bizakodásra

A magyar kkv-k fele csak a helyi piacra dolgozik, negyedük pedig a regionális piacra, vagyis kevesen vannak azok, akik az országos vagy nemzetközi piacon is jelen vannak - derül ki a Magyar Telekom és a BellResearch közös, 2016-os kkv-kutatásából. Pedig egy kis paprikatermelő is árulhatja országosan a termékeit a helyi piac helyett vagy mellett, ha van egy honlapja, illetve egy webshopja, hiszen ezek olyan, ma már kiscégeknek is megfizethető és könnyen használható az eszközök, felületek, amelyek nagyban hozzájárulhatnak a vevőkör bővítéséhez.

Árvai Gergely, a Magyar Telekom IT szolgáltatások marketingmenedzsment ágazatvezetője szerint van néhány tévhit az emberek fejében a magyar vállalkozásokról, ami a fentiek ellenére egyáltalán nem igaz, ilyen például, hogy a kisvállalatok, illetve azok vezetői még a digitális kőkorszakban élnek.

A professzionális online lét valóban nem jellemző: az alapvető technológiák használata pozitív trendeket mutat, míg a hatékonyságnövelő, ügyfélszerző, termelékenységnövelő szoftverek használata kevéssé elterjedt

- tette hozzá szakértő, aki szerint eközben széleskörűen alkalmazzák az alapszintű IT-szolgáltatásokat, mint az email-szolgáltatás vagy a mobilnet.

Mik a kkv-k? Fontos kitétel, hogy a kis- és középvállalkozás meglehetősen tág kategória, hiszen az egyfős vállalkozásoktól, a néhány főt számláló családi vállalkozásokon át, a 250 főt foglalkoztató cégekig mindenki ide tartozik. Ezeket összeadva körülbelül 250 ezer kkv működik ma Magyarországon, amelyek technológiai fejlettsége valószínűleg jelentős eltéréseket mutat.

Ami már a kiscégeknél is alap

Egyre több olyan eszköz van, amelyek használata még nem tekinthető kifejezetten elterjedtnek, de olcsón elérhető és széles körben használt a kkv-k körében. Ezek közül a legfontosabbak:

• Mobileszközök, mobilinternet: A legtöbb cégvezetőnél ez a magánéletben is napi szinten használt eszköz, ami a céges életbe is beférkőzik, például sokaknál már az is nagy szó, hogy emailezésre használják az okostelefont.
• Felhőalapú szolgáltatások: Lassan már olyan fontos a cégek életében, mint az áramszolgáltatás, és szakértelemre sincs szükség a használatához. A 255 ezer kkv-nak körülbelül 15 százaléka használhat felhőt, és az erre fordított költés folyamatosan növekszik, tehát már nem csak az ingyenes szolgáltatások kipróbálásra van nyitottság.
• Honlap és közösségi média: Az online jelenlét két legfontosabb felületéről van szó, amely a legkisebb cégek esetében is fontos, és a kkv-szegmensben is jelentős fejlődés zajlott az elmúlt években, de még így is van növekedési lehetőség: csak 30 százalék tartja csak fontosnak, hogy megjelenjen a közösségi médiában, és 41 százaléknak van honlapja, a maradék 59 százalék pedig a jövőben sem tervezi - derül ki az idei kkv-kutatásból.
• Ügyfélkapcsolat-menedzsment rendszerek (CRM): A CRM-szoftver célja, hogy egy cég saját partnerei, ügyfelei felé irányuló folyamatainak leírását támogassa, főleg marketing, értékesítési, ügyfélszolgálati és call center területeken. Elterjedésük a nagyvállalatoknál kezdődött, de a technológia fejlődése és a szoftverszállítók éles versenyéből adódó árcsökkenés miatt ma már a közép, sőt a kisvállalatok körében is egyre többen használják.

A generációváltás technológiai robbanást hozhat

A kkv-k maguk is fontosnak tartják a fejlesztést és a bővülést, a két legfontosabb akadályozó tényező, hogy a cégvezetők úgy gondolják, hatalmas beruházásokról lenne szó, illetve nincs meg cégen belül az ehhez szükséges szaktudás. Akik mégis használnak professzionális informatikai megoldásokat, azok "megoldják okosba": gyakran nem is pénzért igénybe vett szolgáltatásról, hanem szívességről van szó, például a legtöbb esetben egy rokon vagy barát készíti el a honlapot, és kezeli a szervert.

A magyar családi vállalkozások életében nemcsak a szakemberhiány és az ügyfelek megtalálása jelent mostanában súlyos problémát, hanem a kiöregedő cégvezetői nemzedék pótlása. A hazai kkv-szektort meghatározó családi vállalkozások többségét közel egy időben, a rendszerváltást követően alapították, így a vezetőket érintő generációváltás problémája most éri el őket.

A nyugdíjba vonuló vezetők helyét fiatalabb generációk veszik át, akik otthonosabban mozognak az online világban, ezért iparági szakértők szerint a váltás a kkv-k élén hozhat előrelépést a technológiai fejlődésben, hiszen az informatikai fejlesztés mindig felülről jövő változás.

Ki segít a kkv-knak?

Az edukálás lenne a kulcs abban, hogy minél több kkv-vezető lássa az informatikai fejlesztés fontosságát, és hogy nekik sem elérhetetlenek ezek a megoldások. Árvai Gergely szerint egyelőre a minél több ügyfelet elérő szolgáltatók és az állam vállalnak ebben szerepet, utóbbi például a Digitális Vállalkozások Program keretében. Az olyan nemzetközi cégek termékei, mint a Google és a Microsfot már inkább az informatikai háttérrel rendelkezőkhöz jutnak el, a kis és közepes hazai IT-cégek pedig egyelőre nem vállalnak szerepet a tudatosításban. Maguk a cégvezetők is kénytelenek lesznek idővel keresni a fejlődési lehetőségeket, mert aki nem képes megfelelően integrálni az új IT-módszereket, hatalmas lemaradásba kerül versenytársaihoz képest, és később költségesebb és lassabb folyamat lesz majd az integráció.

A cikk megjelenését a Magyar Telekom, a kis- és közepes vállalkozások szakértő partnere támogatta.

• Címkék:
• KKV,
• telekom,
• Vallalatok