Váratlan fordulat: még egy magyar különadó élesedhet 2026-ban

Egy év helyett fél év

Nagyon úgy néz ki, hogy új felvonásához ért az idehaza 2014 óta létező, de időközben lényeges átalakulásokon áteső reklámadó története. Október 2-án került fel a kormány hivatalos oldalára társadalmi egyeztetés céljából az első idei őszi adócsomag, amely több más adónem mellett kitért a reklámadóra is. Nagy meglepetés ebben a verzióban még nem volt, ugyanis azt mondta ki az október elején nyilvánosságra hozott minisztériumi tervezet, hogy

a reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény a) 5/A. §-ában a „2025. december 31-ig” szövegrész helyébe a „2026. december 31-ig” szöveg, b) 11. § (1) bekezdésében a „2025. december 31.” szövegrész helyébe a „2026. december 31.” szöveg lép.

A reklámadó-törvény ezen két paragrafusa (5/A és 11 (1) bekezdés) tartalmazza azt a speciális rendelkezést, miszerint az adó mértéke a főszabálytól eltérően 0%. Ez a 0%, vagyis lényegében a reklámadó-mentesség 2019 közepétől áll fent, és a jelenlegi szabályok értelmében 2025. december 31-ig szól a mentesség. Az elmúlt években pedig az volt a jellemző kormányzati gyakorlat, hogy egy évvel kitolta a reklámadó felfüggesztésének időbeli hatályát, és ahogy a fenti idézetből is látható, a kormányzat eredetileg azt is tervezte, hogy a 2025. december 31-i határidőt 2026. december 31-re módosítja.

Ehhez képest történt a fordulat, amikor az őszi adócsomag október 14-én a parlament elé került. Ebben a törvényjavaslatban már az szerepelt, hogy

a Reklámtv. a) 5/A. §-ában a „2025. december 31-ig” szövegrész helyébe a „2026. június 30-ig” szöveg, b) 11. § (1) bekezdésében a „2025. december 31.” szövegrész helyébe a „2026. június 30.” szöveg lép.

Vagyis a 0%-os reklámadó-kulcs időbeli érvényességi idejét csak fél évvel hosszabbítaná meg a kormány az eredetileg javasolt egy évvel szemben. A javaslat indoklásában ezen pontnál csak ennyi szerepel: "a reklámadó-fizetési kötelezettség felfüggesztése további fél évvel meghosszabbodik".

Mindez a gyakorlatban azt fogja jelenteni (amennyiben a parlament ebben a formában fogadja el az adómódosításokat), hogy

2026. július elsejétől reklámadófizetési-kötelezettség terheli az érintett adóalanyokat, élessé válik egy éveken át jegelt különadó Magyarországon.

Kérdéseinkkel megkerestük az illetékes Nemzetgazdasági Minisztériumot, ahonnan a következő választ kaptuk arra a kérdésünkre, hogy mi indokolja az adó újbóli alkalmazását. "Az a körülmény, hogy a Kormány a reklámadót felfüggesztette és nem hatályon kívül helyezte, annak a jelzése, hogy a szabályozást a Kormány indokoltnak és helyesnek ítélte, de annak alkalmazását gazdaságpolitikai megfontolásokból ideiglenesen nem tartotta célszerűnek. A felfüggesztés jogintézménye rugalmas eszközt ad a kormányzat kezébe az adóztatást újra életbe léptetésére, ha azt a gazdasági környezet változása indokolttá teszi, fenntartva, hogy ennek megítélése változhat" - írták.

Ez tehát egy vadonatúj és érdekes fordulat a reklámadó esetében, és ennek következtében nem is szerepelhetett a 2026-os költségvetés bevételi oldalán a tervek között, de a társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezet költségvetési hatástanulmányában sem találunk bevételi becsléseket. A minisztérium azonban választ adott arra a kérdésünkre is, hogy mekkora összeg folyhat be az államkasszába. Erről cikkünk későbbi részében írunk.

Azt is hozzátette a tárca megkeresésünkre, hogy "miután a reklámadó nem új adónem, a szabályozásról nem történt egyeztetés az iparági szereplőkkel". "A felfüggesztéssel kapcsolatban a társadalmi egyeztetés keretében észrevétel nem érkezett, kétségtelen ugyanakkor, hogy a társadalmi egyeztetésre bocsátott normaszöveg tervezetben az egész éves felfüggesztés szerepelt" - jegyezte meg a tárca.

Mit hoz a régi-új különadó a gyakorlatban?

Az elmúlt 6,5 évben (2019 júliusától) tehát ahhoz szoktak hozzá a reklámadó alanyai (médiatartalom-szolgáltató, sajtótermék, kiadó, reklámközzétevő vállalatok), hogy nincs adófizetési kötelezettségük az átmenetinek tekintett 0%-os kulcs miatt, és már-már szinte feledésbe merült, hogy a reklámadó törvény eredetileg azt tartalmazza, hogy az adóköteles tevékenységből származó adóévi nettó árbevétel 100 millió forint feletti részének a 7,5%-a (100 millió forint alatt nulla a kulcs) a sarc. Érdemes megemlíteni, hogy 2017 második felétől lett 7,5% a kulcs (de akkoriban 9%-os tervek is voltak), előtte 5,3% volt az adó mértéke.

