"Minden itt megy keresztül, ami a Balkánra tart"

Ha vetünk egy pillantást a magyar külkereskedelmi termékforgalmat országénként listázó KSH táblára, hamar kiderül, hogy egyik balkáni ország sem tartozik Magyarország kiemelkedő partnerei közé: amíg a forgalom a top 10 import és export ország esetében - egyet leszámítva - meghaladja az ezer milliárd forintot addig a Szerbiába irányuló export mindössze 400 milliárd forint, az import pedig ennek a fele. Szlovénia esetében az import közelíti meg a 400 milliárdot, az export 300 milliárd körül van, a többi Balkán ország pedig annyira jelentéktelen, hogy fel sem került a "fontosabb országokat" lajstromozó listára.

Bár a régió gazdasági növekedésének felgyorsulásával mindez változhat, az biztos, hogy van mit behoznia a déli szomszédjainknak. A GDP ezekben az országokban jelenleg 30-40 százaléka az uniós átlagnak, és vannak olyan vélemények, amelyek szerint a lehető legjobb forgatókönyv szerint - vagyis viszonylag magas gazdasági növekedés mellett - is kicsi az esély arra, hogy a Nyugat-Balkán bármelyik országa elérje két évtizeden belül az EU átlagát.

A Világbank előrejelzése szerint a régió középtávú kilátásai nem rosszak: bár az idei várható 2,6 százalékos GDP növekedés valamivel alacsonyabb, mint a tavalyi 2,9 százalékos, 2018-ra már 3,3, 2019-re pedig 3,6 százalékos bővülésre számítanak. Az egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztás pedig mindegyik ország esetében meghaladja az egy főre jutó GDP-t, vagyis van piaca a külföldi árunak.

A 36 millió lakossal rendelkező térség és az EU-tagországok közötti kereskedelem értéke tavaly 44 milliárd euró volt. Az EU a térség gazdasági kapcsolataiból 76 százalékban részesedik, az unióból érkező áruk pedig jellemzően Magyarországon át érkeznek.

Magyarország infrastruktúra szempontjából nagyon kedvező pozícióban van, ugyanis a Balkán Európából hazánkon keresztül a legkönnyebben megközelíthető. Ezért jellemzően az FMCG és a szórakoztató-technológiai szektor nagyvállalatai magyarországi telephelyeikről látják el ezeket az országokat. Ahogy a Baltikumra irányuló árukat Lengyelországban szortírozzák és onnan indítják útnak, a Balkán esetében ugyanez Magyarország

- mondta el a Portfolio-nak Ujszászi Ferenc, a Quehenberger Logistics Magyarországért felelős ügyvezető igazgatója.

A szakember szerint ez a folyamat 3-4 évvel ezelőtt indult el, hiszen a hazai szolgáltatóknak köszönhetően a balkáni területek rövid idő alatt elérhetőek vasúton és közúton egyaránt. Ugyanis ezeket, az egyre nagyobb vásárlóerővel és belső fogyasztással bíró piacokat is ki kell szolgálni, azonban minden országban készletet tartani óriási költséggel járna.

"A pozitív trendet felismerve közvetlen közúti járatokat üzemeltetünk naponta Magyarországról a balkáni országokba, amely 24-120 órás kiszolgálást tesz lehetővé. Ezzel a megoldással jóval rövidebb menetidőt tudunk biztosítani ügyfeleik számára a szállított jelentős mennyiség miatt. Például Horvátországot és Szlovéniát 24-48 órán belül tudjuk teríteni, amíg Albániát mindössze 72-96 óra alatt érjük el telephelyünkről. A déli országokban saját hálózattal rendelkezünk, nem partnerekkel dolgozunk együtt, ami jelentős előnyt jelent a kommunikációban, együttműködésben és a nyomon követhetőségben a balkáni desztinációk esetében" - állítja Ujszászi.

A készülő Budapest-Belgrád vasútvonalnak elsősorban a Kínából érkező konténerszállítmányok miatt nagy a jelentősége, de közvetve a Balkánra való szállítmányozást is megkönnyíti majd, hiszen a jelenlegi nyolcórás vasúti menetidő, akár három és fél órára is csökkenhet.

A régió növekedéséből Magyarország is profitálhat

A gazdasági fellendülés lehetőségeiről tanácskoztak idén nyáron a nyugat-balkáni országok vezetői az uniós bővítési biztossal, ahol úgy értékelték, hogy a jelentős gazdasági potenciállal rendelkező balkáni országok vonzók a befektetőknek. William Bartlett, a délkelet-európai országok gazdaságával foglalkozó szenior kutató szerint a nyugat-balkáni régió, “nagy növekedési potenciállal rendelkezik, ahhoz azonban, hogy felvegye a lépést az EU-val, nagyobb tőkebeáramlásra és külföldi befektetésekre lenne szüksége".

Csak Szerbia és Albánia mondhatja el, hogy gyorsítani tudott a tempón, Macedónia, Montenegró és Koszovó valamivel lassúbb fejlődést mutatott, míg Bosznia-Hercegovina stabilnak mondható a Világbank 2016-ra vonatkozó jelentése szerint. A nyugat-balkáni országok legnagyobb problémája, a magas munkanélküliség, a felsőbb végzettségű emberek elvándorlása és a régió politikai víziójának hiánya, de az alacsony kivitel, a korrupció és az is, hogy a hatalom közvetlenül beleártja magát a gazdaságba. Ez utóbbiak is szerepet játszhatnak benne, hogy a nagyobb cégek inkább az unió határain belül, Magyarországon hozzák létre elosztó logisztikai központjaikat.

A régió kettőssége - potenciális piac a nagyvállalatok számára, de távoltartó instabil környezet - az, ami logisztikai szempontból kiemelkedő helyzetbe hozhatja Magyarországot, mint a Balkán kapuját.

 

TÁMOGATOTT TARTALOM

A cikk megjelenését a Quehenberger Logistics támogatta.

• Címkék:
• Vallalatok,
• szállítmányozás,
• balkán