Ezek az igények egyrészről abból fakadnak, hogy a nagyvállalatok jellemzően több, egymástól távol levő telephellyel rendelkeznek, amelyek közt zavartalan adatáramlást szeretnének. Másrészről gyakori a külföldi tulajdonosi háttér, amely megalapozza a nemzetközi adatátvitel szükségességét. De az összetettebb informatikai infrastruktúra is megkívánja a bérelt vonali vagy IP-alapú szolgáltatás előnyeit.
Akkor érdemes ezeket választani, ha:
- a vállalat minden távközlési szolgáltatását egy szolgáltatótól kívánja igénybe venni
- a vállalat működéséhez fontos a jó minőségű internetkapcsolat
- a vállalat saját honlapot vagy rendszeresen frissített webshopot üzemeltet
- internetkapcsolaton keresztül nagy mennyiségű adat kerül elküldésre (például vállalatirányítási rendszer, biztonsági kamerák, stb.)
- interneten keresztüli videokonferencia-kapcsolatot használnak
Az országos gerinchálózattal rendelkező szolgáltatók jellemzően elég jól meg tudnak felelni ezeknek az igényeknek, a kulcskérdés, hogy a szolgáltató át tudja-e hidalni az "utolsó mérföldet", vagyis milyen megoldással és legfőképp mennyiért tudja összekötni saját gerinchálózatával a megrendelő vállalat telephelyét. Ha az közel helyezkedik el a gerinchálózathoz, mondjuk egy kilométeren belül, megérheti fizikai módon meghosszabbítani az optikai szálat. Ha nem, akkor pedig mikrohullámú technológiát használnak, vagy - ha egy másik szolgáltatónak van kiépített hálózata - bérelni is lehet a vonalat. A lehetőségeket minden esetben egy műszaki csapat felméri, és az után tud árajánlatot adni a szolgáltató.
A kulcskérdés az utolsó mérföld
A vállalatok szemszögéből az adatátvitel céljait tekintve a leggyakoribb felhasználási terület a központi adatbázisok, adattárház, illetve vállalati szervereken lévő alkalmazások elérése, de szintén gyakori az üzleti adatok továbbítása, az elektronikus levelezés és a fájlok elérése ezen a csatornán, de a technológiák fejlődésével ez egyre több területre terjed ki.Sokat lehet fogni egy szolgáltatóváltással
Ha egy vállalat több mint 4-5 telephellyel rendelkezik, annak már kifizetődőbb IP-alapú szolgáltatást választania. Egy bankhálózat estében, amely például 69 fiókot működtet túl drága lenne a bérelt vonali hálózat kiépítése, vagyis a telephelyek egyenként való összekötése, ezért itt úgynevezett csillagközpontú, IP-alapú hálózatot használnak. Itt az információ először befut a központba, majd onnan továbbítják a célállomásra. Ha tehát a kaposvári fiókból történik adatküldés a kecskemétibe, az először a budapesti központba fut be, majd úgy tovább Kecskemétre.A nagyvállalatoknál már jellemző, hogy külön alkalmazott figyeli a költségek csökkentési lehetőségeit, illetve a szolgáltatók is inkább a nagyobb cégek kegyeiért versenyeznek egymással. Az optimális csomagra való váltással akár évi 50-100 ezer forint is megspórolható.
Ezek az adatok, ahogy a mobilinternet, de a hangadatok is ugyanolyan vezetéken futnak, mint a vonalas telefon, csak a sokkal fejlettebb optikai szálas hálózaton, mert itt sokkal kisebb a zaj és az adatvesztés kockázata. Az utolsó mérföld problémája az, amely döntő lehet a szolgáltatás árát tekintve, ugyanis a gerinchálózatok kiépítettsége között nincsenek jelentős különbségek a szolgáltatók között.Az elmúlt évek trendjeit figyelembe véve az IP-alapú virtuális magánhálózati megoldások egyre népszerűbbnek számítanak, bár versenyképességük a bérelt vonali internettel szemben döntően attól függ, hány telephely összekötéséről van szó.
A vállalati ügyfelek is egyre inkább arra törekszenek, hogy a távközlési szolgáltatásokat a lehető legkényelmesebben, testreszabottan és minél kevesebb szolgáltató bevonásával vegyék igénybe, élvezve a fokozódó verseny kínálta előnyöket. Választásuk két legfontosabb tényezője a költség és a minőség. Mindkét tényező optimalizálásának feltétele a korszerű technológia és a felhasználói igények alapos ismerete. Például a partnernek ismernie kell azt, hogy mekkora hang forgalom zajlik a vezetékes infrastruktúráján, illetve mennyi a mobiltelefonokon vagy éppen mely végpontokon van szüksége szimmetrikus sávszélességre.
- mondta el a Portfolio-nak Király István, a Vodafone Magyarország Vállalati szolgáltatásokért felelős vezérigazgató-helyettese.Az utóbbi években Magyarországon alapvetően három cég nyújtott országos szinten menedzselt bérelt vonali szolgáltatásokat a vállalatoknak, de tavaly a Vodafone is belépett erre a piacra. A lépést azzal indokolta, hogy az évi mintegy 140 milliárd forintra becsült hazai vállalati mobilpiacon nem látni látványos bővülési lehetőségeket - a piaci szereplők évről-évre ugyanazt a tortát szeletelgetik. Nem úgy a nagyvállalati adatkommunikációs piacon, amelynek mérete ugyan a mobilénál valamivel szerényebb - az éves forgalom 80 milliárd körüli - azért egy 10 százalékos részesedéssel - ami a vállalat nem titkolt célja - szép forgalmat lehet elérni. A szolgáltatatás alapjául szolgáló körülbelül 9000 kilométeres gerinchálózat pedig adott volt, hiszen ezt használják a 3G és 4G hálózat működtetésére is.
A cikk megjelenését a Vodafone Magyarország támogatta.