A parlament előtt fekvő törvényjavaslathoz a napokban érkezett be a Gazdasági Bizottság összegző módosító javasata, ami már arról is rendelkezik, hogy július elsejétől mi az érintett adóalanyok teendője. A reklámadóról szóló törvény ugyanis kiegészül egy 12. paragrafussal, ami kimondaná:

a 2026. július 1-jét magában foglaló adóévre a 7. § (3) bekezdése szerint megállapított adóelőleg felét kell megfizetni, a 7. § (4) bekezdésében szereplő – az adóalany választása szerinti, rá irányadó – egyik előlegfizetési időpontban.

Az ezzel kapcsolatos indoklásban a benyújtó ennyit közölt: az adó évközbeni bevezetése miatt – a 2026. évi tört adóévre – átmeneti szabály beiktatása szükséges.

Az NGM erre vonatkozó kérdéseinkre megerősítette: a felfüggesztés 2026. június 30-ai megszüntetése esetén az első félév árbevételére nem vonatkozik a reklámadó fizetési kötelezettség.

Azt is egyértelműsítette a tárca: az adókulcs változatlan. "A reklámot ellenszolgáltatás fejében közzé tevő adóalany esetében az adó mértéke 7,5 %, az adóköteles tevékenységből származó adóévi nettó árbevétel 100 millió forintot meg nem haladó része pedig mentes az adó alól. Amennyiben a reklám megrendelője minősül adóalanynak, az adó mértéke a reklám-közzététel havi összesített ellenértékének 2 500 000 forintot meghaladó része után 5%" - írták a Portfolio-nak.

Az RSM adószakértői megkeresésünkre emlékeztettek arra, hogy a kormány hosszú ideje folyamatosan kitolta a reklámadó felfüggesztésének időbeli hatályát. Időközben a jogalkotó határozott szándéka lett, hogy a legnagyobb nemzetközi játékosokat is bevonják a különadó hatálya alá (konkrétan meg lehet nevezni ezen a ponton a Facebookot, vagy a Google-t), kivegyék a részüket az adóteherviselésből. Az ilyen gigászi nemzetközi szereplőkkel szemben azonban az egyedi nemzeti fellépés nem mindig tud hatékony lenni, nehéz ugyanis rákényszeríteni az adott multikat az adófizetésre. Ezért az elmúlt években nemzetközi törekvés jött létre annak érdekében, hogy a digitális, jellemzően amerikai multinacionális vállalatokat, amelyek a bevételek legnagyobb részét a Föld összes országában lévő fogyasztó költéseiből érik el, a digitális térben is adóteherrel sújtsák. Voltak olyan piaci értelmezések, miszerint a nemzeti szabályozást (reklámadó kivetését) azért függesztette fel a kormány, mert várt a nemzetközi standardok alkalmazására. Az elmúlt években azonban ezen a téren nem történt előrelépés, ezért könnyen lehet, hogy a kormány elérkezettnek látta az időt arra, hogy lépjen és az adófizetés felé terelje a nagy nemzetközi piaci szereplőket. Más országokban is láthatóak hasonló trendek, kezdeményezések, a digitális felületeket is elkezdték megadóztatni.

Ha a következő év második felében életbe lép a reklámadófizetési kötelezettség, az komoly pénzügyi terhet jelent majd az alanyoknak (7,5% az árbevétel arányában), emellett nem kevés adminisztrációs költséggel is járhat – értékelték az új helyzetet az RSM adószakértői, akik szerint ha a reklámadó 2026 második felétől valóban hatályba lép, akkor az alapjaiban teremt új helyzetet az érintett adóalanyok számára. A régóta tartó felfüggesztés (vagyis a reklámadó mentesség) miatt ugyanis ezek a médiacégek a 0%-os kulcs miatt hozzászoktak ahhoz, hogy nem kell extra sarcot fizetniük, ehhez képest hoz most fordulatot a Nemzetgazdasági Minisztérium javaslata.

A tanácsadó cég szakemberei arra is kitértek megkeresésünkre, hogy a friss módosításokkal a jogalkotó összhangba hozta a szankcionálási gyakorlatot a reklámadó esetében az Adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseivel. Az új szabályok értelmében ugyanis amennyiben egy potenciális adóalany nem tesz eleget a bejelentkezési kötelezettségének, akkor először hiánypótlásra kötelezi az adóhatóság, mely után 15 napja van az érintett társaságnak a helyzet rendezésére. Ha ezalatt nem teljesíti kötelezettségét, akkor újabb 15 napos határidőt kap, de ha ezt is elmulasztja, akkor életbe lép a 10 millió forintos bírság. Ez az ún. feltételes mulasztási bírság. Az új rendelkezések az RSM szakemberei szerint azt is egyértelművé teszik, hogy mi történik abban az esetben az érintett adóalannyal, ha nem ad le bevallást. Ez esetben a NAV adóellenőrzést végez és becsléssel állapítja meg a reklámadó mértékét. Vagyis az érintett társaság már nemcsak a mulasztási bírsággal fog tartozni az állam felé.

