Ahogy világszerte gyorsul az elektromos járművek terjedése, a trendnek egyre jelentősebb hatása van az energiafogyasztásra, az olajkeresletre és az állami költségvetésekre is. Az EV-k 2024-ben már több mint 180 TWh áramot fogyasztottak, és évente 1,3 millió hordó olajat váltottak ki – a tendencia 2030-ra megháromszorozódhat. Mindez komoly adóbevétel-kieséssel jár, különösen a benzin- és dízelfogyasztásra kivetett adók terén, amit a villamosenergia-adók csak részben kompenzálnak. A kormányok ezért világszerte új adóintézkedésekkel – például útdíjakkal, súly- és regisztrációs adókkal, vagy az elektromos járművekre is kiterjedő ÁFA-val – próbálhatnak egyensúlyt teremteni a bevételek fenntartása és az elektromobilitás ösztönzése között. A cél: fenntartható, méltányos átmenet a tiszta közlekedés felé, társadalmi elfogadottság mellett. Vajon sikerülhet? Az IEA elemzése.
Tajvan megkezdte utolsó aktív atomerőművének leállítását a Taiwan Power (Taipower) állami energiaellátó vállalat szombaton kiadott tájékoztatása szerint.
A magyar áramfogyasztás 6%-kal ugrott az elektrifikációs trend mellett, a gázfogyasztás pedig a fűtési szezonban összességében 17%-kal – derült ki az Energia-veszélyhelyzeti Operatív Törzs (EVOT) pénteki üléséről közzétett összefoglalóból. Az Energiaügyi Minisztérium Facebook-posztja azt is jelzi, hogy a következő hetekben sorra jönnek az új energetikai támogatási pályázatok a Jedlik Ányos Energetikai Programban, így például a cégek sokasága által várt vállalati energiatároló pályázat is megjelenik.
Május 20-án indul az EnergyTalks, a Portfolio és a Magyar Energiakereskedők Szövetségének közös energetikai podcastje. A havonta jelentkező sorozatban a hazai energiapiac legfontosabb szereplőivel és legkiválóbb szakértőivel fogjuk körbejárni a Magyarországot érintő legfőbb energetikai kérdéseket. Az első epizódban Lantos Csaba energiaügyi miniszter volt a vendégünk, akivel többek között átbeszéltük Magyarország energiaszuverenitásának kihívásait, és azt is, hogy mennyire sebezhető a magyar áramhálózat az olyan összeomlásokkal szemben, mint amit a közelmúltban Spanyolországban láthattunk.
Ha évente csak egy órát TikTok-ozunk azzal több, mint 21 kilogramm CO2e-t generálunk. A videós tartalmak térnyerése még nagyobb energiaigényt követel, ami a karbonlábnyom növekedését fogja előidézni - áll a Carbon.Crane közleményében, ami a Bureau Veritas által validált mérési és analitikai megoldásával méri a weboldalak digitális lábnyomát. A startup létrehozott egy oldalt, ahol megnézhető, hogy az egyes közösségi média platformoknak mekkora karbonlábnyomuk van.
A Google hálózati csatlakozási kérelmet kért Norvégiában egy jövőbeli adatközpont projekt számára. Az ország délnyugati részén megépülő szerverpark energiafelhasználása elérheti a 360 MW-ot.
A digitalizáció előretörése számos gazdasági és technológiai előnnyel jár, ugyanakkor egyre nagyobb nyomást gyakorol a környezetre is. Az adatközpontok, az AI-technológiák alkalmazásának növekedése komoly energiaigénnyel jár. Ebben a cikkben bemutatjuk, hogyan nőtt meg ezen technológiák energiafogyasztása, és milyen kockázatokat rejt ez a fenntarthatóság szempontjából. Ugyanakkor arra is kitérünk, milyen lehetőségek kínálkoznak a hatékonyság javítására és az ökológiai lábnyom csökkentésére.
Az Energiaügyi Minisztérium április végén bejelentette, hogy egy 5 milliárd forintos támogatási programot indít okosmérők felszerelésére távfűtött lakásokban. Most a szaktárca arra hívta fel a figyelmet, hogy a pályázat tervezete már csak holnap délig véleményezhető.
Egy olyan nagy üzemzavar és nagy területre kiterjedő tartós áramkimaradás után, mint ami 2025. április 28-án hétfőn történt az Ibériai-félszigeten, teljesen jogos a kérdés, hogy nálunk ilyen megtörténhet-e, illetve mit tanulhatunk a spanyolok és portugálok problémáiból. Úgy is megfogalmazhatjuk ezt a kérdést, hogy nálunk jobb vagy rosszabb a helyzet? A kérdést részben már érintettem 2025. április 30-i, a Portfolio-n megjelent írásomban, de szeretnék most kicsit a magyar villamosenergia-rendszerre koncentrálni. Ehhez pedig egy közelmúltbeli magyar eseményre érdemes visszatérni.
