Miért akkora baj, hogy drága a bankolás Magyarországon?
Elemzésünkben nemcsak a jelenlegi helyzetet vizsgáltuk, hanem azt is, hogy ha a közeljövőben bővülés jelentkezik az átutalások használatában (minden más fizetési szokás változatlansága mellett), akkor az mennyivel növeli a lakossági ügyfelek pénzforgalmi költségeit. Ez egyúttal azt is mutatja ugyanis, hogy a jelenlegi banki árazási struktúra milyen mértékben támogatja a hazai pénzforgalom fejlődését és az elektronikus fizetési módok további elterjedését. Mivel az MNB várakozásai szerint a forgalomnövekedés elsősorban az alacsonyabb összegű készpénzes tranzakciókból jöhet, az átutalások számának növekedése mellett az átlagértékek várhatóan csökkenni fognak.
Az átutalások átlagértékére vonatkozó becslésünk azon a feltételezésen alapul, hogy az újonnan megjelenő tranzakciók értéke hozzávetőlegesen a jelenlegi bankkártyás vásárlások átlagértéke körül alakul majd. A közeljövő változásainak hatáselemzéséhez két forgatókönyvet vettünk figyelembe. Az átutalások számának a jelenlegi helyzethez képest akár már rövidtávon is reálisnak tekinthető növekedése mellett megvizsgáltunk egy optimista feltételezést is, ami dinamikusan emelkedő használattal számol. Utóbbi esetben azt feltételeztük, hogy a lakossági ügyfelek által indított átutalások száma a kártyás vásárlások jelenlegi számával fog megegyezni mindhárom ügyfélszegmensben.

Az átutalások számának dinamikus növekedését feltételezve az eredmények pedig már egyenesen elrettentőek. Ebben az esetben minden jövedelemkategóriában legalább ötszörösére emelkedik az ügyfelek átutalásokhoz kapcsolódó költsége. Ez azért különösen súlyos probléma, mivel az elektronikus fizetések elterjedésének közös társadalmi érdeke szempontjából ez lenne legkívánatosabb pálya a három közül. Ahogy azonban cikksorozatunk első részében bemutattuk, a jövedelemarányos hazai lakossági pénzforgalmi díjterhek már jelenleg is meghaladják a többi vizsgált európai ország szintjét. Jelentősen több átutalás indítása pedig már azt eredményezné, hogy a magyar ügyfelek havi költségei nominálisan is a legmagasabbak lennének Európában, meghaladva a lényegesen magasabb árszínvonalú nyugat-európai és skandináv országok szintjét is.