Mennyi az annyi?

Azt is érdemes felidézni, hogy 2014 és 2019 között az akkori szabályok mentén fizették is az érintett cégek az árbevételarányos különadót, igaz a kormány egy 2017-es döntése következtében (amit az Európai Bizottság eljárása váltott ki) akkor vissza is fizette az állam a befizetett különadót az érintett cégeknek. 2014-ben 3,27 milliárd forint, 2015-ben 6,08 milliárd forint, 2016-ban 12,6 milliárd forint, 2017 első pár hónapjában 1,15 milliárd forint folyt be (az akkori hírek arról szóltak, hogy összesen 23,1 milliárd forint járt vissza a vállalkozásoknak az államtól). 2018-ban viszont már bement az államkasszába reklámadó címén újabb 12,3 milliárd forint, a 2019-es a felfüggesztéssel már részlegesen érintett évben pedig újabb 6,3 milliárd forint.

Az alábbi ábrán összeszedtük, hogy az elmúlt években hogyan alakultak a költségvetési bevételek a reklámadóból, és feltűnhet a 2021-ben látott 9 milliárd forint feletti összeg, miközben elvileg 0% volt a tényleges kulcs az érintett szereplők esetén. Arra az évre eltérő bevételi összegek szerepelnek (mi az államkincstár pénzforgalmi adatait vettük alapul), és annyi ismert, hogy 2021-ben sikerült elérnie a magyar kormánynak, hogy a Facebook befizessen 3,8 milliárd forintnyi reklámadót.

2022-ben a háború okozta váratlan helyzetben pár hónapig úgy tűnt, hogy a kormány visszavezeti a 7,5%-os kulcsot (a 2022 nyarán benyújtott 2023 költségvetésben szerepelt is a reklámadóból származó bevétel 15 milliárd forint értékben, majd a későbbi években tovább növekvő összegben), ám végül ismét a felfüggesztés meghosszabbítása mellett döntött, majd így tett 2023-ban és 2024-ben is, egységesen egy éves időtartamra.

A fentiekkel, valamint a lenti ábrával mindössze azt akarjuk szemléltetni, hogy ebból a típusú különadóból a költségvetés körülbelül mekkora plusz bevételre számíthat évről-évre. Fontos ugyanakkor megemlíteni, hogy nem mindegy, hogy a legnagyobb nemzetközi multinacionális cégek befizetik-e a kötelezettségeiket.

Ezzel kapcsolatban is tettünk fel kérdéseket a témában illetékes Nemzetgazdasági Minisztériumnak. Aziránt érdeklődtünk, hogy

mekkora költségvetési bevételt várnak ettől az intézkedéstől 2026-ban?

Az NGM válaszában kifejtette:

az intézkedés hatására a várható többletbevétel 2026. II. félévében mintegy 10 milliárd forint, a következő években 25-30 milliárd forint.

Végezhetünk megközelítő számításokat is a potenciális pénzügyi hatásokra vonatkozóan, a Marketing és Média magazinban megjelent, a szektor legnagyobb szereplőinek 2024-es éves beszámolójára épített árbevétel-adatai alapján. A top30 vállalkozás összesített nettó árbevétele 420 milliárd forint felett volt. Ha azzal a leegyszerűsítéssel élünk, hogy ennek jelentős része adóköteles (vagyis reklámbevétel) tevékenységhez köthető árbevétel, és rávetítjük a 7,5%-os adómértéket, akkor 30 milliárd forintnyi reklámadó-bevétel adódik éves szinten. 2026-ban ennek a fele jelentkezhet a költségvetésben, hiszen az második felétől lenne érvényben újra a reklámadó, ha a képviselők így szavazzák meg az adómódosításokat. Ezen felül érkezhet még bevétel az államkasszába esetlegesen a legnagyobb digitális szereplőktől (Google, Facebook, Youtube, és más platformok). Az MMOnline gyűjtésében szereplő médiacégek és sajtótermékek üzleti adatai alapján a reklámadó kivetésének egyedi pénzügyi hatásait is lehet ki lehet számolni, vagyis azt, hogy miként rontja az árbevételre vetített különadó egy-egy vállalat nyereségtermelő képességét, és számtalan szolgáltató tavalyi pluszos eredményét fordítaná mínuszba egy ilyen adó (egész éves hatással kalkulálva).

Mindezek fényében érdekes lesz látni, hogy a reklámadó magyarországi történetének legújabb felvonása hogyan alakul 2026. június 30. után.

Címlapkép forrása: MTI Fotó/Szigetváry Zsolt