A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) a napelemeket a villamosenergia-piacok új királyaként jellemezte a technológia elmúlt évekbeli árzuhanása és terjedése miatt, ezzel együtt a szervezet szisztematikusan alábecsülte a napenergia globális térnyerésének sebességét. Míg a megújuló technológiák, különösen a napelemek és szélturbinák terjedésének várható ütemét sokszor megközelítőleg pontosan sem sikerült modelleznie, a mértékadó jelentéseiről ismert szervezet az olyan fő mutatók jövőbeli alakulását viszonylag pontosan prognosztizálja, mint az energiaigény. A fosszilis források és a nukleáris energia területén viszont az IEA rendre túlbecsülte a várható növekedést.
Idén nyáron elindul egy olyan pályázat, amely 100%-os vissza nem térítendő támogatást kínál a távhős lakásokban élők számára okosmérők felszereléséhez, hogy ezzel mérhetővé és szabályozhatóvá váljon a fűtési energiafelhasználás – jelentette be szerdán az Energiaügyi Minisztérium. Az erről szóló pályázati felhívásnak már el is indult a társadalmi egyeztetése, amelyhez május 9-én délig lehet hozzászólni. Az anyagból az látszik, hogy a gyorsaság alapján osztják majd ki az 5 milliárd forintos pályázati keretet, nem lesz területi lehatárolás az országban.
A geomérnöki beavatkozások két fő típusa a szén-dioxid eltávolítása (CDR) és a napsugárzás módosítása (SRM). A CDR technikák – például erdősítés vagy közvetlen szén-dioxid-leválasztás – jelenleg kis mennyiségű szén-dioxid kivonására képesek a globális kibocsátásokhoz képest. Az SRM módszerek, mint például a sztratoszférikus aeroszol-befecskendezés, a beérkező napsugárzás csökkentésével hűtenék a bolygót, de veszélyes mellékhatásokkal járhatnak, például a csapadékmintázatok átalakulásával, savas esőkkel és ózonréteg-károsodással. Bár a geomérnökség csökkentheti az éghajlatváltozás hatásait, nem helyettesíti az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését. Emellett súlyos etikai, ökológiai és geopolitikai kérdéseket vet fel, miközben a hosszú távú hatásai továbbra is bizonytalanok.
Az év elején drámaian megugró áramárak után áprilisra érezhetően enyhült az európai energiafogyasztók terhe: a kontinens legtöbb országában gyakorlatilag megfeleződtek a nagykereskedelmi villamosenergia-árak a februári csúcsokhoz képest. A háttérben az áll, hogy véget ért a téli fűtési szezon, ezzel együtt pedig jelentősen visszaesett a földgáz iránti kereslet, miközben a napenergia-termelés látványosan megindult.
Egy országos kutatás szerint a magyarok zöme 40 Celsius-fokon mos, holott a ruhák átlagos szennyezettsége mellett, valamint a megfelelő mosószer használatával sokszor alacsonyabb hőmérséklet is elegendő volna és ezzel nemcsak a ruhákat, hanem a környezetet és a pénztárcánkat is kímélhetnénk - gyűjtötte össze a Coccolino a kutatás legfontosabb tanulságait.
Az AI (mesterséges intelligencia) modellek telepítése és betanítása a nagy és energiaéhes adatközpontokban zajlik, amelyek áramfogyasztása a nehézipar, például az alumíniumkohók fogyasztásával vetekszik. Az adatközpontokba való globális befektetések értéke 2022 óta közel megkétszereződött, és 2024-ben elérte az 500 milliárd dollárt, ez pedig növekvő aggodalmakhoz vezetett az ehhez fűződő energiaigény megugrásával kapcsolatban. A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) jelentése szerint azonban ezek az aggályok túlzottak.
A humanoid robotok – vagyis az emberi alakot és mozgást utánzó, mesterséges intelligenciával vezérelt gépek – rohamosan közelednek ahhoz, hogy a fantázia világából kilépve valós szereplőivé váljanak a gazdaságnak. Nem csupán sci-fi látványosságokról van már szó: komoly iparági szereplők és elemzők szerint néhány évtizeden belül az emberek mellett robotok milliói dolgozhatnak a gyárakban, raktárakban, sőt a szolgáltató szektorban is - ők lesznek az új munkatársaink. Azonban egy fontos kérdés még maradt: milyen energiaigénnyel jár majd mindez?
Felszállás közben történt a baleset.
Volt, amit a most is gyanús fékszárnyak okoztak.
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
Lecsaptak az ukrán drónerők.
Kína, Európa és Amerika versenye a tőkepiacokon is döntési helyzet elé állít minket.
Eljött a kicsik ideje.
Évről évre újabb meglepetések érik a gazdákat a földeken, egyre kisebb a mozgástér.
Fontos következtetéseket vonhatunk le Trump és Musk csörtéjéből.