Emellett figyelembe kell venni azt is, hogy különösen a most még döntően készpénzben zajló kisebb összegű személyek közötti fizetések, számlafizetések és kereskedelmi fizetések terén rejlik jelentős potenciál az azonnali fizetés alkalmazásában. Ugyanakkor nyilvánvalóan pont a kisebb összegű elektronikus fizetések használatát hátráltatja leginkább a cikksorozatunk előző részében bemutatott tranzakció-alapú árazás és a minimumdíjak használata. A felsorolt árazási anomáliák tehát a hazai pénzforgalom szempontjából azt eredményezhetik, hogy hiába áll majd rendelkezésre egy 21. századi, nemzetközi összehasonlításban is a legmodernebbek közé tartozó infrastruktúra, annak kihasználtsága elmarad az optimálistól. Nem véletlen, hogy egyetlen sikeresen működő külföldi azonnali fizetési rendszerben sem terhelik a lakossági ügyfeleket tranzakcióhoz kapcsolódó közvetlen költségek.
Elmondható tehát, hogy a jelenlegi árazási szerkezet minden hazai szereplő szempontjából kedvezőtlen. A hazai fogyasztók és vállalkozások azzal szembesülhetnek, hogy nem, vagy csak jelentősen növekvő költségek mellett tudják majd az általuk igényelt és elvárt mértékben kihasználni az új technológia jelentette előnyöket. A magas ügyféldíjak miatti alacsony kihasználtság a bankok szempontjából azt jelentheti, hogy az azonnali fizetés bevezetéséhez kapcsolódó számottevő fejlesztési költségeik nem eredményeznek erősödő ügyfélkapcsolatokat, a banki szolgáltatások intenzívebb használatát és a bankok számára is költséges készpénzhasználat visszaszorulását. A közjó szempontjából pedig azt a kockázatot hordozza a jelenlegi banki árazási struktúra, hogy az alacsonyabb társadalmi költségű elektronikus fizetési módok elterjedése nem az optimális körülmények között elérhető mértékben fog megvalósulni.
Cikksorozatunk következő, befejező részében az azonosított problémákra adott megoldási javaslatainkat fogjuk bemutatni.
A cikk szerzői az MNB munkatársai.
Olyat lépett Oroszország, amire három éve nem volt példa
Az orosz monetáris politika keze van a dologban.
Le kellett rövidíteni a Tour de France egyik szakaszát
El akarták kerülni a beteg teheneket.
Katasztrófaövezetből virágzó ökoszisztéma: így lett újra a halaké és az úszóké a Szajna
A Szajna valaha egy Párizs szívében húzódó ökológiai katasztrófaövezet volt, de az elmúlt 50 év során a szinte halott csatorna fokozatosan virágzó ökoszisztémává
New York, te kommunista...
Világvége, összeomlás, Szovjetunió - ez vár New Yorkra a republikánusok szerint, ha a demokrata Zohran Mamdani lenne a város polgármestere. De tényleg bibliai méretű pusztulás... The post New
Az erdőtüzek és a hőstressz visszaveti a magzatok fejlődését
A globális felmelegedés hatására egyre gyakoribbá és intenzívebbé válnak a szélsőséges időjárási jeleségek, amelyek hatással vannak a várandós nőkre.
Oroszország és Kína a self made milliárdosok bölcsője
A nagyjából 3000 dollármilliárdos kétharmada self made, maga szerezte a vagyonát. Az örökölt és self made milliárdosok aránya tud mesélni az adott ország történelmi, kulturális,... The pos
Zsugorodó világ, táguló tudomány - együttműködés és rivalizálás a fejlődés motorjaként
Verseny vagy együttműködés? A tudomány és technológia fejlődését évszázadokon át ez a kettősség hajtotta előre. Ma a világ zsugorodóban, az elmúlt évtizedekben egyre több a közös kut
Globális minimumadó (GloBE) - gyakori kérdések és gyakorlati válaszok
A globális minimumadó (GloBE) szabályozása 2024-től érdemben érinti a multinacionális vállalatcsoportok magyarországi tagjait is. A szabály célja, hogy minden, 750 millió eurót meghaladó ár
Rekordszinteken az Egyesült Államok légszennyezettsége
Több mint 150 millió amerikai él olyan területen, ahol a légszennyezettség meghaladja az egészségügyi határértékeket.
Otthon Start Program 2025: Megjelent a 3%-os lakáshitel jogszabálytervezet
HitelesAndrás - Keress, kövess, költözz! Otthon Start Program 2025: Megjelent a 3%-os lakáshitel jogszabálytervezet Az Otthon Start Program 2025 szeptemberben induló, új állami lakástámogatási

Kisokos a befektetés alapjairól, tippek, trükkök a tőzsdézéshez
Előadásunkat friss tőzsdézőknek ajánljuk, összeszedünk, minden fontos információt arról, hogy hogyan működik a tőzsde, mik a tőzsde alapjai, hogyan válaszd ki a számodra legjobb befektetési formát.
A platformok harca – melyiken érdemes kereskedni?
Online előadásunkon bemutatjuk a különböző kereskedési felületeket, megmutatjuk, melyik mire jó, milyen költségekkel számolhatsz, és milyen funkciók segítenek a hatékony befektetésben.
Szembejött a kormánnyal a valóság – Mikor jön a beismerés?
Mennyi lesz a 2025-ös növekedés?
Tényleg túl hosszú az élelmiszer útja? Kiderült, ki mennyit kaszál a magyarok pénzén
Lehetne spórolni a rövidebb az élelmiszerlánccal?
Mit üzennek a BYD és a CATL hazai gyárairól érkező baljós hírek?
Összetett okok húzódnak meg az autópiaci kereslet megtorpanása mögött.
