Sokat spórolhatnának vele, mégsem váltanak energiaszolgáltatót a kkv-k

Több mint tíz éve - 2008 óta - alakították át az energiapiaci modellt Magyarországon, amely lehetővé tette, hogy a vállalkozások a szabadpiacról vásárolják a működésükhöz szükséges energiát. Ez azt jelenti, hogy

• a piac valamennyi szereplője szabadon beléphet a versenypiacra
• minden fogyasztó megválaszthatja az energia-kereskedőjét, az egyetemes szolgáltatásra nem jogosult felhasználók pedig kötelesek valamelyik szabadpiaci kereskedővel szerződni
• az energia ára az egyetemes szolgáltatás keretén kívül nem hatósági áras - vagyis rendeletben szabályozott - hanem a kereskedő/termelő és a fogyasztó megállapodásának eredménye.

A legtöbb hazai cég a jelenleginél jóval olcsóbban juthatna áramhoz vagy gázhoz a szabadpiaci értékesítésnek köszönhetően, mégis kevesen használják ki ennek előnyeit. Egy korábbi felmérés szerint a kis- és középvállalatok 72 százaléka még sosem kért be árajánlatot energiakereskedőtől annak érdekében, hogy csökkentse közüzemi számláit.

Pedig időről időre érdemes bekérni néhány árajánlatot, hogy a piacon elérhető legkedvezőbb feltételekkel jusson energiához a cég. A felhasználók bármely kereskedőtől kérhetnek ajánlatot, a szolgáltatás nem földrajzi helyhez kötött. A kereskedőváltás nemcsak azért érheti meg egy cégnek, mert az energiakereskedők versenyeztetésével csökkenhetnek rezsiköltségek, de ráadásul így anyagi ráfordítás nélkül növelhető a cég versenyképessége.

Egy független beszerzési szakértő ügyfelei közül például egy 5 millió kWh éves villamosenergia-fogyasztású sütőipari vállalkozás 8,2 százalékos megtakarítást ért el a szolgáltatóváltással. Egy 20 millió kWh éves fogyasztású vegyipari társaság pedig 4,9 százalékost. Hasonló megtakarítás érhető el a földgázszolgáltató váltással is: egy élelmiszergyártó 1 millió köbméteres éves fogyasztással 4,5 százalékot spórolt meg a váltással, egy 5 millió köbméter fogyasztású pedig 8,2 százalékot.

Nem mindig a legolcsóbb a legjobb

A kedvezőbb feltételek azonban nemcsak az árban nyilvánulhatnak meg, hiszen a kereskedők kiegészítő szolgáltatásokat, például jobb fizetési feltételeket vagy egyszerűbb ügyintézést, személyes szakértői kapcsolattartót is kínálnak. 2-3 kereskedővel mindenképpen érdemes felvenni a kapcsolatot, hogy megfelelő versenyhelyzet alakuljon ki. Az árakon kívül ajánlott utánanézni a szolgáltatók hátterének, referenciájának és piaci részesedésének is.

A kisebb, feltörekvő kereskedők például gyakran alacsonyabb árakkal dolgoznak és nagyobb kockázatokat vállalnak a piacszerzés érdekében, azonban emiatt könnyen nehéz helyzetbe kerülhetnek, ha egy ügyfél nem fizet. Egy korábbi cikkünkre érkezett reakció szerint a fogyasztó a lakossági szolgáltatásról váltott szabadpiacira, és bár kicsit valóban kevesebb lett az áramszámlája, de hiányolta az online ügyfélszolgálatból fakadó kényelmet, ezért pár év után visszatért az egyetemes szolgáltatóhoz.

Az energia-kereskedők a céges adatok, felhasználási szokások, jellemzők, illetve a műszaki adatok alapján készítik el az árajánlatukat. Az ajánlatadáshoz szükséges legfontosabb adatok:

• cégadatok (cégnév, székhelycím, levelezési cím, adószám, cégjegyzékszám)
• kapcsolattartói adatok (név, telefonszám, e-mail cím)
• műszaki adatok (mérési pont azonosító, mértékadó/várható éves fogyasztás, felhasználási hely címe, fogyasztás jellege
• tevékenységi kör, műszakok száma

A kereskedőváltás folyamata az aktuális szerződés felmondási feltételeitől is függ. Az ezzel kapcsolatos ügyintézést célszerű az új kereskedőre bízni meghatalmazás ellenében, aki minden esetben ezt díjmentesen elvégzi az ügyfél helyett. A váltási folyamat semmilyen átalakítással nem jár, tehát szolgáltatás kiesés sem várható emiatt, a folyamatos ellátás biztosított.

• Címkék:
• KKV,
• Vallalatok,
• energiafogyasztás,
• elmű-émász