Mennyit ér valójában a mobilfrekvencia?

Áprilisban az első, már 5G technológiára szánt sávokat értékesítettek frekvencia aukción az Egyesült Királyságban. A versenyt preferáló országban természetesen tiszta árversenyt bonyolítottak le, ezért a szakma a világ minden pontján egyfajta éles tesztnek tekintette az eseményt. Az árverés eredményeinek utólagos értelmezése Magyarországról nézve is fontosabb, mint maga az eredmény, hiszen az 5G technológiára alkalmas sávok értékesítése hamarosan nálunk is elindul, ha másért nem, hát az EU harmonizációs kötelezettsége miatt.

Az aukción 40 MHz volt elérhető a 2,3 GHz-es frekvenciasávban 4G célra (azonnal hasznosítható), és 150 MHz a 3,4 GHz-es sávban már 5G célokra. Fontos körülmény, hogy a 3,4 GHz-es sávval a jelenlegi mobileszközök nagy része nem kompatibilis, viszont ez a sáv lesz az egyik központi jelentőségű sáv az 5G technológia használata során Európa szerte. Ez tehát nem egy azonnal hasznosítható sáv, ami rontja a befektetés megtérülését, önmagában is lefelé szorítva az árat.

A szakértők emellett azzal kalkuláltak, hogy a növekvő adatigényt kiszolgáló, nagy kapacitású, és fejlettebb technológiára alkalmas frekvenciasávok leértékelődtek a korábbi aukciókhoz képest. Ennek a megfontolásnak az az alapja, hogy a mobilpiacon a fogyasztók száma már nehezen növelhető, a növekvő adatéhség által gerjesztet keresletnövekedés kiszolgálása viszont jóval kevésbé jövedelmező, mint az új ügyfelek bevonása.

Vagyis hiába nő lendületesen az adatfelhasználás, jelentősen több pénzt nem lehet érte elkérni az ügyfelektől havonta.

Ugyancsak fontos kérdés volt, hogy kik indulnak a tenderen? Lesz-e olyan jelentkező, aki új piaci szereplőként akar megjelenni a mobilpiacon? Végül a négy nagy, Egyesült Királyságban már szolgáltatást nyújtó mobilpiaci szereplőn kívül egy kisebb szolgáltató, az Airspan is részt vett az aukción.

Az eredmény végül így alakult:

Az eredemény több szempontból is tanulságos. Egyrészt a tenderezető Ofcom bevétele jóval meghaladta a piac által várt 630 millió fontot, valójában annak több mint duplája folyt be. Másrészt nem tudott frekvenciát nyerni az egyetlen új piaci szereplő, ami azt mutatja, hogy a frenkvencia díj, mint piacra lépési korlát nagyon erős. Az új szereplőknek az üzembe állításig tetemes befektetéseket kell még eszközölniük, és ez megakadályozza őket abban, hogy a már piacon levőkhöz képest versenyképes árakat fizessenek a frekvenciáért, mert ha így tennének, befektetésük hosszú távon sem térülne meg.

Nem elhanyagolható körülmény, hogy bár az árak meghaladták a várakozásokat, számottevően elmaradtak a 2013-as 4G-re alkalmas pályázat frekvenciasávok eladási áraitól. Ezen a tenderen a 800 MHz-es és a 2,6 GHz-es sávban lehetett különböző csomagokban frekvenciához jutni:

Az árak értékelésekor figyelembe kell venni, hogy az 5G célra elnyert frekvenciák azonnal nem hasznosíthatóak, ezek egy nagyobb befektetés és átállás eredményeképp fognak a szolgáltatók üzleti sikeréhez hozzájárulni.

Az aukció eredményének az Egyesült Királyságban is többféle olvasata van. A frekvencia árverést lebonyolító hatóság, az Ofcom minél több frekvencia piacra bocsátását tűzte ki célul, amit el is értek, hiszen mind a 190 Megahertzet értékesítették, ráadásul a várakozásokat jócskán meghaladó áron, és nem vetődtek fel további jogi akadályok a bevezetett mennyiségi korlátok miatt.

Ugyanakkor szakértők értékelése szerint a magas ár nem feltétlenül előnyös a fogyasztónak. Minden ilyen frekvencia annyit ér ugyanis, amennyit végső soron a fogyasztók hajlandók megfizetni. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a mobilszolgáltatók így kevesebbet tudnak az 5G hálózat és azok szolgáltatásainak fejlesztésére költeni. Egyes értékelések szerint több értelme lett volna, ha az Ofcom egyenként megegyezett volna a szolgáltatókkal egy olyan - akár fix - frekvencia díjban, ami több pénzt hagy a beruházásokra, a hálózatok fejlesztésére is. Emellett szól az is, hogy az új játékos nem rúgott labdába, hiszen ez azt mutatja, hogy nagyon is tudható előre, hogy kik azok a szereplők, akiket érdemes egy ilyen inkább szépség-, mint árversenybe bevonni.

A Egyesült Királyság 5G aukciójának tanulságait érdemes a többi európai hatóságnak is megvizsgálnia, hiszen a nemzeti hatóságok által kitűzött célok mentén megtervezett árverés mechanizmusa, nagyban befolyásolja az árverés kimenetelét. Ugyanakkor a frekvenciák értéke általánosságban nagyon nehezen meghatározható, hiszen számos, egyedi tényező függvénye.

Egy frekvencia árverésen a meghirdetett frekvencia értéke egy adott szolgáltató számára nagyban függhet a következő tényezőktől:

• milyen időtávra tudja a szolgáltató megszerezni az adott frekvenciasávot
• milyen cél(ok)ra használható a frekvenciasáv,
• van-e hasonló célra hasznosítható jogosultsága, és annak milyen a megtérülése
• pénzben és időben milyen beruházások szükségesek a frekvencia nyújtotta üzleti lehetőség kiaknázásához
• mennyire illeszkedik a frekvenciasáv az üzleti tervekbe (üzletileg sikeres célokra hasznosítható-e fel, van-e fogyasztói igény az ilyen célú fejlesztésekre)
• a hasonló célra hasznosítható korábban értékesített frekvenciák milyen áron keltek el
• monopol/domináns helyzet elérésére/fenntartására lenne-e általa lehetőség
• egyszeri lehetőségről van-e szó, vagy a későbbiekben még lesz alkalom egy sikertelen eredmény rendezésére (várható-e még hasonló célú frekvencia árverés)
• jár-e valamilyen korlátozással vagy kötelezettséggel a nyertesség
• a frekvencia értékesítőjének céljai a piacon, a szereplők viszonyrendszere (az állam marad-e szabályozói szerepben, vagy esetleg állami szereplő megjelenése várható a versenytársak között)
• hogyan járul hozzá a frekvencia használata, a bevételek/eladások növekedéséhez

A szerző a KPMG infokommunikációs szektorért felelős igazgatója.

• Címkék:
• telekom,
• mobil,
• kpmg,
• frekvencia,
• sere péter